A mesterséges intelligencia jelentette kihívások a versenyjogi megfelelés terén – Compliance & Investigations Hungary Konferencia 2024

Idén októberben került megrendezésre a Magyar Vállalati Compliance Társaság – Wolters Kluwer Hungary Kft. és a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker McKenzie Ügyvédi Iroda által támogatott – legnagyobb éves szakmai eseménye, a Compliance & Investigations Hungary konferencia.

A Compliance & Investigations Hungary Konferenciáról szóló beszámoló első cikk „Digitális compliance és Legaltech” témában itt olvasható.

A Baker McKenzie Ügyvédi Iroda budapesti irodájának vezetője, dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán LL.M. előadásában olyan kiemelt kérdésköröket mutatott be mind a versenyjog, mind a fogyasztóvédelem területén, melyek a mesterséges intelligencia térhódítása nyomán napjainkban megkerülhetetlenek.  

Az AI, mint compliance kihívás? Tette fel a kérdést, és igen, hiszen a horizontális és a szektoriális megfelelés – utóbbi kiemelt jelentőségűvé kezd válni a gyakorlati tapasztalások alapján – biztosítása anyagi terhet jelent az érintettek számára. A Bizottság számításai alapján “az AI Act 20%-kal növeli a compliance költségeket.”  

Hogyan alakul(hat) az üzleti működés az AI által érintett területen? Az üzleti irányítás az AI rendszerekkel összhangban számos területet érint. A “Compliance Investigation Modul” a Baker McKenzie Ügyvédi Iroda és a Wolters Kluwer Hungary Kft. hamarosan elérhető megoldása jogi kalauzként funkcionál majd a mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben.

Melyek a mesterséges intelligencia főbb piaci kérdései? Egyértelműen a digitális óriások erőfölénye, mellyel korlátozhatják a piacra lépést. Emellett azon tényezők, melyek segíthetnek az előbb említett akadály leküzdésében. Név szerint “az optimális számítási- és felhőkapacitás, a megfelelő adatmennyiség és szakértelem.”  

Erőfölénnyel való visszaélés a mesterséges intelligencia fejlesztése kapcsán figyelhető meg a gyakorlatban. Ezek rendkívül költséges folyamatokat jelentenek, így nyilvánvalóan együttműködésre van szükség az óriásvállalatok és a startupok között. Azonban az előbb említett vállalati forma esetében ez automatikus “fölény növekedéssel” jár, ami egyenes út (lehet) az árukapcsolás és a versenytársak kizárásnak problémájához.  

Szükséges a fúziókontroll? Természetesen, hiszen az erőfölénnyel kapcsolatos problémákat máshogy megoldani nem igazán lehet. A gyakorlatban két, borzasztóan káros jelenség van elterjedőben. Az egyik az acqui-hiring, amikor “a nagyvállalat azért vásárolja fel a start-upot, hogy humántőkét nyerjen”, a másik a killer-acquisitions, mely kapcsán már “szigorúbb bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalatokat (pl.: buyer-fókusz, strategic market status-minősítés).  

Érdemes kitérni a versenykorlátozó megállapodások és AI kapcsolatára is. Elsőként kiemelendő a kárelmélet mint a mesterséges intelligencia kapcsán felmerülő jogkérdések egyik kiemelt bírálati szempontja. Jelentése a következő: “az AI eszközök használata csökkentheti a versenyből fakadó kockázatot”. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a korábbi szemléletekkel ellentétben már például nem az árfigyelés önmagában a probléma. Sokan erre külön algoritmust használnak és ez rendben is van. A probléma ott kezdődik, ha ezen algoritmusok megegyeznek, hiszen ez egyet jelent azzal, hogy elkezdenek a rendszerek egymással kommunikálni, kölcsönösen megtanulják az árakat, és kialakul egy rendkívül káros és jogsértő algoritmikus árazási szisztéma. Ugyanitt felmerül a felelősség kérdése. Az egyértelmű, hogy “az algoritmus működése az alkalmazó vállalkozás érdekkörébe tartozik (a vállalkozás felelős)”, de vajon a programozó lehet egyfajta “facilitátor”, ami megalapozná az ő felelősségét is? 

Mit tehet a fogyasztóvédelem? Hogyan járhatnak el a versenyhatóságok?  A fogyasztóvédelem kapcsán nem szabad elfeledkezni az úgynevezett “black-box-hatásról”, azaz az AI technológiák esetében felmerülő adatkezelési problémákról. Mennyit tudhat a vállalkozó? Mennyit tudhat a fogyasztó? Hol válik el az árdiszkrimnáció és a technológia hatékony használata általi kínálatalakítás?  

A GVH munkája nyilvánvalóan megsokszorozódik a mesterséges intelligencia robbanásával, hiszen olyan piaci mechanizmusok mennek végbe szinte szempillantás alatt, melyre azonnal reagálnia kell a hivatalnak. 2024 januárjában folytatott piacelemzése nyomán a versenyhivatal három problémakört tárt fel sikeresen:

• “Az AI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre: az AI gyakorlati alkalmazása vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.” 

• “Az AI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat: szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a „sötét mintázatok” és a személyre szabott reklámok alkalmazását. Pl. chatbot válasza: hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció?” 

• “Magyar nyelv versenyhátránya – piaci nehézség?” 

A konferencia délutáni első szekciójában dr. Szoboszlai Izabella, a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának tagja “Vállalkozások online megjelenésének aktuális kérdései a GVH fogyasztóvédelmi gyakorlatában” című előadásában kiemelte az MI-eszközök hatékony felhasználási területeit a GVH gyakorlatában. Ekként említette többek között annak a lehetőségét, hogy az AI technológia által kiszűrhetők a fals fogyasztói értékelések. Megfogalmazott követendő alapvetéseket, melyek segíthetik egy a mindennapi élet tevékenységeibe beépült fogyasztóvédelmi szemlélet kialakítását. Célként kitűzendő az ármeghatározási modellek helyes használata, a greenwashing elkerülése, a tisztességes kereskedelmi gyakorlat szűrőjének alkalmazása, valamint a digitális térben megvalósuló fogyasztói tudatosság növelése.  

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság képviseletében dr. Fáczán Gábor a Transparency Database és onboarding folyamatát mutatta be és felhívta a figyelmet arra, hogy a DSA-rendelet megfelelő végrehajtásához elengedhetetlen, hogy minden online platformot üzemeltető szolgáltató eleget tegyen az átláthatósági adatbázishoz való csatlakozási és ottani monitorozási kötelezettségének. (A csatlakozáshoz szükséges regisztrációs űrlap itt érhető el.) Emellett kiemelt célként fogalmazta meg a rendszerszintű manipuláció és dezinformáció csökkentését.  

Az MVTC-ben működő bizottságok is számos aktualitást, napjainkban fokozatosan kiemelt szerepbe kerülő kérdéseket mutattak be a konferencia során.  

Az Egészségügyi és gyógyszeripari munkabizottság képviseletében dr. Bíró Helga M.Jur. (Oxford) munkabizottsági vezető és dr. Németh Rita (Sandoz Hungária Kft.) a digitalizáció gyakorlati kihívásairól számoltak be.  

A Csalás- és korrupcióellenes munkabizottság részéről dr. Klotz Péter PhD munkabizottsági vezető “Szabályozás vagy koncepció? A hazai nagyvállalatok belső kontrollrendszerének fejlesztésére vonatkozó szakmai javaslat” címmel tartott előadást.  

---