Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Beszélgetés dr. Böde Tamás ügyvéddel, az MKB-Euroleasing Csoport jogászával, a 2016-os Wolters Kluwer Jogászdíj „Az év in-house leasing és faktoring jogásza/csapata” díj nyertesével.
2002 óta dolgozik az MKB-Euroleasing Csoportnál, ahol társaság jogi és compliance területét vezeti. Feladata többek között az MKB-Euroleasing Csoport teljes szolgáltatás- és termékpalettája szerződéses struktúrájának kialakítása. Az elmúlt években a legnagyobb kihívásokat a lízing alapú készletfinanszírozás kidolgozása, a nyíltvégű pénzügyi lízing 2012. évi bevezetése, az új Ptk. illetve a fair banki jogszabályi rendelkezések implementálása jelentette. A díjat az MKB-Euroleasing cégcsoport finanszírozási szolgáltatásainak teljeskörűvé tételét célzó corporate és eszközfinanszírozási üzletág felépítésének jogi dokumentálásáért kapta. Mik voltak az előzmények?
15 éve kerültem az MKB-Euroleasing Csoporthoz, akkor ez a cégcsoport kizárólag gépjármű üzletágban nyújtott finanszírozási szolgáltatásokat, emellett gyakorlatilag a gépjárműpiaccal kapcsolatos szolgáltatások teljes palettáját nyújtotta, hiszen a cégcsoportban gépjárműkereskedő és -finanszírozó társaságok, biztosítási alkusz és flottakezelő cégek voltak. 2016-ban az addig 50%-os tulajdonnal rendelkező MKB Bank megállapodott a volt tulajdonostársakkal, mely megállapodás eredményeként az MKB Bank a finanszírozó cégek kizárólagos befolyása alá került. Ezzel az új tulajdonos túl azon, hogy profiltisztitást is végrehajtott, ugyanis a további üzletágakat a volt tulajdonostársak vitték tovább, vagy értékesítésre kerültek, az új management megbízásával azt a célt tűzte ki, hogy az addig kizárólagosan csak gépjármű finanszírozással foglalkozó lízing cégcsoportból a lehető legrövidebb idő alatt egy olyan univerzális finanszírozó céget épít, amely az ingatlanok kivételével valamennyi eszköz, például mezőgazdasági gépek, buszok, teherautók, berendezések, gépek finanszírozásával is foglalkozik, és ezek a szolgáltatások kiemelt minőségben, és nagyobb volumenben corporate ügyfelek részére is elérhetővé váljanak.
Itt a tulajdonosi elvárásra gondoljunk?
Igen. A gépjármű finanszírozás azzal a sajátossággal is járt, hogy az ügyletek zömét magánszemélyek, vállalkozók, kis- és középvállalkozások részére nyújtott kisebb összegű, néhány millió forintos gépjármű finanszírozás adták, ami értelemszerűen feltételezte a tömeges ügykezelést. A cégcsoportnál az ügyletkötés, az ügymenet, az ügyfélszolgálat mind arra volt felépítve, hogy ügyfelek tízezreit kezelje rugalmasan, gyorsan. Az eljárások is automatikusak voltak, nyilván a szerződéses ügymenet, okiratok is elsősorban ezeket a sajátosságokat kezelték, hiszen itt alapvetően nincs mód komolyabb szerződéses alkura, mélyebb szerződéses tárgyalásokra, vagy akár speciális biztosítéki struktúrák alkalmazására. A leginkább fogyasztható, a „köz” számára érthető szerződések és ügyvitelei rendek kerültek kidolgozásra. Ehhez képest volt nagyon nagy változás, hogy át kellett állnunk a corporate jellegű finanszírozásra, ahol nagy ügyfelekre, nagy igényekre, nagyobb elvárásokra kell koncentrálnunk, ahol kevésbé engedhette meg azt magának a finanszírozó, hogy maga diktálja a szerződéses feltételeket, hiszen olyan ügyfélkörrel találta szembe magát, akiknek komoly és összetett elvárásai vannak, melyekhez rugalmasan, de mégis prudens módon alkalmazkodni kell.
