Lépéskényszerben – megfelelési kihívások az e-akadálymentesség terén


Nagy sikerrel zárult a Portfolio Conferences és a Wolters Kluwer Hungary közös szervezésű Digital Compliance by Design & LegalTech konferenciája. Az idén első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal megrendezett esemény fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a digitális gazdaság új kihívásaira, a digitális térben való jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területekre és nem utolsó sorban egy szakmai közösséget indítson el. Az egyik panelbeszélgetés középpontjában az a webdizájnerek számára megkerülhetetlen változás állt, hogy 2025. június 28-án hatályba lépnek az e-akadálymentességi elvárások a leggyakoribb és legfontosabb digitális szolgáltatások és digitális termékek vonatkozásában.

A beszélgetés moderátora dr. Firniksz Judit, kutató, a Wolters Kluwer Hungary által felkért tudományos tanácsadó (PPKE Versenyjogi Kutatóközpont) volt. A beszélgetés résztvevői: Kállai Gábor, technológiai innovációért felelős igazgató (Shiwaforce), dr. Tóth Péter ügyvéd, Legal Engineer (OPL gunnercooke) és dr. Velegi Dorottya, megbízott szakmai vezető, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, PhD hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem).

Két évvel ezelőtt a 2022. évi XVII. törvénnyel megtörtént az európai e-akadálymentességi szabályozás átültetése a magyar jogba, ismerjük a szabályokat, egy évünk van hátra 2025 június végéig az implementációra. A közigazgatási bírság összege 15 ezer forinttól akár a gazdasági szereplő éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet. Ha a feladatok volumenét és bírságmértéket együttesen nézzük, nincs túl sok időnk, ha jól és átgondoltan akarjuk végigvinni az alapvetően a webes környezet kialakítását érintő folyamatokat – hangzott el a beszélgetés elején.

Miről is szól az akadálymentesség?

dr. Velegi Dorottya elmondta, hogy az akadálymentesség valójában az egyenlő esélyű hozzáférésre való esélyek megteremtése. Ami az ő olvasatában arról szól, hogy valamilyen helyzethez vagy felületre való bejutás, használat, a helyzet elhagyása, illetve a helyzet bármikori újbóli megközelítése meg tudjon történni ugyanúgy, ahogyan azt bármelyik másik ember megteheti. Itt a bármelyik másik emberen van a hangsúly. Ugyanis a WHO 2022-ben végzett tanulmánya szerint világszerte az emberi populáció 15%-a érintett fogyatékossággal. Az időskor, illetve az időskorral kapcsolatos mindenféle megértési, használati, egyéb nehézségekben érintett személyek pedig a világ populációjának közel 16%-át teszik ki. Ha ezt összeadjuk, akkor arra jutunk, hogy a világpopuláció harmada vagy fogyatékossága, vagy egy meglévő, megmaradó állapot miatt olyan megértési vagy használati különbségekkel él, és különbségekkel képes adott szolgáltatásokat igénybe venni, vagy felületeket, digitális felületeket használni, amelyek az ő használati módját eltérőnek definiálják a többiekétől. Ebben benne van például van az a sokgyermekes anyuka is, aki a sok gyermeke mellett osztott figyelemmel kénytelen befizetni a telefonszámláját és benne vagyok én is, mint fogyatékossággal élő látássérült ember, de benne van az is, aki egy háztartási baleset miatt eltörte a kezét, emiatt átmenetileg nem tud mondjuk egeret használni.

Kállai Gábor hozzátette, hogy nagyon jó példa az egér használata, mert nem akadálymentesítésről kell beszélni hanem akadálymentes webmegoldásokról. Az szokott lenni a tipikus hiba, hogy az akadálymentesítés valami eleve rosszul elkészült dolognak az utólagos kényszermegoldása. Nagyon fontos, hogy már a tervezési szakaszban beszélnünk kell erről. Ez inkább egyfajta gondolkodásmód, ahogy ránézünk akár a webfejlesztésre vagy a tartalomgyártásra, hogy ez is jusson eszünkbe, és tudatosan döntsünk abban a pillanatban, hogy hogy oldjuk ezt meg.

