A távmunka és a kötetlen munkarend kapcsolata
Alábbi írásukban a szerzők a távmunkavégzés és a kötetlen munkarend jogintézményének közös metszetét veszik górcső alá.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Idén új uniós rendelet csatlakozik a versenyjogi szabályozás mellé az online tér versengésének tisztaságáért. Az új európai digitális piacszabályozás érvényesítésében szerepet kapnak az uniós nemzeti versenyhatóságok, így a Gazdasági Versenyhivatal is.
A digitális piacok uniós szintű ágazati szabályozásának bevezetésére azért volt szükség, mert az online tér legnagyobb, „big tech” vállalatainak bizonyos piaci gyakorlatai ugyan egyértelműen hátrányosan hatottak a nyílt, tiszta versenyre és a fogyasztók szabad választási lehetőségére, azonban kívül estek a versenyjog hatályán, vagy a versenyszabályozás nem kínált hatékony megoldást a problémákra. A 2022. november 1-én életbe lépett – fél évvel később, 2023. május 2-től alkalmazható – új uniós jogszabály (Digital Markets Act, DMA) a tagállami és uniós versenyjoggal párhuzamosan, folyamatos ágazati piacszabályozásként küszöbölheti ki a versenyhiányosságokat.
A DMA szabályozásának középpontjában az ún. kapuőrök állnak: ők a digitális világ megkerülhetetlen szereplői, akik piaci pozíciójuknál fogva „kapuként” szolgálnak az online térben a vállalkozások és a felhasználók (fogyasztók) között. Közéjük tartoznak például a legnagyobb közösségi oldalak, operációs rendszerek, keresőmotorok, böngészők, piacterek, tartalommegosztó szolgáltatások üzemeltetői. A jogszabály objektív kritériumrendszerrel határozza meg az uniós digitális piacok legnagyobb (legtöbb felhasználót elérő, legmagasabb árbevételű vagy piaci értékű) szereplőit, akiket az Európai Bizottság fog nyilvántartani.
A DMA számos kötelezettséget ró a kapuőrökre, hogy piaci erejük minél kevésbé gátolja a szolgáltatások közötti versenyt, a felhasználók szabad választását, illetve a platformjukon zajló üzleti tevékenység tisztaságát.
A fogyasztók választási szabadsága érdekében például a kapuőröknek biztosítaniuk kell a szolgáltatásukról való könnyű leiratkozást, illetve az előre telepített szoftverek eltávolíthatóságát. A verseny tisztaságára tekintettel pedig többek között tilos gátolniuk az üzleti felhasználóik (pl. a piacterükön kereskedő vállalkozások) számára a platformon kívüli reklámozást, üzletkötést és szabad árazást, hogy a különböző szolgáltatások szabadon versenyezhessenek egymással, a fogyasztók pedig kedvezőbb árakkal találkozhassanak. Az új szabályozás emellett erősíti a visszaélésmentességet azokban az esetekben, amikor a platform maga is verseng az üzleti felhasználóival (pl. egyszerre áruházként és piactérként is működik, vagy a saját termékeit, szolgáltatásait együttesen rangsorolja az üzletfeleiével).
A kötelezettségek betartatására a jogszabály széles hatáskört biztosít az Európai Bizottságnak, amely akár az éves globális árbevételük 10%-áig – sőt, visszaeső jogsértés esetén 20%-áig – terjedő bírságot is kiszabhat a kapuőrökre. Bár a Bizottság a rendelet egyedüli és kizárólagos végrehajtója, mindezt a tagállami versenyhatóságokkal szoros együttműködésben végzi. A tagállamok emellett felhatalmazhatják saját nemzeti versenyhatóságaikat, hogy vizsgálatot indítsanak az esetleges jogsértések kivizsgálására – amellyel Magyarország élt is. Ennek megfelelően a rendelet május eleji működésbe lépését (illetve a kapuőrök bizottsági kijelölését) követően Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot indíthat a big tech cégek DMA-ban foglalt kötelezettségeinek betartásáról, megállapításait pedig jelezheti az Európai Bizottságnak.
(gvh.hu)
Alábbi írásukban a szerzők a távmunkavégzés és a kötetlen munkarend jogintézményének közös metszetét veszik górcső alá.
A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.
2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!