Kétszer jobban teljesítenek a boldog dolgozók
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csak azok a szervezetek tudnak hosszú távon fennmaradni, amelyek kihasználják a dolgozók kreativitását és tudását. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a munkavállalók a munkahelyükön is boldognak érzik magukat. Sok vezető nem foglalkozik ezzel, pedig kutatások bizonyítják: a lelkesebb munkavállalók nagyobb teljesítményre képesek, a támogató szervezeti kultúra pedig anyagi megtérülést is hoz.
Érzelmeink egész életünket áthatják, mozgatják, beleértve a munkánkat is. Érzelmi állapotunk nagyban befolyásolja hozzáállásunkat, teljesítőképességünket, ami nem elhanyagolható sem az egyén, sem a szervezetek számára. E gondolatok jegyében a boldogság nyomában jártak a coaching szemléletű vezetők azon a Venustus Pro Képző és Tanácsadó Kft. által szervezett, immár hagyományos gárdonyi konferencián, ahol többek között Nic Marks brit boldogságkutató igyekezett megmutatni, hogyan működik a boldogság az üzleti életben.
|
Nic Marks jóllét és boldogságkutató, a Happiness at Work felmérés és a Boldog Bolygó Index alternatív gazdasági mutató kidolgozója. A nef (new economics foundation, London) keretén belül működő munkacsoporttal azt kutatják elsősorban, milyen kapcsolatban áll a boldogság és jólét, valamint a gazdasági teljesítőképesség. Kidolgozták a Happy Planet Index (Boldog Bolygó Index) alternatív gazdasági mutatót, amivel 2007-ben elnyerték az ISQQLS „Az életminőség javításáért” elnevezésű díját. Hapiness at work elnevezésű projektjét nemrég indította útjára, melynek célja, hogy felismerjük: a boldogabb munkavállaló jobb teljesítményre képes a munkában is.
|
Az érzelmek szerepe az életünkben…
Mint a szakember elmondta, az érzelmek önszabályozó rendszerként működnek bennünk, vagyis információkat kapunk, amelyeket funkcionális viselkedéssé alakítunk. Egyfajta kommunikációs eszközként szolgálnak, hiszen egyrészt kimutatjuk az érzelmeinket, másrészt észrevesszük másokéit. Kutatások is alátámasztották, hogy az érzelmek nem kulturális sajátosságoktól függenek, hanem egyetemlegesek, vagyis minden emberben ugyanazok az érzések figyelhetőek meg. Míg a negatív érzelmeknek – félelem, harag, szomorúság, undor – az evolúció során a túlélésben volt szerepe, addig a pozitív érzelmek kiterjesztik a világgal való kapcsolatunk területét, azaz, ha boldogok vagyunk, több dolgot veszünk észre magunk körül, jobban figyelünk a másikra, a kapcsolatainkra, többet mosolygunk, kreatívabbakká válunk.
Nic Marks szerint az csak egy mítosz, hogy a kreativitás a depresszióból ered, mivel bipoláris depresszió esetén, amikor éppen a rossz hangulat kerekedik felül, az egyén nem tud alkotni, működni, akkor jön elő a kreativitása, ha kibillen ebből a rossz lelkiállapotból. A kreativitás tehát sokkal inkább a lelkesedésből, a jókedvből ered. A szakember megfogalmazása szerint a lelkesedés koncentrált energiát jelent, és aki lelkes, az meglátja a lehetőségeket illetve megpróbálja kihasználni azokat. Akik nyitottabbak, sokkal pozitívabbak, és akikben magas az érzelmi intelligencia, sokkal jobban ki tudják használni a készségeiket, jobban bíznak önmagunkban, könnyebben tudnak kapcsolatokat kialakítani.
… és a munkában.
A negatív és pozitív érzelmek azt mutatják, hogy az ember nemcsak túlélni, hanem boldogulni is szeretne a világban. Ugyanakkor mindkét előjelű érzelem ragadós – mutatott rá Nic Marks. Mint mondta, a közösségi hálózatokban a boldogtalanság és boldogság három lépcsőt tud előre haladni az ismerősök között, ami azt jelenti, hogy több mint 2000 embert tudunk befolyásolni az érzelmeinkkel. A közösségi hálókban a düh terjed a leggyorsabban, a boldogság viszont lassabban „fertőz”. Ez a folyamat a munkahelyeken is tetten érhető, az ember hangulata ugyanis átitatja az egész szervezetet. Nem mindegy ezért, hogy bizonyos munkakörökbe milyen érzelmi állapotú embereket helyezünk, vannak ugyanis sugárzó és leszívó erejű munkavállalók. – Ügyfélkapcsolati munkára például érdemesebb sugárzó erejű dolgozót alkalmazni, mivel sok emberrel találkozik, így érzelmeinek hatásköre is nagyobb – magyarázta Nic Marks.
