Jogszabályfigyelő 2024 – 46. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/112–114. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A következőkben tanulmányokat ismertetünk a szakértői bizonyítás témaköréből, illetve – ehhez kapcsolódóan – összefoglalókat a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjainak véleményeiből.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának egyik összefoglaló véleménye a szakértői bizonyításról szól. A csaknem háromszáz oldalas anyag a nemzetközi kitekintésen, az EU-iránymutatásokon és a hazai jogi szabályozás áttekintésén túl kitér a témával kapcsolatos elméleti szakirodalmi munkák és a hazai bírósági gyakorlat bemutatására is, továbbá mindenre, ami a szakértői vélemény elkészítésére, a bizonyítási eljárásban való felhasználásra vonatkozik. Emellett érinti a díjazással kapcsolatos kérdéseket is.
A terjedelmes anyag egyik kisebb része foglalkozik a magánszakértői vélemény perjogi helyzetével és a büntetőeljárásban megjelenő problémákkal is. Az Összefoglaló megállapítások című rész a nemzetközi tanulságok levonásán túl ismét kitér mindazon problémákra, melyek a vizsgálat során felvetődtek, és igyekszik válaszokat is adni a felmerült kérdésekre.
Az utóbbi években ismertté vált olyan magatartás, hogy a terhelt vagy a védője eleve nem fogadja el a bíróság által kirendelt szakértőt, illetve és név szerint megjelölve, másik kirendelését kéri. Ám ez kizárólag a bíróság kompetenciája, ezért az ilyen eljárás elfogadhatatlan
Az összefoglaló véleménynek az ügyvédeket talán leginkább érintő része a 9. részben található (228-254. o.): A fél által felkért és a más szerv által kirendelt szakértő véleménye a bírósági eljárásban. Ebben a fejezetben négy tanulmány kapott helyet:
– dr. Csere Katalin: A vádlott vagy védője által a bíróság előzetes engedélye nélkül beszerzett magánszakértői vélemény jogi minősítése és felhasználása a büntetőeljárásban;
– dr. Hajnal Péter-Huszárné–dr. Oláh Éva: A fél által felkért és a más szerv által kirendelt szakértő véleménye a közigazgatási eljárásban;
– dr. Molnár Ambrus: A magánszakértői vélemény perjogi helyzete a polgári peres eljárásban;
– Szolnokiné dr. Csernay Krisztina: A fél által felkért és a bíróság által kirendelt szakértő véleménye a bírósági eljárásban.
A büntetőügyekben eljáró ügyvédeket, a védőket talán a leginkább az első helyen említett tanulmány utolsó része érdekelheti: a „Be. 112. § (1) bekezdés szerint a terhelt és a védő közölheti az ügyésszel, illetőleg a bírósággal, hogy szakvéleményt kíván készíttetni és benyújtani. Ez a rendelkezés a büntetőeljárás teljes szakaszára biztosítja a védelemhez való jogot, erősíti az ügyfélegyenlőséget és javítja a védelem tényleges lehetőségeit, megadva azt a lehetőséget, hogy az ügyben már elkészült szakvélemény megállapításait, illetve a tényeket a maga által megválasztott szakértő véleményére támaszkodva vitassa. A gyakorlatban ténylegesen a terhelt, illetve a védő nem jelenti be előzetesen az ügyész vagy a bíróság felé, hogy szakvéleményt készíttet, hanem a már elkészült szakvélemény benyújtásával egy időben kéri a készítő szakértőként történő kirendelését, az elkészíttetett okiratnak a bizonyítékok körében szakvéleménykénti kezelését és a szakértő meghallgatását. A bíróságok elé ugyanakkor – a védelmi pozícióból is adódóan – olyan szakvélemények kerülnek, amelyek a terheltre nézve kedvezőek, hiszen a védőnek nem az objektív igazságot tükröző szakvélemény, hanem a korábbi, terhelő szakvélemény kétségessé tétele az érdeke. Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság határozata óta a Be. az eljárás során keletkezett iratról – többek között – a terheltnek és a védőnek ingyenesen másolatot biztosít, sem a felkért szakértő, sem a bíróság nem lehet biztos abban, hogy valamennyi, a szakvélemény elkészítéséhez szükséges adatot, tényt tartalmazó irat a részére átadásra került. Értelemszerűen a hiányzó adatok az elkészült szakvéleményt jelentős mértékben befolyásolhatják. A szakvélemény elkészítésére felkért személy (gazdasági társaság, szakértői intézmény, szervezet, szakértői testület) szakértőként való bevonásáról a bíróság, illetőleg az ügyész határoz. A felkért szakértő e minőségének elismerése után végezhet önállóan szakértői vizsgálatot, a bírósági eljárásban a bíróság, illetőleg az ügyész által kirendelt szakértővel azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A szakértők az általuk elvégezni kívánt szakértői vizsgálatról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített szakértő a másik szakértő által végzett vizsgálaton jelen lehet. A szakértő személyének megválasztásáról a kirendelő az indítványtól függetlenül dönthet. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a bíróság vagy az ügyész a felkért személy bevonását megtagadja, a szakvélemény az okiratra vonatkozó szabályok szerint használható fel. Ebben az esetben a bíróságnak nem a két szakértői vélemény közötti ellentmondás feloldásáról kell intézkednie, hanem másik – miként a polgári ügyekben – de nem harmadik szakértőt kell kirendelni. A nemleges döntés esetén ugyanakkor a bíróság anélkül vetheti el a szakvéleményt, hogy maga az ahhoz szükséges különleges szakértelemmel rendelkezne.” (Dr. Csere Katalin: A vádlott vagy védője által a bíróság előzetes engedélye nélkül beszerzett magánszakértői vélemény jogi minősítése és felhasználása a büntetőeljárásban. 231-232. o.)
Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban |
---|
Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát. |
Az idézett rész kitér egy korábbi tanácskozásra, a Szakértői bizonyítás kérdéseit vizsgáló joggyakorlat- elemző csoport konferenciájára (Kúria, 2014. október 27.). A rendezvényen dr. Molnár Gábor Miklós tanácselnök kifejtette: „az utóbbi években ismertté vált olyan magatartás, hogy a terhelt vagy a védője – a korábbi ügyekben szerzett nem kedvező tapasztalatokra hivatkozással – eleve nem fogadja el a bíróság által kirendelt szakértőt, illetve megtagadja a terhelt a szakértői vizsgálaton való együttműködést, és név szerint megjelölve, másik szakértő kirendelését kéri. A Be. szerint a szakértő kirendelése a bíróság (hatóság) kompetenciájába tartozik, ezért ez az eljárás elfogadhatatlan. Az előzőekben vázolt jogi megoldás ugyanakkor magában rejti annak veszélyét, hogy azokban a jelentős tárgyi súlyú ügyekben, ahol a meghatározó bizonyíték a szakértői vélemény a szervezett bűnözés a szakértőt fenyegethesse, vagy akár megvesztegethesse. Ez különösen azért fontos kérdés, mert ebbe az érdemtelen helyzetbe olyan igazságügyi (orvos, közlekedési, stb.) szakértőt hoznak, akinek a jogkérdés eldöntéséhez nincs és nem is lehet semmi köze.”
(Most induló sorozatunkat az ügyvédeket érintő kérdésekkel folytatjuk.)
Alábbi cikkünkben a 2024/112–114. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A Btk. szabályozási elveiből fakadóan a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése a magyar jog szerint kizárólag szándékosan követhető el – tekintettel arra, hogy a gondatlan elkövetési alakzatot kifejezetten nem rendeli büntetni a törvény – ami a Btk. 7. §-a alapján azt jelenti, hogy az elkövető csak akkor büntetendő, ha „cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.”
A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!