Dr. Böde Tamás
Igazából ez jelentette az idő rövidségén túl a nagy kihívást?
Gőzerővel belevágtunk a projektbe, hogy az akkor még csak gépjárműre szakosodott cég mind jogi, mind ügymeneti, mind kockázatkezelési szempontból átállhasson egy új, prosperáló pályára, azáltal hogy gyakorlatilag kiterjesztjük a szolgáltatási palettát. Az idő rövidsége is okot adott arra, hogy ezzel igyekezzünk, hiszen az új tulajdonos alapvető elvárása az volt, hogy mielőbb a piacra lépjünk a univerzális finanszírozási szolgáltatásokkal. A nagy kihívás az volt, hogy hogyan lehet ebből, a retail üzletmodellt folytató társaságból csinálni egy olyat, amelyik teljes körű szolgáltatási palettával rendelkezik és megfelel a mai igényeknek. Nagy kihívás volt például, hogy az új Ptk. bevezetését követően a társaság csak pénzügyi lízing szolgáltatást folytatott, ugyanakkor az EU által támogatott ügyleteknél elvárás, hogy az ügyfél tulajdonában legyen az eszköz. Mivel a megcélzott piaci szegmens egyike éppen a mezőgazdasági gépfinanszírozás volt, amely igen gyakran támogatott eszközbeszerzés finanszírozását szolgálja, a lízingszolgáltatás kizárta a támogatási forrásokat, ezért újra ki kellett dolgozni a pénzkölcsön formájában és az új zálogjogi szabályok alkalmazásával nyújtott finanszírozási formákat. Ezzel együtt járt a társaság tevékenységi engedélyének a bővítése is, hiszen a gépjármű üzletágra korlátozott engedélyt ki kellett terjeszteni a teljes termékpalettára. Büszkék vagyunk arra, hogy az új szolgáltatásokkal a hazai finanszírozási piacon minden szegmensben dobogós helyet ért el a társaság, és az MKB-Euroleasing Csoport a gépjármű finanszírozásban már meglévő meghatározó piaci részesedése mellett, a mezőgazdasági gép, a truck és egyéb gépfinanszírozás terén az utóbbi másfél év alatt egy sikeres és nyereséges üzleti területet tudott felépíteni.
Nyilván ennek csak egy része volt a jogi terület feladata.
Persze, az egész cég működését, a szemléletet, az ügymenetet, a kollegákat át kellett állítani egy ilyen pályára.
Egyébként hány fős a jogi csapat?
A cégnek 160 munkavállalója van, ebből a klasszikus jogi területet négyen látjuk el, amelyben nincsen benne a jogi beszedési tevékenység, amit további 6 jogász kollega lát el, akikkel hatékonyan összedolgozunk, hiszen fontos, hogy amit mi az „elején” kitalálunk, azt ők a „végén” érvényesíteni is tudják.
Milyen újabb kihívások elé néznek a jövőben?
Ami most nagy kihívás, az a tartós bérleti konstrukció a kidolgozása, hiszen ezt a tevékenységet pénzügyi szolgáltató nem is végezheti, a társaság egy leányvállalata fogja ellátni. Továbbá nagy erővel dolgozunk a gép és berendezés finanszírozás felfuttatásán, hogy a társaság a klasszikus gépek, berendezések, nyomdagépek, útépítőgépek, építőipari gépek piacán is eredményes és hiteles piaci szereplő lehessen.
Nehéz betörni erre az eszközfinanszírozási piacra?
Igen. Ott komoly, évtizedes együttműködések vannak a külföldi tulajdonú lízing cégek és a nemzetközi szállítók között. Gyakorlatilag most erre a piacra szeretnénk betörni, és egy meghatározó piaci szereplővé válni.
