Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A digitális megoldások terén exponencialitásról beszélhetünk, ismerősünkké vált a mesterséges intelligencia, a szabályozásnak és a vállaltok complience kötelezettségének pedig egyre növekvő kihívásokkal kell szembenéznie. Többek között ezekről is szó esett a Portfolio Digital Transformation 2023 konferenciáján.
Az eseményt Stumpf-Biró Balázs összeomláskutató előadása nyitotta. Polikrízisben vagyunk, ha minden úgy halad, ahogyan jelenleg is, akkor Földünk véges erőforrásait a végletekig aknázzuk ki, így elkerülhetetlen, hogy elérjük a végpontot. A felhasznált erőforrások több esetben nem megújuló forrásból származnak, ami a növekedést fenntarthatatlanná teszi. Világunkat egy szemléletes hasonlattal egy Petri-csészéhez hasonlította az előadó, ahol a baktériumok percenként duplázódnak így az ötvenkilencedik percben veszik csak észre, hogy egy perc múlva tele lesz a csésze. Kiemelte, hogy minden területen exponencialitás figyelhető meg, ugrásszerűen növekszik, gyorsul a korunk.
Az első előadás tanulsága, hogy a megértés, a tények ismerete kulcsfontosságú túlélésünk szempontjából a szó szoros értelmében. Hasonló a helyzet a digitális megoldások, mesterséges intelligencia vonatkozásában is, fontos értenünk, ismernünk a megoldásokat, ahhoz, hogy abból előnyt kovácsolhassunk.
Az AI-robbanás és digitalizáció Magyarországon – Aki kimarad, tényleg lemarad? panelbeszélgetésben Gonda Gábor (Magyar Telekom), Kuhárszki András (OTP), Dr. Spaller Endre (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség), Szabó Péter (Microsoft Magyarország) és Takács István (Bonafarm) beszélgetett arról, hogy Magyarországon a koronavírusjárvány sok cégnél hozta el a digitális fordulópontot, bár a digitalizáció igénye már korábban is jelen volt. A beszélgetők kiemelték, lényeges, hogy a vállatok rendelkezzenek digitális stratégiával, amelyben például olyan kérdésekben érdemes kijelölni az irányt, hogy a célok megvalósításához szükséges digitális megoldásokat házon belüli vagy külső fejlesztésekkel valósítják meg. A működést segítő megoldások esetén célszerű lehet már kész, „dobozos” termékeket igénybe venni, ez növelheti a hatékonyságot. „Az adat a 21. század olaja”, hangsúlyozták a beszélgetésben. Fontos, hogy tisztában legyünk a gyűjtött adattal – az adatgyűjtés és kezelés jogi hátterét egy külön előadásban is megismerhették a résztvevők dr. Bendik Tamás, a NAIH stratégiai elnöki főtanácsadójának tolmácsolásában – és az abban rejlő lehetőségekkel. Akár ügyfelek, akár belső folyamatoptimalizálás vonatkozásában. A kiberbiztonság alapvető készség kell legyen, mint az autóvezetésnek, ez elengedhetetlen a digitalizáció korában.
AI, chatbotok és end-to-end digitalizáció – Szintet lép a digitális transzformáció beszélgetés résztvevői Georgiu Achilles (CEU innováció menedzsment szakértő), Schin Lotár (OTP Bank mesterséges intelligencia COE vezető), Tarnavölgyi Gábor (Virgo Systems üzletfejlesztési igazgató) és Vadócz Zsolt (K&H Bank üzletfejlesztési igazgató) szintén hangsúlyozták, hogy az adatnak meghatározó szerepe van a fejlődés, digitalizáció szempontjából. Tudnunk kell, milyen adatokkal dolgozunk, valós időben. Ezen puzzle darabokat – melyek létéről jó estben tud a vállalat – össze kell állítani egy teljes képpé, ebben nyújthat segítséget az AI. Az a vállalkozás, amelyik képes ezt meglépni, versenyelőnybe kerülhet. A fejlesztések szempontjából a back-end fejlesztés épp olyan fontos, mint a felhasználók felé fordított „váz”, hiszen egyébként „mamut rúzsozásról” beszélhetünk csak. A beszélgetésben elhangzott, hogy a magyar vállalatoknál a digitális transzformáció inkább B2B megoldásokban van jelen, az ügyfelek irányába egyelőre inkább az említett „mamut rúzsozás” a jellemzőbb. A digitális megoldások minden terén fontos, hogy megismerjük, megértsük a működést, egy prediktív modell is akkor használható biztonsággal, például egy bank esetében, hitelkérelmeknél, ha a végeredményért vállalja a felelősséget az intézmény. Ahhoz, hogy így működjön a rendszer fontos, tudni, hogy pontosan milyen adatokról tanul az algoritmus. A résztvevők többségben egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligenciában, gépi tanulási megoldásokban, az abban rejlő veszélyekkel együtt is, inkább pozitív lehetőség rejlik.
