Konfliktusok kezelése ombuds iroda segítségével II. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ombuds szolgáltatás igénybevétele a hallgató és/vagy a munkavállaló megtartását eredményezi, mind az érintettek, mind az intézmény számára egy ’win-win’ szituáció valósul meg.

5 KONKRÉT PÉLDÁK
A pályázatom elején bemutatott számok megmutatják, hogy milyen hatásai vannak és lehetnek a munkahelyi konfliktusnak a munkavállaló és a munkaadó szemszögéből is. Az Egyesült Államokban bevált és elfogadott ombuds tevékenység értékét és működését kívánom bemutatni az Új Mexikói Egyetem Ombuds Irodában tapasztalt gyakorlati és elméleti tudásom alapján, ezzel is segítve a hazai alternatív vitarendezési módszerek kibővítését.

[multibox]

5.1.1     Az Ombuds iroda tevékenységének értékei egyetemi környezetben [13]

Minden egyetemen, oktatási rendszerben előfordul konfliktus, ami elkerülhetetlen és olykor drága. A konfliktusok kialakulhatnak például stratégia alkalmazásával, betartásával kapcsolatosan, értékelési kritériumok mentén, prioritások ütközésekor, a hatalom megfelelő vagy nem megfelelő felhasználása, szabályok értelmezésekor, kulturális különbségek, értékek és attitűdök kapcsán stb. Az iroda létrehozásával egy olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb és egyenlő bánásmóddal elérhető módon oldhatók meg ezek a problémák. Az ombuds szolgáltatás igénybevétele a hallgató és/vagy a munkavállaló megtartását eredményezi, mind az érintettek, mind az intézmény számára egy ’win-win’ szituáció valósul meg. Elkerülhetők ezek a peres ügyek, amelyek jelentős pénzügyi megtakarítást jelentenek, ezen felül az egyetem imázsát sem rontja egy negatív, nyilvános bírósági ügy. Az ombudsmani szolgálatok sok ember számára „humanizálják” az intézményeket.  Az ombudsman hivatal létezése azt az üzenetet közvetíti, hogy az intézmény el és felismeri az emberek gondjait, továbbá elismeri az alternatív vitarendezés lehetőségének értékét a campusközösség tagjai számára. Mivel az ombudsmani hivatalok nem rendelkeznek hatáskörrel az egyének szankcionálására, sem hatósági döntések vagy „helyes vagy helytelen” nyilatkozatok meghozatalára az intézmény számára, az ombudsmani hivatalt alkalmazó vitán résztvevők felhatalmazást kapnak arra, hogy maguk döntsenek arról, hogyan foglalkoznak a problémákkal.

Az Egyesült Államokban elterjedt egyetemi ombuds iroda az egyetemi munkavállalók és a diákok részére az alábbiakat biztosítja: [14]

Az iroda középpontjában az egyetemi munkavállalók és diákok részére egy független szervezeti szolgáltatás áll, amely keretein belül az érintettek akadályok nélkül bármilyen egyetemi problémával, és konfliktussal megkereshetik és segítséget kérhetnek az irodától. Az iroda akadálymentesen, gördülékenyen biztosítja minden munkával kapcsolatos probléma feltárását és támogatja a konfliktuskezelési tevékenységeket, beleértve rendszerfejlesztést is.

Az iroda célja segíteni és feltárni a problémákat, ahol lehetséges ezeknek az informális keretek közötti megoldása, valamint problémák megjelölése, általános lehetőségek létrehozása, közvetítés, és javaslattétel változtatásokra. Az Ombuds iroda tréningeket is biztosít.

5.1.2     Az Új Mexikói Egyetem (UNM) Ombuds Iroda bemutatás

Az Új Mexikói Ombuds Iroda 1994-ben alakult meg, 2010-ben alakították ki a mostani struktúrát és az ombudsi funkciókat. Az iroda 3 alkalmazottal látja el feladatait.

Missziójuk [15]

Az egyetemi ombuds iroda missziója népszerűsíteni a konstruktív vitarendezést az egyetemen az alábbi elvek mentén:

• Tájékoztatás nyújtása, prezentációk és konfliktuskezelési készségfejlesztés
• Meghallgatni és támogatni a konstruktív kommunikációt az egyetemen

Segíteni a konfliktusok hatására az egyén és a szervezet részéről felmerülő költségek minimalizálásában

Segíteni az egyént a különböző véleményekben és változások kreatív megoldásában rejlő lehetőségek felismerésében.

UNM Ombuds iroda személyzeti szabályzata [16]

• Bíráskodásmentesen meghallgatni a panaszokat, aggodalmakat
• Elemezni a problémát és felfedezni a lehetőségeket
• Facilitálni a párbeszédet egyének és csoportok között
• Szakmai, becsületes és pártatlan folyamat biztosítása
• Négyszemközti beszélgetések, látogatások
• Mediáció biztosítása
• Konfliktuskezelési tréningek tartása
• A konfliktuskezelés tendenciáinak azonosítása és kommunikálása
• Tájékoztatást nyújtás az egyetemi szabályzatról és erőforrásokról
• A méltányosság és a különböző perspektívák tiszteletben tartása és támogatása

A legfontosabb, amit minden esetben az iroda kommunikál és betart, az a függetlenség, páratlanság és titoktartási kötelezettsége. Ahogyan olvashattuk, ezek az ombuds iroda alapelvei, amelyek megegyeznek a mediáció alapjaival is.  A három alapértéket minden esetben betartják és betartatják.

