Új törvény az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében


A módosító törvény elsősorban a békéltető testületekre vonatkozóan hoz új rendelkezést: segíti, hogy alapvetően online módon folytassák le a békéltető testületi eljárásokat, illetve egyes esetekben lehetővé teszi, hogy azon esetben is kötelezést tartalmazó határozatot hozzon a testület, ha a bepanaszolt vállalkozás nem tett ún. alávetési nyilatkozatot.

fogyasztóvédelem


Releváns jogszabályok:


A hazai fogyasztóvédelem kifejezetten sokszereplős, így még azok számára is kihívást jelenthet a hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszernek, illetve az egyes hatóságok fogyasztóvédelmi hatáskörei alakulásának pontos nyomon követése, akik napi szinten foglalkoznak fogyasztóvédelemmel. A terület vezetése, szakmai irányítása pedig immár bő egy éve az Igazságügyi Minisztérium feladata, és a tárca kifejezetten aktív évet tudhat maga mögött. Ennek az aktivitásnak egyik eleme az elérhetőbb fogyasztóvédelem, amely nem egy elvont, hanem valóban élő és megvalósítás alatt álló szakpolitikai célkitűzés, az új fogyasztóvédelmi politika négy kiemelt fókuszterületének az egyike. Ez jó, és ennek fogyasztóként és vállalkozásként is örülhetünk, hiszen az edukációra helyezi a hangsúlyt: lényege a tájékoztatás és a fogyasztói tudatosság növelése. Egyre szélesebb körben, sőt, mindenki számára érthetővé kívánja tenni, mit is jelent valójában a fogyasztóvédelem, kik a főbb hatósági szereplők, mely problémával mely fórumokhoz célszerű fordulni, milyen fontosabb fogyasztói jogokról és kötelezettségekről érdemes az online és offline világban közlekedve tudni.

Az említett kormányzati célkitűzés egyik megvalósítási eszközeként üdvözölhettük a Magyar Közlöny 2023/70. számában, május 11-én kihirdetett, az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XX. törvényt is. A módosító jogszabály elsősorban a békéltető testületekre vonatkozóan hoz a meglévő fogyasztóvédelmi törvényünkbe számos releváns új rendelkezést, de érinti a piacfelügyeleti törvény rendelkezéseit is a gyártók és importőrök egyes kötelezettségeit illetően. Megköveteli ugyanis tőlük, hogy a terméken – egymás adatai kitakarása nélkül – ne csak nevüket, védjegyüket, de azon címüket is feltüntessék, amelyen kapcsolatot lehet velük tartani.

Az elérhetőbb fogyasztóvédelmet célzó módosítócsomag a vállalkozások és a fogyasztók számára is talán legfontosabb újítása azonban a fogyasztóvédelmi törvény békéltető testületeket érintő új rendelkezéseinek köre. Ezek egyrészt azt biztosítják, hogy alapvetően online módon kerülhessen sor a békéltető testületi eljárások lefolytatására. Másrészt egyes esetekben lehetővé teszik, hogy azon esetben is kötelezést tartalmazó határozatot hozzon a békéltető testület az adott fogyasztói jogvita rendezése érdekében lefolytatott békéltető testületi eljárásban, ha a bepanaszolt (azaz az eljárással érintett) vállalkozás nem tett ún. alávetési nyilatkozatot. Erre akkor kerülhet sor, ha a fogyasztó kérelme a testület szakmai álláspontja szerint megalapozott, és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg a kétszázezer forintot. Utóbbi újítás eredményeképp az amúgy közel 25 éve működő békéltető testületi rendszer minden bizonnyal még hatékonyabban tudja majd legfontosabb rendeltetését betölteni: gyorsan és ügyvédkényszer nélküli alternatív vitarendezés keretében közreműködni a fogyasztóvédelmi igényérvényesítésben, enyhítve ezáltal az igazságszolgáltatásra, vagyis a bíróságokra nehezülő terhet, elsősorban az ún. kis perértékű ügyekben.

A módosítást azon korábbi esetekben szerzett tapasztalatok is indokolták, amikor az érintett vállalkozások nem tettek alávetési nyilatkozatot, és emiatt korábban velük szemben nem születtek kötelező határozatok, csak ún. ajánlással záródhattak a békéltető testületi eljárások. A fogyasztók többsége ilyenkor ugyanis jellemzően feladta jogai érvényesítését, nem fordult utóbb bírósághoz, hiába szólt a békéltető testületi eljárásban meghozott ajánlás a javára. Rigorózusnak tűnhet a testületek azon jogosultsága, hogy az érintett vállalkozás alávetési nyilatkozatának hiányában is, a készázezer forint alatti ügyekben kötelező határozatot hozhassanak. Az érme másik oldalára pillantva azonban kiemelést érdemel, hogy a módosítás révén az egyedül eljáró tagnak jogi felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, kötelező szakmai továbbképzésekben részt vennie az elnöknek és a tagoknak is.

