Bankszakmai ajánlás segíti az online pénzügyi csalások áldozatainak ügyintézését
Bankszakmai ajánlást fogalmaztak meg az online pénzügyi csalások áldozataitól érkező bejelentések megfelelő fogadásának és kezelésének segítésére a Magyar Bankszövetség tagjai számára – jelentették be szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs főtitkárhelyettese, a Kiberpajzs program egyik projektvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy bárki online csalás áldozatává válhat, ha pedig bűncselekmény történik, akkor először a bankot kell értesíteni, majd feljelentést kell tenni a rendőrségen.
Tavaly naponta mintegy 50 online csalás történt, azaz összesen 18 ezer károsult 23 milliárd forintos veszteséget szenvedett el – ismertette. A banki ügyintézők részéről egyrészt együttérző, empatikus kommunikációra van szükség, másrészt bankszakmailag is megfelelően kell eljárniuk, például pontosan rögzíteniük kell a történteket a későbbi kivizsgálás érdekében – emelte ki Sütő Ágnes.
Hozzátette, az ajánlás nem nyilvános, mivel az abban szereplő információk a csalóknak is segítséget jelenthetnének. Diamantopoulosné Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium (IM) igazságügyi szakmai irányítási főosztályának vezetője elmondta, az ajánlásra azért volt nagy szükség, mert a csalások bejelentése során gyakori volt, hogy az ügyintéző az áldozatot hibáztatta, amiért bedőlt a csalóknak.
A főosztályvezető kitért arra is, hogy a minisztérium által országszerte működtetett áldozatsegítő központokhoz az online csalást elszenvedők is fordulhatnak, emellett a tárca az elsők között csatlakozott a Kiberpajzs kezdeményezéshez is.
A Magyar Nemzeti Bank és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület a hazai alternatív vitarendezés fontos pilléreként támogatja az alternatív vitarendezési kultúra fejlődését és elterjedését. Ennek részeként – szakmai partnereivel közösen – június 6-án hetedik alkalommal rendez konferenciát a témában. A konferencia célja annak bemutatása, hogy az online tér kockázatai milyen veszélyeket hordoznak magukban a pénzügyeink biztonsága tekintetében, és a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit. A konferencián elhangzó előadások a Magyar Nemzeti Bank YouTube csatornáján megtekinthetőek élőben és utólag is:
VII. Alternatív Vitarendezési Konferencia | Kibercsalások és az alternatív vitarendezés (youtube.com)
Dávidné Hídvégi Júlia, az IM Áldozatsegítő Központjának pszichológus szakértője kiemelte, azért is fontos a banki tanácsadók felkészültsége, hogy a kikérdezés során az áldozatnak „ne kelljen még egyszer átélnie az áldozattá válás pillanatát”.
A tanácsadónak tudnia kell, miben kompetens, a szerepében kell maradnia, ezt segítik az ajánlásban szereplő elméleti fogalmak, konkrét gyakorlatok, belső képzésekhez használható forgatókönyvek, a kerülendő kommunikációs panelek, valamint konkrét példamondatok is – emelte ki a szakértő.
Bátai László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnügyi elemző-értékelő főosztályának vezetője beszámolt arról, hogy az online csalások növekvő számára reagálva országos kiberhálózatot hoztak létre 300 nyomozóval.
Online csalásokkal kapcsolatban 2023. január 1-je óta 688 embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, több mint 350 embert azonosítottak gyanúsítottként; az elkövetők közül 587-en magyarok, 55-en ukrán állampolgárok voltak. Közülük 48-an irányítók voltak, 456-an „strómanok”, 93-an pedig szervezők. Eddig 105 embert helyeztek letartóztatásba – ismertette a főosztályvezető.
Bucsek Gábor, az OTP Bank Informatika és Bankbiztonsági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója közölte, hogy cégüknél már van kifejezetten bűncselekményre szakosodott kontaktcenter is, amelynek dolgozói hatékonyan, határozottan és gyorsan tudnak intézkedni, miközben empatikusan fordulnak az ügyfélhez.
Elmondta azt is, hogy fejlesztéseik során nagyban támaszkodnak az áldozatok beszámolóira, ezek alapján ugyanis látható, milyen módszerekkel dolgoznak az elkövetők, valamint naprakész kapcsolatban vannak a rendőrséggel is.
(MTI)