Mindig is a banki szektor vonzotta?
Igen, előtte 8 évig értékpapír jog, értékpapír- és tőzsdei elszámolási területen dolgoztam, utána kerültem át a pénzügyi szektorba, a finanszírozói területre.
Reál beállítottságú vagyok, matematika tagozaton végeztem a gimnáziumban, úgy érzem, hogy a matematika és a jog kéz a kézben jár. Azt gondolom, hogy ez komoly előny a matematikai vénával kevésbé megáldott kollégákkal szemben. A jog és a matematika hasonló gondolkodást igényel, ugyanarról szól. Vannak megtanulható szabályok, törvények, és hogy ezeket egy bizonyos élethelyzetben tudom-e alkalmazni, vagy rájövök-e egyáltalán, hogy arra a feladványra, élethelyzetre, melyik elvont szabály, törvény alkalmazható – erről szól a matematika és a jog is.
A Magyar Lízingszövetség Jogi Bizottság vezetőjeként mi jelenti Ön számára a kihívást?
Jó pár éve részt veszek a Lízingszövetség Jogi Bizottságának a munkájában. 2015 év végén kaptam azt a megtisztelő kérést, hogy a jövőben lássam el ennek a vezetését. A jelenlétemmel azt szeretném elérni, hogy ugyan lízingpiaci szereplők járják a maguk útjukat – komoly verseny van a szolgáltatások, illetve az azok alapját képező jogi megoldások terén, és ez így is van rendjén -, ugyanakkor a Lízingszövetség egy olyan érdekvédelmi szervezet legyen, amely teret ad a szakmai együttműködésnek és nem a konkurálásról szól. A versenynek soha nem abban kell eldőlnie, hogy ki a legbátrabb egy bizonytalan jogszabályi rendelkezés legtágabb értelmezésében, mert annak általában rossz vége lesz. Talán legjobb példa erre a fogyasztói devizás elszámoltatás esete. Nyilván a probléma nagyon összetett, de vitathatatlan, hogy annak egyik előzménye, hogy a konkurens cégek egymásra licitálva próbálták a könnyen eladható, de legkockázatosabb konstrukciókat bevezetni, ahelyett, hogy közösen fellépve kieszközölték volna a mértéktartó és egységes szabályozást. Amikor pedig a piaci szereplők megpróbáltak orvosolni a helyzetet, már késő volt. Ezek a versengő konstrukciók utóbb kiváltották a társadalom, a bíróságok, és végül a jogalkotó nemtetszését is. Azt gondolom, hogy a jog ilyen értelemben nem szabadna, hogy verseny tárgya legyen, és üdvözlöm azt a próbálkozást és elhivatottságot a Magyar Lízingszövetség részéről, hogy szakmai tevékenységével igyekszik a tudást megosztani, a közös problémákat együtt, és nem külön utakat járva megoldani. Azt tapasztalom, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb meghallgatásra is találunk a szabályozó szervek részéről. Szeretném elérni, hogy ne a különböző elrugaszkodott jogértelmezések alkalmazása legyen a siker záloga, hanem azonos és egyértelmű szabályok között próbálja meg mindenki a maga munkáját végezni, és ehhez a Magyar Lízingszövetség kiváló fórum lehet.
Már magára a 2016-os Jogászdíjra való jelölésem is nagy megtiszteltetés volt az új menedzsment részéről, hiszen az Év jogásza/csapata pályázaton való részvétel szorgalmazásával és a jelölés benyújtásával kifejezésre juttatták a személyemmel szembeni bizalmukat. Ennek a bizalomnak a kiteljesülését jelenti számomra ez a díj, mellyel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy köszönettel tartozom közvetlen kollegáimnak is, hiszen helytállásuk nélkül a működő cég fenntartásával együttjáró folyamatos jogi támogatás fenntartása és az új kihívások teljesítése egyidejűleg nem sikerülhetett volna.
