Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatása a gyakorlatban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Wolters Kluwer Hungary szervezésében a Global Mobility Jogtár-modul szerzői, dr. Fehér Dániel és dr. Borka Balázs tartottak előadást a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának gyakorlati sajátosságairól. A résztvevők az uniós és harmadik országból érkező munkavállalók beutazásáról, foglalkoztatásának gyakorlati kérdéseiről, illetve az adó- és társadalombiztosítási kérdésekről szerezhettek széleskörű ismereteket.
1. Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon
Havonta 500-1000 új munkavállalóra van szükség a versenyképesség fenntartásához.
A külföldi alkalmazottak száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat, amely várhatóan a jövőre nézve is fennmarad.
Vannak olyan távmunkában foglalkoztatottak, akik Magyarországon kerülnek foglalkoztatásra, de nem tartózkodnak itt. Magyar cégek is foglalkoztatnak külföldieket távmunkában és külföldi cégek is magyar állampolgárokat Magyarországon.
2. Az EU-s munkavállalók foglalkoztatása
Az EU egyik alappillére a szabad mozgás és tartózkodás joga. Az eu-s állampolgárok 90 napig bármilyen adminisztratív kötelezettség nélkül beutazhatnak és tartózkodhatnak Magyarországon. Ez nem engedélyezési eljárás csak regisztráció. Az anonim bejelentési kötelezettség a foglalkoztatót terheli.
EU állampolgár alatt az Európai Gazdasági Térség állampolgárait, családtagjait és eltartottjait is értjük (pl. Svájc, Norvégia, Lichtenstein).
A tartózkodás célját a regisztrációkor meg kell adni (pl. keresőtevékenység). A 90 napot meghaladó tartózkodás esetén maximum a 93. napon bejelentést kell tenni az idegenrendészeti hatóságánál. Idegenrendészeti szempontból kizárólag statisztikai célja van a regisztrációnak. A statisztikai cél annak nyilvántartása, hogy hány eu-s munkavállaló dolgozik Magyarországon.
Adóügyi illetőség szempontjából van teljeskörű adókötelezettség (pl. Magyarországon élő magyar állampolgár külföldről szerzett jövedelme).
Korlátozott adókötelezettség (pl. külföldi tartózkodik átmenetileg Magyarországon) és a kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján állapítják meg az adókötelezettséget. Valamennyi EU-s és EGK állammal van ilyen megállapodás. Az USA jelenthet problémát, amely felmondta a korábbi kettős adóztatást elkerülő egyezményt, de van már egy új megállapodás, amelyet azonban még nem ratifikáltak.
A határ mellől ingázó külföldi munkavállalók esetén, ha a magyarországi tartózkodás meghaladja a 183 napot, akkor az adót Magyarországon fizeti, de a társadalombiztosítási járulékot az állandó lakóhely szerinti tagállamban.
Ha külföldi munkáltató távmunkában foglalkoztat magyar munkavállalót, akkor főszabály szerint a magyar Mt. alkalmazandó, bár ez megállapodás kérdése.
Célszerű a munkavállaló lakóhelye szerint irányadó munkajogot alkalmazni, mert bizonyos – a munkavállalót védő – rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha a magyar Mt.-t kötik ki a felek.
A foglalkoztatónak nincs semmilyen regisztrációja abban a tagállamban, ahol munkavállalót foglalkoztat, ezért az adófizetési kötelezettséget a munkavállalónak kell teljesítenie. A munkavállaló felelős azért, hogy az adó és a járulék befizetésre kerüljön, de a munkáltató finanszírozza.
Ha a munkavállaló távmunkában dolgozik, de a másik tagállamban lévő munkáltató székhelyén is dolgozik, akkor van jelentősége, ha ez az évi 183 napot meghaladja.
3. Harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása
A harmadik országbeli állampolgároknak 180 napos időintervallumon belül 90 napot meghaladó tartózkodás esetén nem elég beutazási jogot szerezni, hanem tartózkodási jogcím kell.
Előadásunkban a munkavállalási célra koncentrálunk, de távlati cél lehet a harmadik országbelieknek a letelepedett jogállás megszerzése. Ez azonban a jelen előadás kereteibe sajnos nem fér bele.
