A céges autók GPS alkalmazással történő ellenőrzésének adatvédelmi aspektusai

Szerző: dr. Papp Anna Katalin
Dátum: 2018. február 20.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdemes minden cégnek számba vennie, hogy milyen körben kezel helymeghatározó adatokat és ennek megfelelően milyen előírásoknak kell megfelelnie. Ilyen eszköz lehet a GPS-jel mint felügyeleti eszköz, a munkáltatóknak ugyanis általános igényük van munkavállalóik ellenőrzésére, kiváltképp, ha „nincsenek szem előtt”.


A munkáltatóknak általános igényük, hogy munkavállalóikat ellenőrizzék. Tapasztalataink alapján a kontroll még inkább megnő, ha a munkavállaló „nincs szem előtt”, akár azért, mert távmunkában dolgozik az illető, akár azért, mert munkaköre folyamatos utazást kíván meg. Utóbbi esetben a társaságok előszeretettel használják a GPS-jel követését mint felügyeleti eszközt arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló ténylegesen feladatai ellátásával töltötte-e a munkaidejét, sőt, a megállapodással összhangban használja-e a céges autót munkaidőn túl is. A gyakorlatban azonban a GPS-jel ellenőrzésének jogszerű lehetősége sokkal szűkebb körű, mint azt a vállalatok gondolják.

A munka törvénykönyvéről szól 2012. évi I. törvény (Mt.) 11. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, továbbá az ellenőrzés nem járhat az emberi méltóság megsértésével. Szintén az Mt. előírása, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

A fenti rendelkezések általános felhatalmazást adnak a cégeknek az ellenőrzésre, de a munkáltató feladata az, hogy ezt a keretet jogszerűen töltse meg tartalommal. A GPS-jel követése egyértelműen személyes adatkezelésnek minősül – nem csak a tekintetben, hogy éppen hol tartózkodik a munkavállaló, hanem hogy merre tart, mikor történt az információrögzítés, stb. Ez maga után vonja az Mt.-n túl számos magyar és európai uniós jogszabály együttes alkalmazását (Infotv., Általános Adatvédelmi Rendelet, E-privacy Irányelv). Általános elvárás, hogy az adatkezelés csak előre meghatározott céloknak megfelelően, a szükségszerű mértékben és ideig történjen.

A GPS-jel követése egyértelműen személyes adatkezelésnek minősül – nem csak a tekintetben, hogy éppen hol tartózkodik a munkavállaló, hanem hogy merre tart, mikor történt az információrögzítés, stb.

Bevett gyakorlat, hogy a cégautót biztosító társaságok aláíratnak egy hozzájáruló nyilatkozatot a munkavállalóval a GPS-jel figyelése érdekében. Fontos tudni, hogy az európai uniós előírásokkal összhangban az érintett hozzájárulása a legszűkebb körben elfogadható csak ilyen esetekben, mert a munkaviszony egy olyan, tipikusan egyenlőtlen kapcsolat, amiben nehezen biztosítható a magánszemély önkéntes hozzájárulása.

A legtöbb esetben érdemes a munkáltató jogos üzleti érdekét mint jogalapot meghatározni, felmérni, hogy milyen munkavállalói jogokat és szabadságokat sérthet az ellenőrzés és e kettő összevetésével, egy úgynevezett érdekmérlegelési teszt elvégzésével meghatározni az adatkezelés kereteit. Érdemes megjegyezni, hogy a munkavállaló ellenőrzéséből fakadó érdek nem teszi lehetővé a GPS alkalmazását, de jelentős értékű áru szállítása a gépjárműben már igen.

A korlátokat azért is kell felmérni, mert ezek figyelembevételével a munkáltató a jogszabályi előírásoknak megfelelően tudja kialakítani folyamatait. Fontos előre meghatározni, hogy használhatja-e a munkavállaló magáncélra a járművet. Tájékoztatni kell továbbá az érintettet, hogy milyen körben, célból, ideig történik az adatkezelés, és ha a munkáltató előre meghatározott jogos érdeke a jogalap, akkor mi lett az érdekmérlegelés eredménye. A munkavállalónak biztosítani kell, hogy hozzáférése legyen az adatkezeléshez (pl. ellenőrizhesse, milyen adatokat kezelnek vele kapcsolatban, a koordináták alapján), és bizonyos mértékű beavatkozást is elérhetővé lehet tenni számára – jó gyakorlat lehet a GPS kikapcsolásának a lehetőségét biztosítani, ha a munkavállaló nem munkaköri feladatainak elvégzése érdekében használja az autót.

[htmlbox gdpr_komm]

Ahogyan mondani szokták, a fenti csak a jéghegy csúcsa. A GPS-alkalmazáson túl további szabályokat kell figyelembe venni a WIFI hozzáférési pontokon alapuló adatkezelésnél, vagy ha a kezelt adatokat például az érintett magatartásának értékeléséhez (profilalkotás) használják. Szintén speciális szabályok vonatkoznak a telekom-cégekre és azokra az esetekre, ha a mobileszközök (pl. telefon, tablet) GPS-jelét sürgősségi hívásokhoz használják fel. Érdemes tehát minden cégnek számba vennie, hogy milyen körben kezel helymeghatározó adatokat és ennek megfelelően milyen előírásoknak kell megfelelnie.

Kapcsolódó cikkek:


Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?
2019. május 21.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?

Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai
2019. május 6.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai

Mikor számít a munkahelyi kellemetlenkedés a törvény által tiltott zaklatásnak? Milyen jogi lépéseket tehetünk ezellen? Mikor felelős a munkáltató a kollégák által megvalósított zaklatásért? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.