Tóth Péter elmondta, hogy amikor ilyen fejlesztésekkel kezdtek el foglalkozni és termékeket fejleszteni, akkor jogászokkal dolgoztak együtt és jogászok a célközönség is, és az akadálymentességi igény tágabb igény, mint az, hogy valaki fogyatékossággal élő személy vagy látássérült. Ez egy olyan fajta igény, hogy az emberek, amikor webes felületeket keresnek, egyszerűen használható, elérhető, jól kezelhető webes felületeket szeretnének használni. A másik oldalról a szabályozás is ezt tükrözi.

Kállai Gábor kiemelte a gondolkodásmód kitágításának fontosságát és hatását. Annak idején a mozgólépcsőt azért találták ki, mert egy üzletház nem tudott tovább terjeszkedni, ezért az emeleten is nyitott üzleteket, viszont egy csomó vevője nem tudott vagy nem akart lépcsőzni. Arra jöttek rá, hogy az emeleten elérhető üzletek nem tudtak értékesíteni kellő mennyiségű árut. Akadálymentesítés utólagos beépítésével mozgólépcsőt építettek be, majd arra jöttek rá, hogy a vevők nagy része azt használja, azok is, akiknek a lépcsőzés sem okozna gondot. Ha most bármilyen üzletházat megnézünk, beszédes hogy hol helyezkednek el a lépcsőházak, hagyományos lépcsők és hol helyezkednek el a mozgólépcsők vagy a liftek. Ezt a fajta gondolkodást kell átültetni a webes technológiákban a tartalom eléréséhez is. Nem arról van szó, hogy a szabályozás extra nehézséget rójon ránk, hanem az, hogy gondolkodást formáljon, ami által nem egyes embereknek lesz egyszerűbb tartalmat fogyasztani, ügyet intézni digitálisan, hanem mindenki számára. Fel kell ismerni, hogy ez nem egy szükséges rossz, nem valami, amit előírtak, és mennyi pénzbe fog ez nekünk kerülni. Hanem ez egy olyan dolog, amire ha az elejétől gondolunk, semmilyen plusz költséget nem jelent, mert eleve így fogjuk tervezni a megoldásainkat, a weboldalainkat és ez jelentősen meg fogja könnyíteni mindenkinek a fogyasztást.

Kiemelte, hogy az akadálymentesítés vagy akadálymentes megoldás az angol accessibility magyarra fordítása. Ez nagyon jó szó, de inkább hozzáférhetőséget jelent. Ne akadálymentességben gondolkodjunk, hanem hozzáférhetőségben.

Velegi Dorottya azzal egészítette ki, hogy az akadálymentesítés azt jelenti, hogy van egy akadály, amit el kell hárítanunk. A hozzáférhetőség, illetve az egyetemes tervezés elve pont arra hivatott, hogy úgy teremtsünk egy új szolgáltatási felületet, platformot, hogy az már ne tartalmazzon akadályokat sem akkor, amikor mi azt élesítjük és átadjuk a felhasználóknak, sem pedig később.

(dr. Tóth Péter, dr. Velegi Dorottya, Kállai Gábor, dr. Firniksz Judit – fotó: Stiller Ákos Portfolio)

Firniksz Judit hozzátette, hogy ezeknél a projekteknél magukat a fogyasztókat is, az érintett felhasználókat is be kellene vonni. Amikor összerántunk egy ilyen csapatot mégis kiket vonjunk be a tervezésbe?

