Az év csapata szellemi alkotások joga kategóriában – Jogászdíj 2022-2023


A VI. Wolters Kluwer Jogászdíjon 8 kategóriában osztottak díjakat. A cikkben a szellemi alkotások joga kategória győztes pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottakkal készített interjúval együtt.

A pályázat címe:  Ki nevet a végén? – Egy humorcsatorna nevének története 

A szakértői csapat: Oppenheim Ügyvédi IrodaDr. László Áron Márk, Dr. Ormos Kristóf 

A díjazottak a pályázatukról:  

Jogászdíj,szellemi alkotásAz Oppenheim Ügyvédi Iroda Közép-Kelet Európa egyik leginnovatívabb ügyvédi irodája. Célunk, hogy egyszerű, világos és érthető jogi megoldásokat kínáljunk ügyfeleink számára. A több mint 50 főből álló sikerorientált és előrelátóan gondolkodó jogi szakértőből álló csapatunk teljes körű támogatást nyújt a magyar és a nemzetközi gazdasági jog minden területén. Tradíciónk, hogy sikeresen tartjuk meg legtehetségesebb kollégáinkat, így ügyfeleink a legtehetségesebb, és több mint húszéves komoly iparági szakmai tapasztalattal rendelkező jogi szakértőkkel végzett munka eredményét élvezhetik. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy jogi tanácsaink maximálisan megfeleljenek ügyfeleink üzleti elvárásainak.  

Jogászdíj,szellemi alkotás

dr. László Áron Márk, dr. Ormos Kristóf

Az IP praxisunk számos külföldi és magyar jogosultat képvisel különféle oltalmak megszerzésével és érvényesítésével kapcsolatban. A pályázatunkban egy olyan ügyet mutattunk be, ahol az ügyvédi iroda egyik ügyfele olyan megjelölést kívánt használni humorra tematizált televíziós csatornája neveként, amiben megjelent az a „comedy” szó is, amivel egy másik szereplő azonosítja magát és televíziós csatornáit. Ez utóbbi fél igyekezett eltiltatni az iroda ügyfelét a megjelölés használatától, azonban az iroda innovatív érvelése meggyőzte az eljárt fórumokat arról, hogy nem jogsértő a kifogásolt csatornanév.  

Dr. László Áron Márk tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte, ahol 2004-ben diplomázott. Áron az Oppenheim Ügyvédi Iroda védjegy- és mintaoltalmi praxisának vezetője, számos szakcikk írója, gyakori előadó szakmai fórumokon, 2017-től az iroda partnere, 2022-től az iroda menedzsmentjének tagja. Áron munkáját a Chambers and Partners, a Legal500 és a Who’s Who Legal mellett a World Trademark Review is elismeri.  

Dr. Ormos Kristóf jogi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 2018-ban diplomázott. Már a diploma megszerzését megelőzően csatlakozott az Oppenheim Ügyvédi Irodához, ahol 2022 óta ügyvédként dolgozik. Kristóf korábban előadott a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján, munkáját a Legal500 is elismeri. 

A bírálóbizottság a pályázatról:  

Bár a pályázat témája könnyednek tűnhet, nagyon is komoly ügyről van szó, aminél nem volt mindegy, hogy „ki nevet a végén”, vagyis mi lesz a sorsa egy már széles körben beharangozott humor tematikájú csatornának. A pályázó a magyar televíziós piac egyik szereplőjét képviselte példaértékű módon egy védjegyjogi jogvitában, ahol innovatív érvelésével nemcsak ügyfelének ért el sikereket, hanem a hazai védjegyjogi gyakorlat fejlődéséhez is hozzájárult. 

A díjat átadta:  Dr. Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettese 


A NYERTEST KÉRDEZTÜK


Mi teszi különlegessé az Önök pályázatát?  

Az ügy lényege, hogy két ismert védjegyet kívánt összekombinálni egy piaci szereplő, amiből az egyik a saját esernyőmárkája, a másik pedig egy versenytárs piaci szereplő márkája. A kérdés az volt, hogy a kettőnek a kombinációját jogszerűen lehet-e használni. Ebben az esetben az úgynevezett neutralizáció fogalmához nyúltunk, ami azt takarja, hogy ha van egy nagyon ismert márka, akkor hiába jelenik meg előtte vagy mögötte egy másik ismert brand, az ismertsége neutralizálja az összetéveszthetőséget. Lehet, hogy ez kicsit szárazan hangzik, de az ügyben tévécsatornákról volt szó. 

Sok mindennel kellett foglalkozni, sok szempontból kellett körbejárnunk a témát, megnéztük, mások is használtak-e ilyen összetett neveket, mit mondott ezzel kapcsolatban az európai bíróság, a magyar bíróság.  

Ez az ügy egyúttal rávilágított arra is, hol húzódnak a határok. Számunkra kedvező döntés született ugyan, de kiderült az is, hogy pontosan meddig érvényesül az, amit mi mondunk, és mikor van már az ellenfélnek igaza.  

A Jogászdíj Díjátadó Gálán többször is szóba került a mesterséges intelligencia alkalmazása a jogász szakmán belül. Hogyan használják a mindennapi munkájuk során? 

Ez egy új eszköz, amely segíti a termelékenységet, a produktivitást. Mi ezt már valójában alkalmazzuk bizonyos szövegírások – nem a beadványok – esetén. Illetve már ilyen körben is adtunk tanácsot ügyfeleinknek, akik különböző területeken alkalmazzák, mint például tervezés, szöveggenerálás, képalkotás, vagy egy recept megtervezése.  

A cégen belül is született egy olyan kezdeményezés, hogy ezzel a témával foglalkozzunk többen. Ez úgy gondolom szükséges, hiszen a napi munka során is felmerül már, és elengedhetetlen, hogy a jogászok képben legyenek ezzel, az ezzel kapcsolatos kérdéseket megértsék. A ChatGPT, a generatív mesterséges intelligencia azonban véleményem szerint nem az utolsó lépés, minden bizonnyal jön majd egy következő, ami még nem tudjuk mi lesz.  

A saját szakterületünkből fakadóan is az innováció pártján állunk. Azt gondolom, ami lehetőség van a jogászok kezében ezen a területen, azzal érdemes élni. Fontosnak tartom ugyanakkor kiemelni, hogy a legtöbb esetben a jogászi kontroll elengedhetetlen azokhoz az eredményekhez és sikerekhez, amit potenciálisan el lehet érni. Minden innováció egy eszköz, de a nap végén a jogászok emberi és természetes személyi kvalitásai döntenek bizonyos kérdésekben, és azt hiszem, ezeket nem lehet elhanyagolni a döntéshozatal során.  

A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen.

 

 

 




Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája

A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.

2024. július 12.

Augusztus 1-jén hatályba lép az EU AI Act

2024. július 12-én kihirdették az Európai Parlament Hivatalos Lapjában a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (AI Act), amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A jogszabály 20 nap múlva, augusztus 1-jén lép hatályba, fokozatosan kell alkalmazni, de 24 hónap múlva már minden tagországban be kell tartani a rendelkezéseit.

2024. július 12.

Igazi vizsgán sem veszik észre a mesterséges intelligencia által írt válaszokat

Gyakorlott vizsgáztatók is nehezen veszik észre a mesterséges intelligencia által generált válaszokat – derült ki az angol Reading Egyetem friss tanulmányából. A kutatók az MI lehetőségeit és kockázatait vizsgálták a kutatás, a tanítás, a tanulás és az értékelés területén. Tanácsaikat el is küldték az érintetteknek.