Pillantás a kulisszák mögé: így készül a legaltech a Jogtáron


Milyen egy nem klasszikus jogi pálya, és milyenek a valódi legalteches fejlesztések? Dr. Megyeri Andrea, dr. Fülöp Anna és dr. Mátyás Ferenc, a Wolters Kluwer Hungary munkatársai beszéltek a munkájukról.

A cikkben a 2023. április 19-én, az Arsboni Legalfesten elhangzott előadás beszámolója olvasható.

Dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója azzal kezdte előadását, hogy jogászként hogyan kezdett el a legaltech-kel foglalkozni.

Röviden bemutatta a Wolters Kluwert, amely a világ 40 országában van jelen és Magyarországon is vezető legaltech cég, a jogi szektor mellett pedig az egészségügyi ágazatban is elérhető például az USA-ban. Itt van lehetőség akár nemzetközi karriert is építeni magyar jogi diplomával, ha valaki a legaltechet választja.

Elmondta, hogy a magyar vállalat egy sokszínű csapat, fiatalok és idősebbek is dolgoznak a cégnél, és vannak olyanok, akik már 30 éve a Jogtáron dolgoznak. A Wolters Kluwer Hungary kiemelt terméke a Jogtár, amely idén egyúttal 30 éves évfordulóját ünnepli. Ehhez kapcsolódva dr. Mátyás Ferenc kiemelte a hatályosítás nehézségeit, és végigkövethettük vele azt a fejlődési folyamatot, ami onnan indult, hogy kezdetben még az újságárusnál papír alapon kellett megvásárolni a Magyar Közlönyt, azt szkennelni kellett, az adatvesztést kiküszöbölni, majd utána lehetett elkezdeni a hatályosítást.

Ma ez már sokkal egyszerűbb, és a Jogtár is hatalmas digitális fejlődésen ment keresztül. A digitalizációt követően előbb CD-n majd DVD-n, azaz lemezen jelent meg. Ma már természetesen teljesen online működik, és naponta többször is frissül, míg régen manuálisan CD-ről és DVD-ről kellett frissíteni.

Megyeri kiemelte, hogy  a legaltech az, amellyel a Wolters Kluwer többek között kiszolgálja a jogi hivatásrendek felől érkező igényeket. Szerinte a technológia nem fogja elvenni a klasszikus jogászok munkáját, inkább segíteni fogja, és a személyes tapasztalatán keresztül úgy véli, hogy sok érdekes újdonságot tanulhatnak a technológia által. A Wolters Kluwernél például összekapcsolódik az olvasás, a szöveg iránti szeretetet a technológiai munkával. Szereti azt, ahogyan a terméket fejlesztik, mert jogászként jobban megértik a felhasználói fájdalompontokat, amelyeket lefordítanak a technológia nyelvére, valódi megoldást kínálva ezzel az ügyfeleknek.

A Wolters Kluwer tartalomfejlesztése a discover, design, deliver, deploy folyamaton alapszik. Először felmérik az ügyféligényeket: ehhez kutatásokat, kérdőíveket készítenek és küldenek az ügyfeleknek, illetve az ügyfelek be tudnak lépni olyan csoportokba, ahol kvázi tesztelik a terméket és visszajelzést tudnak adni ezekről az ún. pain pointokról. Ugyanakkor szerinte mellette elengedhetetlen az, amikor ők figyelik meg a munkafolyamatokat, mert olyan problémákat is megtalálnak, amelyeket az ügyfelek a kérdőíves visszajelzések során nem feltétlen említenek. A tapasztalatok alapján azután lefejlesztik az újításokat, amelyben természetesen az informatikus kollégáik segítenek. Nekik jogászoknak nem kell érteniük a kódoláshoz, ugyanakkor van lehetőség e téren is a tanulásra, fejlődésre. A fejlesztett digitális terméket ezután formába öntik, elkészítik a külső designt. A deliver fázisban tesztelik a fejlesztett funkciót, terméket, kiküszöbölik a hibákat, majd ügyfelekkel is teszteltetik. Ha mindent rendben találnak, akkor döntenek az éles működés bevezetéséről, annak ütemezéséről.

Természetesen utókövetés keretében az ügyfelektől érkező hibajelzések alapján még tovább csiszolják a termékeiket.

Dr. Fülöp Anna metaadat szerkesztő jogászként, a Jogtár egyik főmunkatársaként dolgozik. Klasszikus jogi területről érkezett, és már 6 éve dolgozik a Wolters Kluwer Hungarynél. Azzal kezdte az előadását, hogy megvilágította, hogy mi is az a metaadat, amellyel ő nap mint nap foglalkozik. Amikor a céghez érkezett, ő sem tudta pontosan, hogy mi az, az állásinterjúra utána kellett néznie.

A metaadat tulajdonképpen adat az adatokról – speciális információt ad más adatról, dokumentumról. Ilyen metaadat a Jogtáron, amelyre a felhasználó is tud keresni például a tárgyszavak, témakörök, bíró neve, pertárgy stb.

Elmondta, hogy a Jogtáron már alkalmazza a cég a mesterséges intelligenciát például a gépi tanuláson alapuló címkéző algoritmus, vagy az automatikusan elkészített kivonatok (extractok) révén. Ez az anonimizált Bírósági Határozatok Gyűjteményének (BHGY) több mint 200.000 dokumentumán alapszik, amely folyamatosan növekszik. A további fejlesztéseket is erre alapítja majd a Wolters Kluwer Hungary.