Kállai Gábor a saját tapasztalatait osztotta meg: szoftverfejlesztő cégként elég sok nagyvállalatnak és banknak mi fejlesztjük a weboldalát, és az akadálymentesség elég régóta téma, úgyhogy mi is folyamatosan képezzük magunkat ezen a téren, és a fejlesztőink ilyen megoldásokat hoznak. Mikor kell belépni? Utólagosan lehet tenni dolgokat, de viszonylag keveset. Sokszor van az, hogy a szépség érdekében tervezés során nem gondolkodunk azon, hogy ez hogyan lesz jól megvalósítható, hanem csak a külalakkal akarunk foglalkozni: melyik színek tetszenek nekünk, vagy a főnökünknek, akarunk valamit, amivel nem másoljuk a nagy általános megoldásokat. Ezek mind nem azt a célt szolgálják, hogy akár felolvasó szoftverek, akár bárki számára akadálymentes legyen az ottani tartalmak elérése. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden weboldalnak egyforma szürkének és baltával faragottnak kell lennie, de bizonyos sztenderdeket be kell tartani. Sokan azt gondolják, hogy ez informatikai vagy programozói feladat – megmondjuk a webfejlesztő cégnek, hogy akadálymentesen fejlesszen, és akkor majd utána az lesz. Nem így van, ez abszolút tervezési feladat, a UX-designerek felelőssége nagyon nagy benne. Nálunk nagyon sokat segített, hogy behívtunk egy fogyatékkal élő kollégát és leültettük a saját ügyfeleink weboldala elé, hogy használja azt. Bekapcsolta a felolvasószoftvert, a saját gépén végigment rajta, és körülbelül 3 perc kellett, hogy mindenki lássa, mit is kell csinálni és mit rontunk el. Ettől függetlenül azt leszögezem, hogy egy weboldal akadálymentessége nem csak arról szól, hogy hogyan van leprogramozva, hanem hogy milyen tartalmat is rak majd rá később az, aki megálmodja. Most, hogy itt több jogász is jelen van, felhívom a figyelmet, hogy elég sok olyan weboldal van, ahol szaknyelv van fölrakva, informatikában ugyanez  a helyzet. Ha azt akarjuk, hogy ez akadálymentesen fogyasztható legyen, akkor igenis törekedni kell olyan megfogalmazásra, ami jól fogyasztható.

Tóth Péter hozzátette, hogy compliance oldalról az látszik, hogy azért ez most szinte mindenkinek, legalábbis a többségnek a nulláról felépítős dolog lesz. A megvalósítás szempontjából biztos, hogy majd az IT és a technológiai csapat lesz központban, de ott lesz a marketing is, mert jól eladható üzenet, hogy akadálymentesek vagyunk, vagy mi erre koncentrálunk. De az esetek többségében ez még valószínűleg egy furcsa „compliance exercise” lesz, ami azért lesz érdekes, mert ez egy olyan jogszabály, ami a korábbi elvi szintű előírásokat, amiket az Ebktv., meg a Fot. is már tartalmazott, közepesen konkrét normákká alakította át. Ez azt igényli, hogy ott legyen a jogász vagy a compliance szakember, és azt mondja, hogy itt van ez az ő tíz kritériuma, meg itt van ez a néhány indikatív példa, ami az Accessibility Act-ben benne van, és akkor ebből induljunk ki. Viszont akkor innentől kezdve be kell vonni a technikai csapatot, akivel meg kell beszélni, hogy milyen sztenderdek, milyen iparági megfelelési szintek alapján fogjuk megcsinálni, és be kell vonni az érintetteket, hogy egyáltalán elkezdjük tudni tesztelni. Tudjunk velük beszélni arról, hogy megértsük az ő perspektívájukat, és mindehhez meg kell nyernünk az üzletet.

Ha arról beszélünk, hogy mik azok a lépések, amikkel eljutottunk odáig, hogy mínusz egyedik lépésként értsük meg magát a koncepciót, és állítsunk fel erre egy csapatot, akkor annak a csapatnak talán az az üzenete, hogy legyen minél többféle ember benne. Legyen benne az üzlet, legyen benne a jog, legyenek benne az érintettek, legyen benne az IT csapat, és ez együtt fogja tudni megoldani ezt a kérdést.