A veszélyek kiküszöbölésének egyik fontos eszköze a megfelelő szabályozási környezet, dr. Bendik Tamás kifejtette, hogy a GDPR technológiasemleges. A személyes adatok védelmének kötelezettsége a mesterséges intelligencia alapú megoldásokban is fennáll. Ezzel együtt a területen a szakértők szerint feltétlen szükség van szabályozásra, az Európai Unióban várhatóan idén elfogadják a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás csomagot. Dr. Menyhárd Attila ügyvéd (VJT & Partners) előadásában ismertette a legfontosabb tudnivalókat az un. AI rendelet kapcsán. A rendelet a mesterséges intelligencia fogalmát is meghatározza, ahol szoftver, adat és számítási kapacitás együtt jelen van, ott MI-ről beszélhetünk. A rendelet az adatgyűjtő számára igen szigorú compliance kényszert ír elő. Az adatgyűjtőt terheli a felelősség a készülő szabályozás alapján az adatok validitásáért, ehhez kapcsolódik, hogy a szoftvernek is átláthatónak, magyarázhatónak kell lennie működés szempontjából. Ez felveti a kérdést, hogy hol húzódik majd a határ az üzleti titok védelme és a compliance kényszer között. További célja a készülő szabályozásnak, hogy a most sokszor kihasználatlanul gyűjtött adatok is felhasználásra kerüljenek, ezért előírja az adatgyűjtő számára a megosztási kötelezettséget az adatszolgáltatóval. Így például egy mezőgazdasági munkagép által gyűjtött adatok nem csak a szoftverszolgáltató cég, de a termelő számára is elérhetők lesznek, ezzel megnyitva a fejlesztés lehetőségét a mezőgazdasági munka kapcsán. AZ EU 270 milliárdos GDP bevételt remél az ehhez hasonló adatmegosztások következtében.
A konferencia záróbeszélgetésében dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatójának vezetésével, dr. Bendik Tamás, a NAIH stratégiai elnöki főtanácsadója, Dr. Firniksz Judit, a PPKE kutatója és Dr. Sükösd Péter, az Extreme Digital-eMAG Kft. jogi, compliance és kormányzati kapcsolatok igazgatója elemezte a digitális compliance témakörét. A panel során elhangzott, azon vállalkozások lesznek versenyképesek akik „felülnek a digitális transzformáció vonatra”, ez pedig együtt jár – az amúgy is egyre növekvő – compliance kényszerrel. A digitális transzformáció inkább segíti az innovációt és ezt a szabályozás sem hátráltatja, a szabályozónak lehet akár katalizátor szerepe is, még ha sokszor követő is. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a szabályozási és így a megfelelési környezet is egyre komplexebb, így elengedhetetlen, hogy átlássa egy vállalkozás a compliance feltételeket a saját célkörnyezetében. Ez egyre nagyobb kihívás, amely technológai támogatás nélkül szinte lehetetlen. A compliance szabályok sokrétűsége, a megfelelési kötelezettség teljesítése az alapműködéssel kerülhet konfliktusba, ezzel együtt kiemelten fontos, hiszen a megfelelés biztosítása amellett, hogy a törvénysértések, bírságok elkerülését segítheti, még versenyelőnyt is jelenthet a piacon.