Kiemelte, hogy a felhasználók sokszor csak a végeredményt látják, de mindez sok fejlesztést, finomhangolást igényel, hogy a végtermék felhasználóbarát és használható legyen. Ez bizony néha nagyon hosszú a folyamat, főleg, ha akadályba ütköznek. A munkájuk úgy épül fel, hogy kitalálják a koncepciót, és sok megoldás csak munka közben születik meg, amikor a probléma felmerül.

A saját munkájukat elvégezve átadják a terepet a fejlesztőknek, akik leprogramozzák, átültetik az informatika nyelvére a jogászok által kitalált koncepciót. Ezt követően a jogi csapat teszteli, finomítja az új megoldásokat, termékeket. Fülöp említette, hogy a címkéző algoritmusnál alakították ki ezt a struktúrát, mert a korábban kézzel elvégzett címkézést használták fel a gépi tanulási modell kialakításához.

Beszélt röviden a Wolters Kluwer Hungary legújabb fejlesztéséről „az automatikus kivonatok”-ról, amely szintén a BHGY-kkal kapcsolatos újdonság. A keresési találatokban megjelenő határozatcímek nem adnak túl sok információt, ezért az algoritmus kivonatokat készít a határozat tartalmából. Konkrét mondatokat emel ki a szövegből és azokat fűzi össze egy kivonattá, amelyben rövid betekintést ad a legrelevánsabb mondatokról. A fejlesztés során a jogi csapat különböző modelleket alkalmazott, mert olyan problémákba ütköztek, hogy vagy nem releváns találatokat adott ki a rendszer vagy túl hosszú lett a kivonat. A további fejlesztéseket majd a Jogászvilágon megjelenő cikksorozatban olvashatják.

(A Jogtár eddigi fejlesztéseiről már elérhetők cikkek a Jogászvilágon, amelyre a legaltech címkével tudnak keresni az olvasók – a szerk.)

Dr. Mátyás Ferenc senior hatályosító jogászként dolgozik a Wolters Kluwer Hungarynél 2010 óta. A Magyar Közlönyök feldolgozásával kapcsolatos munkájáról megtudhattuk, hogy például önkormányzati és céges adatbázisokat is hatályosítanak. Ez azt jelenti, hogy átvezetik az önkormányzati rendeletekben, szabályzatokban és a céges belső szabályzatokban a bekövetkezett változásokat. Ezek mellett a kiadott kommentárokat, döntvényeket is kezelik, és munkájuk összefügg a Complist programmal is, amely szintén a Wolters Kluwer Hungary fejlesztése.

Felhívta a figyelmet, hogy karácsony és újév között minden évben jogalkotási dömping van, ilyenkor az éves jogszabálymennyiség 15-20%-át teszi közzé a jogalkotó, amely naponta akár 4-600 oldal is lehet és általában az új szabályok már január 1-jén hatályba is lépnek.

A hatályosítók ebben az időszakban nem mehetnek szabadságra, amikor mindenki pihen, ők akkor dolgoznak. Korábban éjt nappallá téve végezték a munkát, de a fejlesztéseknek, automatizációknak köszönhetően már beleférnek a munkaidőbe, és nem a számítógép mellett éri őket az újév. A fejlesztéssel fel tudták gyorsítani a napi munkafolyamatot, és az innovatív megoldásokkal az ügyfeleket is gyorsabban ki lehet szolgálni.

Az előadók kérdésre elmondták, hogy folyamatosan vizsgálják a technológiát. Sokszor nem követik a trendet, hanem elébe mennek. Így volt ez, amikor például papír alapúról CD lemezesre állították át a Jogtárat.

A mostani megoldások közül a compliancet emelték ki, amelyre a legnagyobb az igény, de van emellett dokumentum generáló megoldásuk is. Ebben kérdésekre kell válaszolni és a rendszer panelekből rakja össze a dokumentumot.

A legal design keretében adatvizualizációs fejlesztéseket végeznek. A cél, hogy az ügyfél ne egy listát kapjon, hanem a releváns találatokat kell valahogy rendszerezni adatvizualizációval, Mátyás Ferenc ezzel kapcsolatban a Döntvénygráfot mutatta be, amely egy bírósági ügy végigkövetésére használható az elsőfokú döntéstől egészen a Kúriáig.

Fülöp Anna azt emelte ki, hogy nehéz a szerteágazó felhasználói csoportokat egységbe fogni, meg kell találni az aranyközéputat, a változások ütemét ez is befolyásolja.

A gyakorlati tapasztalatról feltett kérdésre Megyeri Andrea elmondta, hogy a Wolters Kluwer Hungarynél vannak, akik gyakorlati tapasztalattal jöttek, de vannak pályakezdő kollégák is. Az interjúknál, ha jogászként beszél a kérdező egy másik jogásszal, vagyis a felhasználóval, akkor könnyebben megérti a problémát. A Wolters Kluwer Hungarynél, ugyanakkor nem a klasszikus jogi gondolkodásmódot követik.

Mátyás azt emelte ki, hogy a Wolters Kluwernél nem skatulyázzák be a dolgozókat kategóriákba, könnyen be lehet látni más területekbe, el lehet sajátítani más skilleket is, mint például az IT, marketing, sales-es képességek.

A jogaszvilag.hu üzemeltetője a Wolters Kluwer Hungary Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?