Mindemellett a jogalkotó fontosnak tartotta a paritás elvének maximális betartását is, vagyis azt, hogy a békéltető testületekbe azonos számban kerüljenek be a fogyasztók és a vállalkozások képviselői is. Erről pedig a jelenlegi módosítás alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a tagok kiválasztása során gondoskodik, vagyis a jövőben nem csupán országosan, hanem békéltető testületenként jut majd érvényre az említett alapelv. Lévén a vezérszó az „elérhetőbb” fogyasztóvédelem, érdemes ránézni a fogyasztóvédelmi törvény új, 2. számú mellékletére, amelynek alapján a békéltető testületek kibővített, regionális illetékességgel működnek a jövőben, ami a fogyasztók számára örvendetes, mivel ez az ügyintézési helyek bővülését jelenti. A vármegyeszékhely megyei jogú városai mellett a vármegyeszékhelynek nem minősülő megyei jogú városokban is – így Baján, Esztergomban, Érden, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, Nagykanizsán és Sopronban – szintén biztosítani kell a személyes meghallgatást a fogyasztó erre irányuló kérelme esetében.

Ahogyan fentebb említésre került, fontos nóvum, hogy a békéltető testületek a meghallgatást elsődlegesen személyes jelenlét nélküli, hang-, és képi átvitelt egyidejűleg biztosító elektronikai eszköz útján online formában tartják meg, tehát főszabállyá az online meghallgatás válik, a fogyasztók, a vállalkozások és a testületek számára is a korábbiaknál hatékonyabb eljárást biztosítva. Pontosításra került továbbá a vállalkozások együttműködési kötelezettsége is. Amennyiben a fogyasztó személyes meghallgatást kér, akkor a vállalkozás együttműködési kötelezettsége legalább az online részvétel biztosítására terjed ki, vagyis eldöntheti, hogy online vagy személyesen vesz részt. A jelenlétet azonban valahogyan mindenképpen biztosítania kell, ha el akarja kerülni, hogy a békéltető testület által leadott jelzést követően megbírságolja őt a kormányhivatal mint fogyasztóvédelmi hatóság.

A fogyasztóvédelem elérhetőbbé tétele értelemszerűen megkívánja a vállalkozások és a fogyasztók kooperációjának az erősítését is, melynek jegyében a módosítás révén még a fogyasztótól is elvárja a fogyasztóvédelmi törvény, hogy tizenöt napon belül visszajelezzen a békéltető testületnek, hogy a határozatban foglalt kötelezettséget teljesítette-e, vagy az ajánlásban foglaltakat követte-e az eljárás alá vont vállalkozás. A jövőben tehát mind a vállalkozástól, mind a fogyasztótól visszacsatolást várhatnak a békéltető testületek: visszajelzést kell ugyanis adni a testületnek a határozattal jóváhagyott egyezség vagy a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, vagy az ajánlásban foglaltaknak a teljesítéséről. Bár az említett együttműködési kötelezettség fogyasztó általi nem teljesítése szankció nélkül marad, a vállalkozás általi megszegése ugyanúgy kötelező bírságkiszabási esetkörbe esik, mint amikor nem nyújt be válasziratot az eljárásban a vállalkozás a testület felhívására.

Összességében elmondható, hogy mostantól érdemes minden vállalkozásnak komolyabb figyelmet szentelnie a megfelelő és hatékony reklamációkezelésre online és offline egyaránt, elkerülendő, hogy a fogyasztói reklamáció alaptalan elutasítása miatt, annak egyenes következményeként az elégedetlen fogyasztó a vélt vagy valós jogai érvényesítése érdekében békéltető testületi eljárást kezdeményezzen. Ennek megindulása esetén ugyanis nem kevés idő- és energiaráfordítással kell számolnia az adott cégnek, akár megalapozott a fogyasztó panasza, akár nem. Ráadásul számításba kell venni, hogy bár nem bírósági fórumokról van szó, az említett értékhatár alatti ügyekben bizony kötelező határozattal végződhetnek a békéltető testületek előtti eljárások is. Amennyiben pedig a vállalkozás nem hajtja végre a testület kötelezést tartalmazó határozatát, a fogyasztó kérheti a bíróságtól annak végrehajtási záradékkal történő ellátását.

Végezetül pedig ami az Igazságügyi Minisztérium elmúlt egy évének igen komoly munkáját illeti a fogyasztóvédelmi politika prioritásainak, így a másik három fő célkitűzésnek, vagyis a gyermekek védelmének, a digitális fogyasztóvédelemnek, valamint az egységes joggyakorlat kialakításának körében érdemes minden piaci szereplőnek időnként ellátogatnia a tárca szakmai gondozásával működő fogyasztovedelem.kormany.hu linken elérhető hivatalos weboldalra, melyen tematikus bontásban lehet rákeresni a fogyasztóvédelem számos fontos részterületére, aktuális híreire, fontos eredményeire. Sőt, a közvetlenebb kommunikáció jegyében a Facebook-on, az Instagramon és a TikTok portálon is hasznos információkkal van jelen a tárca, érdemben hozzájárulva a fogyasztók legszélesebb körének edukációjához.


A cikk szerzői:

Dr. Firniksz Judit, PPKE Versenyjogi Kutató Központ, kutató
Dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, Dr. Nagy Andrea Magdolna Ügyvédi Iroda




Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy anélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet

A közterületi ingatlanon engedéllyel, vagy engedély nélkül végzett fakivágás esetén a pótlás mellett vagy helyett kompenzációs intézkedésként a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű pénzbeli megváltás is előírható. Az a személy, aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet – a Kúria eseti döntése.