COVID-19 – Zöldlámpa a kartellezésnek? Koronavírus

Nyilatkozatot tett közzé a járványügyi helyzet (COVID-19) következtében megváltozó piaci körülményekre tekintettel az Európai Versenyhatóságok Hálózata.

A koronavírus okozta járványügyi helyzet teljes mértékben felforgatta az emberek és a cégek mindennapos működését, és a veszélyhelyzet, illetve annak következményében kialakuló válság merőben új helyzet elé állítja a gazdasági szereplőket. A rendkívüli mértékben megváltozó piaci körülményekre tekintettel az Európai Unió Bizottsága és a tagállami versenyhatóságok által alkotta Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) közös nyilatkozatot tett közzé: „a versenyszabályok célja, hogy egyenlő feltételeket biztosítanak a vállalkozások számára. Ez a cél olyan időszakban is ugyanúgy érvényesül, amikor a vállalkozások és a gazdaság egésze kríziskörülményekkel küzd”.

A versenykorlátozó megállapodás (kartell) az európai versenyjog által a legszigorúbban szankcionált versenyjogi jogsértések közé tartozik, amellyel szembeni fellépést a versenyhatóságok kiemelt feladatuknak tekintik.

Ugyanakkor az ECN tagjai azt is egyértelműen kinyilatkoztatták, hogy a versenyszabályozási eszközök alkalmasak a piaci és a gazdasági fejlemények figyelembe vételére, és a rendkívüli helyzet szükségessé teheti a vállalkozások együttműködését annak érdekében, hogy a szűkösen rendelkezésre álló termékek minden fogyasztó számára elérhetőek legyenek. Ezért az ECN nem fog aktívan fellépni az olyan szükséges és átmeneti intézkedésekkel szemben, amelyeket az ellátási hiány elkerülése érdekében tesznek, tekintettel arra, hogy valószínűsíthetően az ilyen intézkedések egyébként is mentesülének a versenyjogi következmények alól, akár azért, mert nem minősülnek versenykorlátozó megállapodásnak, akár azért, mert összességében az előnyök ellensúlyozzák a korlátozást.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a fentiek csak a szűkösen rendelkezésre álló termékek tisztességes forgalmazására igaz, ezért az ECN kifejezetten fel fog lépni azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés révén előnyt akarnak szerezni a jelenlegi helyzetből. Sőt a hatósági felügyeleten túl a gyártók mint gazdasági szereplők felelősségére is felhívta az ECN az érintettek figyelmét, amikor is rámutatott, a jelenlegi szabályok lehetővé teszik, hogy a gyártók maximumárakat határozzanak meg termékeik tekintetében a forgalmazói szinten történő indokolatlan áremelés megakadályozása érdekében.

Az Európai Uniós Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC Network) is közzé tette márciusban a közös álláspontját az online platformokon az Európai Unió-szerte kialakult koronavírus-járvánnyal kapcsolatban tapasztalható csalások megakadályozásáról és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezeléséről, emellett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a járványra tekintettel 2020. március 19-20-án vírusellenesnek hirdetett termékeket, illetve védőmaszkokat kínáló oldalak, online üzletek kereskedelmi kommunikációs gyakorlatait tekintette át.

A GVH az internetes ellenőrzése során számos kifogásolható kereskedelmi gyakorlatot azonosított: vírus elleni harcban történő hatékonyság hirdetése kutatásokkal történő alátámasztás nélkül („vírusölő”), megtévesztő ajánlások alkalmazása („dr. XY ajánlásával”); elsőségre, egyedüliségre utaló megkérdőjelezhető reklámüzenetek („a világon elsőként”); a termék gyors fogyására utaló állítások („már csak 17 darab van készleten”); gyártói/forgalmazói adatok hiányossága, stb.

A GVH figyelmeztet, hogy a közösségi távolságtartás miatt megnövekedett kereslettel bíró termékeknél és szolgáltatásoknál a jelenlegi helyzetben fokozottan elvárja, hogy a fogyasztók tájékoztatása tisztességes legyen, illetve korábban közzétette útmutatóját a kereskedelmi gyakorlat megfelelő kialakítása tárgyában.

A járványhelyzet a társadalom és a gazdaság minden szereplőjére kihat valamilyen formában, kisebb-nagyobb mértékben; a fokozott hatósági felügyelet mellett az is nélkülözhetetlen, hogy maguk a fogyasztók is a megszokottnál tudatosabban és körültekintőbben járjanak el.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd, társszerzője dr. Sándor Géza Árpád Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Milyen reklámokért bírságolt a GVH?
2021. január 20.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) reklámügyi, illetve fogyasztókkal szembeni megtévesztés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 2019-2020-ban 5,87 milliárd forint bírságot szabott ki.

A telekalakítási eljárás menete és szabályai
2021. január 14.

A telekalakítási eljárás menete és szabályai

Az ingatlanjogról, valamint az építési jogról általános jelleggel elmondható, hogy olyan területei a jogrendszerünknek, ahol a szabályok már rövid(ebb) időközönként is változnak, ezért nem mindig egyszerű „összefésülni” az adott ügyre irányadó szabályokat. Jelen cikkünkben a telekalakítás menetére vonatkozó szabályokat ismertetjük.