A munkavállalási célú tartózkodási engedélynél az első fázis a munkaerőigény bejelentése, amelyet a munkáltatónak kell megtennie a területileg illetékes kormányhivatal foglalkoztatási főosztálynál. Van lehetőség nagyon részletes és kevésbé részletes bejelentés megtételére, attól függően, hogy egy vagy több pozícióra és milyen képességekre keres munkavállalót a munkáltató. A bejelentés 60 napig érvényes.
A kormányhivatal azt vizsgálja, hogy van-e a munkáltató által keresett pozícióra kiközvetíthető belföldi munkavállaló.
Gyakori, hogy a munkáltató már konkrét harmadik országbeli személyt kíván alkalmazni. Ebben az esetben választhatja a munkáltató, hogy a kormányhivatal ne hirdesse az állást, csak a saját nyilvántartásaiban keressen. Bonyodalmat okozhat, ha a kormányhivatal mégis kiközvetít valakit, bár a munkáltatónak nincsen szerződéskötési kötelezettsége a kiközvetített személlyel.
A túl specifikus munkaerőigény is jelenthet problémát, mert az idegenrendészeti eljárásban a hatóság azt észlelheti, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a munkaerőigénynek (például nyelvtudást nem tudja igazolni, vagy a lakóhelye szerinti állam által elismert képesítés nem egyezik meg a magyar követelményekkel).
A harmadik országbeli állampolgárnak kell megindítani a lakóhelye szerint illetékes magyar külképviseleten, amely átveszi a kérelmet és továbbítja azt az idegenrendészeti hatóságnak.
Amennyiben az idegenrendészeti hatóság engedélyezi a beutazást, akkor a kormányhivataltól kér információt a munkaerőigényre vonatkozóan.
Az idegenrendészeti hatóság azt is vizsgálja, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e elegendő forrással a kiutazáshoz. Nyilatkozni kell arról, hogy rendelkezik-e egészségbiztosítással, nyilatkozni kell a családi állapotról. A valótlan tartalmú nyilatkozat azonnali kiutasítással jár.
Az idegenrendészeti hatóság egy speciális rövid idejű vízumot bocsát ki, amelyet a harmadik országbeli állampolgár a külképviseleten tud átvenni. Ez csak a Magyarországra beutazásra jogosít, tartózkodásra nem.
A külképviseleten megtörténik a biometrikus adatfelvétel és fényképfelvétel. A tartózkodási engedéllyel tud munkát vállalni és tartózkodni. Munkahelyváltás esetén új tartózkodási engedély is kell, mert az a munkáltatóhoz kötődik.
A külképviselet a kérelmet és a mellékleteket nem vizsgálja, ezért gyakori, hogy valamilyen dokumentum hiánya miatt elhúzódik az eljárás, emiatt lejár a munkaerőigény, amelyet újra be kell nyújtani.
Magyarországon is benyújtható a kérelem különös méltánylást érdemlő esetben, vagy például engedélyhosszabbítás esetén.
Az előzetes foglalkoztatási megállapodásban tud a munkáltató megállapodni a foglalkoztatás főbb feltételeiről a harmadik országbeli állampolgárral. Ez egy speciális kitételeket tartalmazó előszerződés (munkabér, határozott idő stb.) a munkavégzésre, amely a munkáltató részéről egy kötelező érvényű ajánlat. A munkavállaló hátrányára nem lehet eltérni az ebben foglaltaktól a jogszabály szerint, de ennek a kikényszeríthetősége nehézségekbe ütközik.
A munkavállalási célú tartózkodási engedély legfeljebb két évre szólhat, amely meghosszabbítható, tehát a munkaviszony mindig határozott idejű, az aktuális munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességéig szól.
Az engedély megszerzése után a munkáltatónak bejelentési kötelezettsége van, hogy a foglalkoztatás megkezdődött-e. A hatóság ellenőrzéskor jelentős bírságot szabhat ki, ha a munkáltató nem jelentette be a foglalkoztatás megkezdését. Ez egy adminisztratív kötelezettség, ezért az előadók praxisukban ilyen okból kiszabott bírsággal még nem találkoztak. A munkaviszony megszűnését is be kell jelenteni. Ennek elmulasztása szintén bírságkockázattal jár.