Velegi Dorottya megköszönte, hogy mindketten kiemelték az érintetti jelenlétet, mert az akadálymentességgel kapcsolatos jogszabályok mindegyikének elejére beillesztették a „semmit rólunk, nélkülünk” elvet, ami pontosan erről szól. Mert annál jobban, mint aki ilyen igénnyel él, senki nem fogja tudni megmondani, hogy az a felület, amit egyébként a szabálynak megfelelve vagy bárhogyan létrehoztak, valójában használható-e. Jelen állás szerint azoknak a fejlesztőknek, akik ezeket a digitális projekteket fejlesztik, nem része a tudásának az accessibility.

Nagyon fontos az, hogy olyan szakembereket vonjanak be, akik értik is, meg láttak is már ilyen felületet, és tisztában vannak azokkal a konkrét megoldásokkal is, hogy ezeket hogyan lehet kikalapálni. Mert az rendben van, hogy az Accessibility Act tartalmaz indikatív példákat, csak ezeket a magyar jogba nem ültették át.

Útravalónak a WCAG betűösszetételt (Web Content Accessibility Guidelines) ajánlotta a hallgatóság figyelmébe, ami az akadálymentesítési útmutató rövidítése. Ez adja az alapját az összes olyan szabványnak, ami leírja az akadálymentesítés folyamatát és amire a jogszabályok többé-kevésbé visszahivatkoznak. Ez az a vezérfonal, amihez bármikor vissza lehet nyúlni, bárki számára hozzáférhető az interneten, valamint példákat és megoldási havaslatokat is lehet belőle meríteni.

Az online világban az akadálymentes webdesign tehát nem luxus, nem is jogszabályi kötelezettség teljesítése, hanem hozzájárulhat a vállalkozás általános versenyképességének növeléséhez is, hiszen számos más olyan fogyasztói csoportot is találhatunk, akik szintén profitálhatnak az előrelátóan megtervezett internet felületek előnyeiből.


Május 16. GAAD – Global Accessibility Awareness Day (GAAD)

2024. május 16-án ünnepeljük a 13. globális akadálymentesítési napot. A GAAD célja, hogy mindenki beszéljen, gondolkodjon és tanuljon a digitális hozzáférésről és befogadásról, valamint a több mint egymilliárd fogyatékossággal élő emberről.



Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

Szubjektív beszámoló a Digital Compliance by Design & LegalTech konferenciáról

Május 8-án abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem a Wolters Kluwer Hungary és a Portfolio Digital Compliance by Design & LegalTech című konferenciáján. Nem túlzás azt állítani, életem eddigi legjobb konferenciája volt, és ezt nem egyedül mondtam ki a jelen levők között… A szervezők ugyanis roppant sikeresen megléptek több olyan dolgot is, amikre igény már régóta lett volna, de eddig vagy nem jutott eszébe senkinek, vagy nem mert beleállni.

2024. május 23.

Gulyás László: inspiráló most a mesterséges intelligenciát kutatni

Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Lesz-e valaha alapvető közszolgáltatás? Jól járnak-e a felhasználók, ha pár nagy cég kezében összpontosul a technológia fejlesztése? Ezekben a dilemmákban segít eligazodni Gulyás László, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, aki a technológia kapcsán felmerülő legaktuálisabb kérdéseket tisztázza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem áprilisban indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata most új videóval folytatódik.

2024. május 23.

A hídember, adatok és a compliance-by-design

Előző két cikkemben a jog és a tech szektor határán mozgó, a két “világ” közt kapcsolat teremtését facilitáló hídemberekről, illetve a compliance-by-design céges kultúrába való implementálásának előnyeiről írtam. Ez a cikk építeni fog az előző két cikk tartalmára, ezért érdemes lehet azokat is elolvasni – bár nem feltétlen szükséges – e cikk tartalma önmagában is érthető.