Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen foglalkoztatási formák és technológiák várhatóak a jövőben a munkaerőpiacon? Hogyan szabadíthatóak fel Sir Richard Branson szerint a munkavállalók és mit gondol Árvai Péter a kreativitásról?
A foglalkoztatottsági adatoknak, aktuális trendeknek bármikor utána lehet nézni, de arról, hogy mi várható a jövőben a munkaerőpiacon, már egyre kevesebbet tudni. Milyen foglalkoztatási formák és technológiák jönnek? Belső képzés vagy külső toborzás? Mikor tör be végre Magyarországra is a digitális átalakulás? És a bónusz: valóban meg kell tanulniuk számolni a jövő HR-eseinek? A válaszokat elsőként a világ legnagyobb HR-es konferenciáján, a HR Tech World 2015-ön kerestük, amelyet idén negyedik alkalommal, Párizs Kongresszusi Központjában rendeztek meg. Kellett is a hely, az eseményre 88 ország 3500 képviselője regisztrált. Természetesen minden high tech, a gigantikus kivetítőn az éppen aktuális előadás és a prezentáció mellett a résztvevők twitter-üzenetei cserélődnek.
Egyelőre csak a káoszt komplikáljuk, hát egyszerűsítsünk
Szakértők szerint egy-egy túl komplexen működő vállalat a profitja 10 százalékát is elveszítheti a túlbonyolított működés miatt elszalasztott lehetőségek következtében. Ennek szellemében a megnyitó előadást a TED-fórumok egyik rendszeres szereplője, Yves Morieux, a Boston Consulting Group partnere tartotta, aki a jelent ugyan elég borúsan látja, a jövőre nézve viszont kínál megoldásokat. „Az információs technológia fejlődésének köszönhetően ma már mindenhol ott vannak a computerek, kivéve a termelési mutatókban. A munka hatékonysága 1950 óta, három generáció alatt mindössze 0,8 százalékot fejlődött, ma már egyértelműen negatív irányú. Ennek legfőbb oka a túlbonyolítás, hiszen bármilyen probléma adódik egy szervezeten belül, megoldás helyett inkább felállítanak egy új részleget, ami persze tovább komplikálja a helyzetet” – vázolta a jelen folyamatokat, majd hozzátette: „a társadalmaink jövője múlik rajtunk. Ha nincs növekedés, csak káosz lesz”. Tapasztalatai szerint a vezetők ma idejük 40 százalékát riportok írásával, további 30 százalékát meetingekkel és szervezési feladatokkal töltik, az értelmes, hatékony munkára mindössze a maradék 30 százalék jut. „Az IT eszközeit arra használjuk, hogy automatizáljuk, komplikáljuk a káoszt. Nem ezért vagyunk, hanem azért, hogy újjávarázsoljunk, az új és összetett helyzeteket kezeljük. De mégis, hogyan?” – tette fel a kérdést, a válasz pedig a „smart simplicity”, azaz az „okos egyszerűsítés”, amely a következő, egymással egyenrangú pilléreken nyugszik: hatékony vezetés, együttműködés, elkötelezettség, kommunikáció.
Morieux mindezt, ahogy a sikerkönyvében is, eredetileg hat pontban foglalta össze, ezt mi most az előadás alapján inkább egyszerűsítve tesszük. Szerinte a vezetők dolga alapvetően az lenne, hogy az elvégzendő feladatok ismeretében felszámolják a párhuzamosságokat, pontosan megszabják az irányokat, mérlegeljenek, döntéseket hozzanak és tegyék képessé munkavállalóikat, hogy ők is szabadon használhassák készségeiket, ami nemcsak elkötelezettebbé, hatékonyabbá is teszi őket.
Elengedhetetlenek a visszajelzések, hogy az emberek közvetlenül érzékeljék tetteik következményeit, viszont az együttműködésükért cserébe meg is kell jutalmazni őket. Utóbbira példa a francia vasút, ahol hat állomás összesen hatszáz vonatával végeztek kísérletet, az eredmény: a vonatok pontossága 80-ról 95 százalékra javult – plusz erőforrások bevonása nélkül, pusztán az dolgozók közötti együttműködésnek köszönhetően. Ha valaki elolvassa a könyvet és alkalmazza a hat szabályt, ez fog történni a cégében: jobb teljesítmény, elégedett munkavállalók, alacsonyabb költségek, magasabb bevételek.