Engedély nélküli foglalkoztatás megállapítása súlyos jogkövetkezményekkel jár a munkáltatóra és a munkavállalóra egyaránt. A munkavállalót kiutasítják Magyarországról. Ennek nyoma lesz, amely az egész EU-ban ellehetetleníti a munkavállaló jogszerű foglalkoztatását. A foglalkoztató pedig 2 évig nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, ezért semmilyen állami támogatásban nem részesülhet.
A foglalkoztatás legkorábban az engedély megszerzéstől kezdődik és a 2 év határozott időn nem nyúlhat túl.
Az engedély meghosszabbítása esetén egyszerűbb szabályokat alkalmazhatunk, mert a munkavállaló már Magyarországon van. A kérelmet legkésőbb az engedély lejárata előtt 15 nappal kell benyújtani.
4. Adóztatási és társadalombiztosítási problémák
Az Adókódex Global Mobility számában összegyűjtötték az előadók, hogy Magyarországnak több mint 100 országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezménye.
Az USA-val a helyzet jelenleg problémás, de várhatóan év végéig rendezésre kerül. Ha a gazdasági racionalitás megelőzi a politikai szempontokat, akkor rövid úton várható az új egyezmény ratifikálása.
A harmadik országbeli állampolgárok távmunkában történő foglalkoztatása nem gyakori.
A versenyképesség fenntartása érdekében Magyarországon is szükség van a külföldi munkaerőre. A gazdasági fejlődés miatt egyre több olyan munkakör van, amelyet belföldiek már nem akarnak betölteni.
A külföldi cég magyarországi foglalkoztatásának vizsgálatakor felmerül, hogy keletkezik-e a munkáltatónak telephelye. Az EU-n belüli letelepedés során jóval egyszerűbb a telephely létesítése. Vizsgálni kell, hogy milyen adónemekre vonatkozóan jön létre telephely, illetve a kiküldött munkavállalók adójogi illetősége is vizsgálandó.
Harmadik országbeli állampolgárok esetén nem olyan könnyű a telephely létesítése. Célszerű egy önálló magyar társaságot alapítani.
Az önálló cég úgy működik mint bármely más munkáltató.
EU-s cég esetén egy adózási telehely regisztráció elegendő, de gyakori a fióktelep működési forma. Az előny az önálló céggel szemben az, hogy nem kell új céget alapítani egy másik tagállamban, de a fióktelep önálló adójogi jogalany lesz a telephely szerinti tagállamban (bevallás, könyvvezetés, beszámoló).
Alapvetően akkor van értelme a fióktelep alapításának, ha a Magyarországon végzett tevékenység marginális, de adójogi szempontból telephelyet keletkeztet (például gépsor bérbeadása, amelyet munkavállaló üzemeltet), vagy speciális a végzett tevékenység (pl. bank, biztosító).
Felmerül a kiküldetés kérdésköre is. Ha a munkaerőigény csak ideiglenesen merül fel, akkor jogszabályi keretek között lehetséges a kiküldetés, amely a 2 évet nem érheti el.
A társadalombiztosítási kérdéseket vizsgálva megállapítható, hogy az EU-s tagállam állampolgára a magyar TB alá kerül és kék kártyát kap, amellyel hazalátogatáskor tud sürgősségi ellátást igénybe venni a saját tagállamában. Ha nem akar az EU-s állampolgár Magyarországra költözni, akkor megtarthatja a lakóhelye szerinti tagállam teljes társadalombiztosítási ellátását is, de a magyar TB hatálya alá fog tartozni, mert az EU-n belül nem lehet a munkavállalónak több tagállamban társadalombiztosítási jogviszonya.
Harmadik országbeli állampolgároknál nincs ilyen lehetőség. A harmadik országbeli állampolgár automatikusan a magyar TB hatálya alá kerül.
Ahol nincs kellő munkaerő, ott a harmadik országbeli állampolgárok között toboroznak a munkáltatók (jelenleg például a szállítmányozási szektorban).
A Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának gyakorlati sajátosságai című képzésünk itt érhető el.
A jogaszvilag.hu kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft. A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft termékére/szolgáltatására vonatkozó reklámot tartalmaz.