[htmlbox jogtar_kepzes]

5.1.3     ELTE Egyetemi Ombudsman

Az ELTE egyetemi ombudsman a következő területeken fejtheti ki tevékenységét: [17]

• Toleráns és befogadó egyetemi környezet kialakítását támogató, a tudatosságot erősítő, proaktív és rendszeres általános tájékoztató tevékenység, kommunikációs kampányok folytatása.
• Az intézményi gyakorlatok rendszeres elemzése, ezek alapján általános és speciális ajánlások, protokollok kidolgozása és előterjesztése az egyes egyetemi szereplő és a döntéshozó fórumok számára.
• Garanciákkal övezett eljárásban hatékony panaszmechanizmus működtetése az egyetemi polgárok számára hatalmi visszaéléssel kapcsolatos, valamint az emberi méltóságot, az egyenlő bánásmódot, az esélyegyenlőség követelményét, a nemek közötti egyenlőséget, a magánszférát, a nemi identitást és a szexuális önrendelkezési jogot sértő cselekményekkel szemben. Ennek keretében elsősorban (amennyiben az adott kontextusban lehetséges) az érintett felek közötti közvetítés (mediáció), valamint egyetemi és egyetemen kívüli fórumok eljárásának kezdeményezése állhat az ombudsman rendelkezésre.

6. ELEMZÉS

6.1           AZ ELEMZÉS TÁRGYA

Kutatási kérdésként az alábbi fogalmazódott meg bennem

1.          Miért nem terjedt el Magyarországon az Egyesült Államokban bevált egyetemi ombuds iroda szolgáltatás, azaz az alternatív konfliktuskezelés?

6.2           MÓDSZERTAN

Megállapításaim dokumentumelemzések alapján történtek.

6.3          ELEMZÉS

1.             Témám teljes megértéséhez egy történelmi faktorral is számot kell vetni, amely mai napig kihat a társadalmunkra, a kapcsolatainkra és a dolgokhoz való hozzáálláshoz.  Szociológiai tanulmányaim során sokat foglalkoztam a közelmúlttal, azonban igazán az Egyesült Államokban értettem meg, hogy hazánkban milyen történelmi gátja is van az alternatív vitarendezés elterjedésének.   Ennek lehetséges oka a Kádár Korszakban kialakult bizalmatlanság, mely napjainkra is jelentős hatással bír. Ennek tudatában az első lépésként az alternatív vitarendezés

4.   Bizalmasság vagy titoktartás. A szavak pontos fordítása, idegen nyelvből átvett szavak pontos meghatározása, értelmezése elengedhetetlen. Az angol „confidentiality” szó titoktartást jelent nem pedig bizalmasságot. A két szó közötti különbség:

• Titoktartás, amikor az elhangzottak semmilyen körülmények között nem adhatók tovább, funkcionálisabb kötelezettséget von maga után
• A bizalom egy hiten és érzelmen alapuló feltételezés és várakozás

Fontosnak tartom a titoktartás szót alkalmazni, ezzel is nyomatékosítani a folyamat előnyeit és a résztvevők biztonságos részvételét a folyamat során.

7 BEFEJEZÉS

A pályamunkámban összehasonlított hazai és nemzetközi információk és a külföldön szerzett gyakorlati tapasztalatom alapján a következő javaslatokat tenném.

Elsősorban az alternatív vitarendezés alapvető elveit és értékeit kellene (függetlenség, pártalanság, titoktartás) a magyar köztudatban megerősíteni s mindezeknek hitelességet adni.

Másodsorban mindezen három alapelv egységes kommunikációja lenne szükség annak érdekében, hogy a Magyarországon egyre növekvő ADR társadalom minden területe azonos értékeket közvetítsen ezáltal s az egységet és az együttműködést erősítve. Úgy vélem, hogy ez az alapelvek azok a közös nevezők, amelyek mentén a szakmának egységben és összefogva lehetne a társadalom felé kommunikálni.

Harmadszor az egyszerűséget, átláthatóságot és könnyű elérhetőséget kellene az emberekben tudatosítani. Minden, amit itthon olvastam az ombuds irodák működéséről, bonyolultan és jogilag volt megfogalmazva és meghatározva, amivel pont az ellenkezőjét érjük el. Ha jogilag közelítjük meg és határozzuk meg az iroda működését, akkor pont az érintettek nem szólítjuk meg.

Ez az összefoglaló egy rövid betekintés csupán, hiszen a témakör tág.  Szívesen végeznék további kutatásokat, valamint bízom benne, hogy írásommal hozzájárulhattam a magyarországi alternatív vitarendezési módszerek bővítéshez, színesebbé tételéhez.

[13] https://www.ombudsassociation.org/IOA_Main/media/SiteFiles/NutsandBolts102308.pdf 2017.08.08.

[14] https://drive.google.com/file/d/0B88R87pnmNYxaURzUmZjMW9jNHc/view 2017.08.05.

[15] http://ombudsforstaff.unm.edu/common/images/documents/2016annualreport.pdf 2017.07.27.

[16] http://ombudsforstaff.unm.edu/common/images/documents/2016annualreport.pdf 2017.07.26.

[17] https://www.elte.hu/content/miert-egyetemi-ombudsman.t.13716 2017.08.03.

---