A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Szerző: dr. Kovács Szabolcs
Dátum: 2013. augusztus 29.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó rendelkezései jórészt 2012. július 1-jével hatályon kívül helyezésre kerültek. Így ezekben az esetekben – főszabályként – a munka törvénykönyvét (Mt.) szabályait kell alkalmazni, amelyektől azonban a jogalkotó a közalkalmazotti jogviszony jellegére tekintettel bizonyos mértékben mégis eltér. A következőkben a vonatkozó szabályok „összeolvasásával” igyekszünk a szabályozás legfontosabb elemeit ismertetni.


A munkáltató jogellenes jogviszony megszüntetése

A jogellenes jogviszony megszüntetés elsődleges jogkövetkezménye minden esetben a jogellenes magatartással okozott kár megtérítése. Ennek körében a jogszabály kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.

A kártérítés a jogviszony megszüntetésből eredő valamennyi kárra kiterjed. A jogalkotó a legtipikusabb kár, az elmaradt illetmény körében – a korábbi gyakorlattal ellentétben – korlátozta a munkáltató felelősségét azzal, hogy az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a közalkalmazott tizenkét havi távolléti díjának összegét.

A fentiek helyett, a kár mértékének bizonyítása nélkül – átalányjelleggel – kérheti a közalkalmazott a munkáltatói felmentés esetén irányadó felmentési időre járó távolléti díjának megfelelő összeget.

A kártérítésen túlmenően közalkalmazott jogosult a Kjt. szerinti végkielégítés összegére, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmentéssel szűnt meg, vagy munkaviszonya megszűnésekor nem részesült végkielégítésben.

A kártérítés (és végkielégítés) mellett, az alábbi esetekben a közalkalmazott kérheti a bíróságtól a közalkalmazotti jogviszony helyreállítását is:

  • a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe,
  • az Mt. felmondási tilalmaiba,
  • a Kjt. felmentési korlátozásaiba (pl. állás felajánlási kötelezettség megsértése),
  • szakszervezeti tisztségviselőt megillető védettségbe ütközött,
  • a közalkalmazott jogviszonya megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt,
  • a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

Ehhez kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy vezetői, magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetében, ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat – kérelmére – az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.

Tudjon meg többet a Kjt. és Kttv. szabályainak gyakorlati alkalmazásáról!

A közalkalmazott jogellenes jogviszony megszüntetése

Amennyiben a közalkalmazott határozatlan idejű jogviszonyát szüntette meg jogellenesen – ide értve azt az esetet is, ha munkakörét nem az előírt rendben adja át –, köteles a közalkalmazotti lemondás esetén irányadó lemondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Határozott tartamú közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése esetén, a közalkalmazott a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A magasabb vezetőkre vonatkozó eltérő rendelkezés, hogy függetlenül attól, hogy jogviszonyuk határozott, vagy határozatlan idejű, hat havi távolléti díjukkal felelnek a jogellenes jogviszony megszüntetésük esetén. Ezek az összegek a jogellenes jogviszony megszüntetéshez kapcsolódó szankciók, amelyek érvényesítéséhez a munkáltatónak nem kell a felmerült kárt bizonyítania.

A fentebb meghatározott mértéket meghaladó kárát a munkáltató követelheti a jogviszonyát jogellenesen megszüntető közalkalmazottól, azzal, hogy az összes kártérítési igény nem haladhatja meg a közalkalmazott tizenkét havi távolléti díjának összegét. Azaz, míg a munkáltatói jogellenes felmondás esetében az elmaradt illetmény iránti igényt korlátozza a jogszabály, addig a közalkalmazott jogellenes felmondása esetén ez a korlátozás általános jelleggel, valamennyi kárra kiterjed.

Igényérvényesítési határidő

Ha a közalkalmazott sérelmezi a jogviszony megszüntetését, a munkáltatói megszüntető nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A munkáltató viszont 2013. augusztus 1-je óta az általános elévülési időn, azaz 3 éven belül indíthat pert, ha megítélése szerint a közalkalmazott jogellenesen szüntette meg a jogviszonyt.

Opus Simplex – Egyszerűen a munkajogról

Az Opus Simplex a munkajog szakértője. Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!

 

Kapcsolódó cikkek:


BDO: Jogsértő általános céllal másolni az alkalmazottak okmányait
2019. július 19.

A munkáltatók csak kivételes esetekben másolhatják le jogszerűen az alkalmazottak személyes iratait a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Kivételt kizárólag a kifejezett jogszabályi felhatalmazás, illetve speciális, egyedi célhoz kötöttség jelenthet.

Minden ellenőrzött webáruház jogsértő volt
2019. július 8.

A fogyasztók jogainak védelme érdekében az ügyészség tizenhat webáruház szerződési feltételeit vizsgálta és mindegyikben talált törvénysértő kikötést - közölte Szabó Ferenc Pest megyei főügyész.