A boldogságkutató úgy véli, csak azok a cégek tudnak hosszú távon fennmaradni, amelyek kihasználják a dolgozók kreativitását és tudását, a hierarchiák ugyanis napjainkra szétestek, és az emberek röghöz kötése sem jó stratégia ma már. Ha nem törekszünk a támogató vállalati kultúra kialakítására, alacsonyabb lesz a dolgozói lojalitás, és az ügyfelek elégedettsége is csökken – hangsúlyozta a szakember.
Boldogság és teljesítmény – kéz a kézben jár
A munkahelyi boldogságra sok vezető még mindig csak érdekes megközelítésként tekint. Az érzelmeknél, az érzelmi intelligenciánál sokkal fontosabbnak tartják az anyagi javakat, a munkáltatói márkát, vagy a humán tőkét. – A dolgozókról is emberi erőforrásként beszélnek, miközben a munkavállalókat nem lehet kisajátítani, csak bizonyos feladatokkal megbízni – jegyezte meg Nic Marks. Hozzátette: a dolgozók nem eszközök, amelyeket a vezető a kezében tarthat, meg kell őket győzni, hogy jobban dolgozzanak. Ehhez nemcsak követelményeket kell támasztani feléjük, hanem megfelelő körülményeket kell biztosítani. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy a pozitív érzelmek a teljesítményre is kihatnak. Barbara Fredrickson és Marcial Losada például hatvan csapatot vizsgált team értekezlet közben, a felvételeken pedig azt elemezték, hogyan viselkedtek egymással. Kiderült, hogy a nagy teljesítményt elért csapatoknál ötször, hatszor több volt a pozitív érzelem. A pozitív és a negatív érzelmek aránya ezeknél a csapatoknál három az egyhez. A szakember egy Gallup kutatásra is felhívta a figyelmet, amelyben 140 ezer embert kérdeztek meg, mit gondolnak arról, hogy a teljesítmény vezet-e a boldogsághoz, vagy a boldogság hoz nagyobb teljesítményt. Az adatok alapján azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy ha boldog egy csapat, kétszer akkora az esély arra, hogy jobban is fog teljesíteni, mint fordítva.
„A női célcsoportban és munkaerőben rejlő lehetőségek kiaknázásához rögös út vezet és ennek egyszerűbbé tételéhez nyújt kiváló útmutatót és egyben pótólja az eddigi űrt e fontos témában Dr. Ternovszky Ferenc női erőforrás menedzsmenttel foglalkozó, ‘Nő, a profit’ című szakkönyve.”
(Kővágó-Laky Andrea, ügyvezető igazgató, Ford Közép- és Kelet-Európai Értékesítő Kft.)
Rendelje meg most!
|
Sikeresebbek a boldogabbak
Ugyancsak ezt bizonyítják Alex Edmans felmérései is, aki 1985 és 2011 között olyan cégeket vizsgált, amelyekről pozitívan nyilatkoztak a munkavállalók. Azt állapította meg, hogy ezek a vállalatok az átlagos cégekhez képest 2,3-3,8 százalékkal többet teljesítettek. A Fortune magazin által rangsorolt 100 legjobb munkahelynél 3,5-ször nagyobb a tőke megtérülése, és a támogató kultúrájú szervezetek könnyebben túlélik a válságos időket is. Nic Marks példaként említette a Zappos.com nevű céget, amelyről 1998-ban még hallani sem lehetett, 2011-ben pedig már milliárdos bevételt könyvelhetett el és mára Amerika legsikeresebb webáruházaként tartják számon, köszönhetően annak, hogy a boldogságra, az ügyfélszolgálatra alapozzák stratégiájukat. Hasonlóan jó eredményekkel büszkélkedhet az ausztrál informatikai vállalkozás, az Atlassian is, amely nyitottságáról, átláthatóságáról nevezetes, és a válság ellenére is folyamatosan terjeszkedett, termékeikkel kapcsolatban pedig az ügyfelek ajánlásai magukért beszélnek.
