Prediktív analitika: a jogi kutatás jövője?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben Christian Hartz, a Wolters Kluwer legal engineer munkatársa, a Cologne Technology Review & Law című szaklapban német nyelven megjelent cikkének magyar nyelvű rövid kivonatát olvashatják, amelyben a szerző a prediktív analitika mögött álló technológiáról ír.

A prediktív analitika alapjának a jogi analitika (legal analytics) tekinthető. Ennek során a már rendelkezésre álló joggyakorlati dokumentumok elemzése történik annak érdekében, hogy betekintést nyerjünk például az eljárás időtartamába vagy speciális információkat szerezzünk a bíróságokról, a bírákról vagy a helyi sajátosságokról.

Ezek az elemzések azután felhasználhatók más (hasonló) esetek jövőbeli eredményeire vonatkozó előrejelzések, ún. prediktív elemzések (predictive analytics) létrehozására.

A következő lépés pedig az előíró analitika (prescriptive analytics) lenne; ebben az esetben az algoritmus képes lesz az összes lehetséges opciót és azok kimenetelét lefuttatni (iterálni), hogy megmutassa a felhasználónak, melyik az az érv vagy érvelési forgatókönyv, amelynek bevetésével a legnagyobb eséllyel nyeri meg az ügyet.

A fenti elemzések hátterében álló technológia ismertetése során Christian Hartz a hálózati gráfokról (network graph) is beszél, ennek szemléltetésére két magyar példát hoz, amelyek a Kúriai határozatok hivatkozási hálózatának vizualizációját ábrázolják:

prediktív analitika

prediktív analitika

Ezt követően a szerző elmagyarázza, hogy melyek azok a különböző eszközök, amelyek felhasználhatók ezeknek a speciális információknak a kinyerésére:

  • Természetes nyelvi feldolgozás (segít a számítógépnek a szöveg megértésében)
  • Beszéd(részlet) címkézés (a szavak összefüggésének megjelenítése egy mondatban)
  • Nevesített entitás felismerés (bizonyos szavak felismerése, például nevek, városok, szervezetek)
  • Hangulatelemzés (annak valószínűsítése, hogy egy mondatban egy kifejezés pozitív vagy negatív értelemben értendő)
  • Klaszterező algoritmusok (az aktuális szöveghez hasonló jelentésű mondatok keresése stb.)

A cikkben egy példát is találunk arra az iteratív folyamatra, amely során ilyen alkalmazás építhető.

A mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály hatálya alá tartozó algoritmusok jelenlegi helyzetével kapcsolatos megjegyzés után a szerző a cikkét ezen alkalmazások valódi céljának megjelölésével zárja:

Soha nem fogják helyettesíteni az ügyvédet, de segítenek egyszerűbbé tenni a jogi kutatást.

A cikket itt olvashatja el teljes terjedelmében eredeti nyelven.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Amikor a mesterséges intelligencia megmérgezi magát: a beazonosíthatatlan szintetikus adatok problémája

A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.

2024. július 12.

Augusztus 1-jén hatályba lép az EU AI Act

2024. július 12-én kihirdették az Európai Parlament Hivatalos Lapjában a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt (AI Act), amely úgy ad lendületet az innovációnak, hogy közben garantálja biztonságunkat és alapvető jogainkat. A jogszabály 20 nap múlva, augusztus 1-jén lép hatályba, fokozatosan kell alkalmazni, de 24 hónap múlva már minden tagországban be kell tartani a rendelkezéseit.