Jó, jó, de nem mindenki Einstein vagy Dali
Fel sem tűnt, hogy Morieux a neki megelőlegezett húsz perc helyett csaknem háromnegyed órán át beszélt, úgyhogy majdnem elmulasztottuk Árvai Péter, a Prezi alapítójának előadását, aki a fő előadóteremmel azonos szinten lévő, érdekes elnevezésű „disrupthr” helyszínen a kreativitásról beszélt (korábban a disrupthr és a harmadik szekcióként felállított „irecruit” is külön konferenciák voltak, idén rendezték őket először a HR Tech-en belül).
Árvai a Prezi példájával indított, amelyet 2008-ban, a recesszió kellős közepén indítottak, és mára mintegy 60 millió ember használta, valamint több, mint egy milliárd megtekintésük van. Vajon a siker pusztán a szerencsének köszönhető, vagy inkább egy egészen új trendnek? „Az a kultúra, amit a startupok képviselnek, olyan erős és lényeges változást hozott a gazdasági működésbe, ami már sokkal többről szól, mint azokról a kis cégekről, amelyek most már világszerte kezdenek terjedni” – adta meg a választ, amelyet a Spotify és a Skype példáival támasztott alá. Utóbbit azért látja érdekesebbnek, mert szerinte ebben az esetben a kreativitás nemcsak önbizalmat adott, de egy egész országot is meg tudott változtatni. Ez az ország Észtország volt, ahol a Skype alapjául szolgáló Kazaa fájlcserélő portált kifejlesztették. Ma már a világ egyik első olyan országa, ahol egy rendszeren keresztül el lehet intézni mindent, például adót fizetni, bankszámlát vezetni, személyi igazolványt igényelni.
A Prezi logója. Árvai Péter alapító szerint a kreatív gondolkodás egy ugyanolyan tanulható dolog, mint mondjuk a matematika
A Prezi alapítója szerint egy generáció alatt harmadára, 60-70 évről 15-18 évre csökkent az az idő, amely alatt egy cég világsikert is befuthat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egyre gyorsabban változik a világ, hanem azt is, hogy egészen másfajta képességekre van szükség, és azok sok esetben a tapasztalatot is felülírhatják. „Ha igaz az, hogy a tapasztalat kevésbé számít, mint a kreatív képesség, akkor viszont teljesen újfajta alapokon kell kiválasztani az embereket is. Amikor erről beszélek, általában itt szokott jönni, hogy jó-jó, de nem mindenki Einstein meg Dali, és hogy lehetne az az elvárás, hogy mindenki ilyen kreatív zseni legyen. Szerintem a legnagyobb félreértés azt gondolni, hogy a kreativitás egyfajta tehetség, genetikai adottság vagy szerencse kérdése. Amit én láttam, az ennek a fordítottja: a kreatív gondolkodás egy ugyanolyan tanulható dolog, mint mondjuk a matematika.”
Árvai Péter szerint a kreatív hozzáállással kapcsolatban három alapvető kérdés van:
– felismered-e a belső motivációd és utána képes vagy-e az alapján dönteni, cselekedni?
– tudsz-e sérülékennyé válni, be tudod-e ismerni, amit még nem tudsz, és amit még meg kell tanulnod?
– képes vagy-e alapvető feltevéseket megkérdőjelezni?
Aki mindháromra igennel válaszol, arról nagy valószínűséggel feltételezhető a kreatív hozzáállás.
Ha felnőttként kezeled a munkavállalóidat, jól fog menni a cégnek is
A konferencia legizgalmasabb órája kétségkívül a Sir Richard Bransonnal, a Virgin cégcsoport tulajdonosával folytatott pódiumbeszélgetés volt (ő az, aki legutóbb azt állította, hogy az ENSZ dekriminalizálni készül a drogfogyasztást. Nem fogják – a szerk.). A beszélgetés házigazdája Steve Tappin, a BBC Ceo guru és a CEO sorozatainak szerkesztő-riportere volt, amelynek apropóján gyorsan le is forgattak egy részt Sir Richarddal.