Nic Marks szerint sokféle megközelítése létezik annak, hogy milyen módon dolgozhatnak együtt az emberek, de az biztos, hogy a boldogabb cégek jobban teljesítenek, mint a versenytársaik. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a boldog vállalati kultúra anyagi megtérülést is jelent – vélekedett a szakember. A Gallup egész világra kiterjedő felmérése szerint, ha egy vállalat odafigyel arra, hogy boldogabbak legyenek a dolgozói, 65 százalékkal csökkentheti a fluktuációt, 38 százalékkal a hiányzásokat, miközben 10 százalékkal nő az ügyfelek elégedettsége, és 21 százalékkal emelkedik a produktivitás. – Mindent összevetve egy 100 fős magyar cégnél ezzel a mentalitással 15 millió forintot lehetne spórolni – világított rá a boldogságkutató.
Nic Marks ugyanakkor megjegyezte, a munkahelyi boldogság kialakításában az elégedettségi felmérések nem nyújtanak kellő segítséget a vállalatoknak, sok dolgozó nem is szereti kitölteni ezeket. Az angol munkavállalók 80 százaléka például egyenesen úgy nyilatkozott, hogy ezek a kérdőívek egyáltalán nem segítik az előrejutást, mert nem jó kérdéseket tesznek fel bennük. A szakember úgy látja, inkább arra kellene odafigyelni, kinek mi jelent elégedettséget a saját szakmai területén. Mint mondta, a boldogság akkor hasznos igazán, ha beszélünk róla, és átadjuk egymásnak pozitív energiáinkat. – A végső cél, hogy magunkba tekintsünk, önvizsgálatot tartsunk, mert ezzel juthatnunk előre. Emellett nyíljunk ki mások felé is, ezáltal hatékonyabbá tudjuk tenni a szervezetet – javasolta Marks.
Mi befolyásolja a munkahelyi boldogságot?
Erre a kérdésre a konferencia résztvevői közösen próbáltak válaszokat találni. A Boldogság Café-ra keresztelt World Café rengeteg gondolatot ébresztett mindenkiben. Egyebek mellett felmerült az a kérdés, hogy meddig mehet el a munkáltató a dolgozók boldogságával kapcsolatban, mikor beszélhetünk gondoskodásról, és mikor kontrollról. A csoportmunka során a résztvevők megpróbálták meghatározni a munkahelyi boldogság tényezőit, megállapították, hogy a környezet szerepe is meghatározó abban, miként illeszkedik be egy dolgozó a vállalathoz. Azzal kapcsolatban pedig, hogy miként növelhető a munkahelyi boldogság, sokan fontosnak nevezték a vezető szerepét, stílusát és hozzáállását, hogy tudjon elfogadni, változni, elismerni, pozitív visszajelzéseket adni. A résztvevők véleménye szerint az is növeli az elégedettséget egy szervezeten belül, ha a munkavállalók szakmailag hitelesnek tartják a vezetőt, fel tudnak rá nézni, de abban is egyetértett mindenki, hogy fontos az érzelmi intelligencia, az őszinteség, a személyesség, a közvetlenség, a bizalom, a nyitottság, a türelem és az asszertivitás. Emellett oda kell figyelni a domináns munkavállalókra is, hogy ők milyen érzéseket adnak át a többieknek, illetve azt is megjegyezték a résztvevők, hogy ha nincs harmóniában a személyiség és a munka, az sem eredményez elégedettséget egy dolgozóban. A boldog szervezeti kultúra egyik sajátossága az is, hogy mindenki elmondhatja a véleményét, a vezető pedig úgy ad teret másoknak, hogy közben nem veszít a pozíciójából.
Öt út a boldogsághoz
Nic Marks a konferencián azt is elárulta, mi az az öt dolog, amelyet az emberek a körülményeiktől függetlenül megtehetnek annak érdekében, hogy előremozdítsák önmaguk és a társadalom boldogságát. Ezek bizonyíthatóan megteremtik a boldogság feltételeit, és pozitív folyamatot indítanak el bennünk és a környezetünkben. A jó hír az, hogy ezeket az attitűdöket a szervezetekben is lehet gyakorolni!
- Építs kapcsolatokat! (A kapcsolatok életünk alapkövei, relációkban és nem izoláltan, elszeparáltan élünk.)
- Légy aktív! (A fizikai állapotunk erősítése, fizikai tevékenységek végzése, de akár egy kis séta, vagy a kertészkedés is jót tesz a lelki egészségünknek.)
- Légy figyelmes! (Figyeljünk a környezetünkre, a bennünk zajló folyamatokra, a körülöttünk lévő szépségekre, értékekre.)
- Tanulj folyamatosan! (Frissen tart bennünket az életen át tartó tanulás. Ez lehet informális tanulás is, azaz bármilyen új dolgok megtanulása, pl. új recept kipróbálása.)
- Adj! (Az önzetlenség, nagylelkűség élménye pozitív lelki állapotba juttat, egyszerűen jó érzés másoknak adni.)