Az extravagáns üzletember nemcsak a kérdésekre válaszolt, hanem teljesen közvetlenül sztorizgatott is. Azt is elmesélte például, hogy egyáltalán nem rajong az öltönyös-nyakkendős megjelenésért, mert akkor nem tudna különbözni az üzleti élet többi szereplőjétől, ezért a Virginnél sem kötelező öltönyben járni. Néhány napja viszont a cégnél tartottak egy úgynevezett „társasági napot”, amikor mindenkinek öltönyben-nyakkendőben kellett jönnie, 9-től fél 6-ig benn ültek az irodában, sem a telefonon, sem a neten nem intézhettek személyes dolgokat. „A nap végén mindenki örült, hogy tulajdonképpen egy remek cégnél dolgozik” – tette hozzá Branson. Merthogy az, ahogy a Virginnél mennek a dolgok, Magyarországon ma még túlnyomórészt utópia. „A cégnél töltöd életed egy részét, úgyhogy nem árt, ha az élvezetes. Jó, ha az embereid már várják a hétfő reggelt” – vallja Sir Richard, ennek megfelelően nála a munkavállalók, ha éppen ahhoz van kedvük, vagy beteg a gyerek, akár otthonról is dolgozhatnak, az irodába is akkor mennek be és akkor jönnek el, amikor akarnak, és így tovább: még világkörüli útra is elmehetnek. Ha felnőttként kezeled az embereket, ugyanazt kapod vissza, és a cég előnyére válik” – mondta, majd kicsivel később a sikerek titkát úgy foglalta össze: „valamit mindig másképp csinálni, mint a többiek”.
|
Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon
Díjmentes értesítő rendszerünk |
 |
A lemezkiadó, légitársaság, szállítmányozási vállalat mellé Sir Richard privát űrprogramot is indított. A kapcsolódó történet szerint akkor határozta el, hogy eljut az űrbe, amikor évtizedekkel ezelőtt egy, az űrutazásról szóló filmet látott az akkor még fekete-fehér tévében. Hiába várt, senki más nem jutott el az űrutaztatásig, így 2009-ben a Virgin Atlantic Airways bemutatta a világ első, turisztikai céllal létesített űrrepülőgépének prototípusát (a jegyek 200 ezer dollárba kerültek, sokat el is adtak elővételben). Sir Richard szerint amúgy is bármikor történhet valami a Földdel, szóval jó, ha van űrrepülő a közelben, legalább nem kell elpazarolnunk azt a több százezer évet. Bár űrutazásból még egy sem jött össze, terveik szerint a turizmus mellett kutatási programok keretein belül képesek lesznek akár műholdakat és egyéb „műszereket” is kellő magasságig szállítani.
Mi tesz valakit jó vezetővé? – tette fel a kérdést Steve Tappin. Jó hallgatóságnak kell lenni – válaszolta Branson, ami valahol teljesen evidens, hiszen a saját gondolatait nyilván mindenki ismeri. Egy másik fontos tanács: „mindent írj le, különben elfelejted. Pláne, ha egy fárasztó nap után a kocsmában kötsz ki”. A saját életét Sir Richard folyamatos tanulási folyamatnak tartja, „egy olyan egyetemnek, amit egyébként soha nem végzett el, mert tizenöt évesen otthagyta az iskolát”. Egy mondat erejéig itt is megemlítette, hogy szerinte a droghasználatot egészségügyi és nem bűnügyi kérdésként kell kezelni. Mivel a Virgin gyakorlatilag önjáró, ideje nagy részét már a nem profitorientált vállalkozásinál és alapítványánál, a Virgin Unite-nál tölti. Branson szerint a kisebb cégeknek a helyi, a Virginnek és a hozzá hasonló nagyoknak a világ problémáinak megoldásából is ki kell venniük a részüket. Csak egy adat a sok közül: a Virgin Unite a világon eddig mintegy 300 ezer ember egészségügyi ellátását biztosította.
Ezen a ponton néhány fiatal, sikeres vezető is csatlakozott a beszélgetéshez: Ambrosia Vertesi (Hootsuite), Fréderic Mazzella (BlaBlaCar) és a prezis Árvai Péter.
