Méltó kezdet – A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei

Szerző: Molnár Ildikó
Dátum: 2013. június 27.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió 26,5 millió munkanélküli lakosának 23 százalékát teszik ki a 25 év alatti fiatalok. Minden tagországot érintenek a jövő nemzedékek elhelyezkedési problémái. A helyzet elemzésére, az álláspontok megvitatására, megoldások és lehetőségek közös keresésére műhelybeszélgetésre hívták az érdeklődő szakembereket az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába.


A 15-24 évesek munkanélkülisége európai szinten kétszerese a teljes népesség munkanélküliségi rátájának. Magyarországon ez a különbség 2,5-szeres, de van olyan tagállam, ahol 4-szeres. Ilyen például Luxemburg. A tagországok között nagy az ifjúsági munkanélküliség szóródása, Németországban mindössze 7,4%. A helyzet Görög- és Spanyolországban a legkritikusabb, ott ez az arány 55 százalék felett van. A legtöbb tagállamban a férfiak munkanélkülisége magasabb a fiatalok között, Magyarországon a helyzet fordított (27, illetve 27,8%).
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2013-ban „Méltó kezdet – A fiatalok foglalkoztatási lehetőségei” címmel projektet indított. Az alapvető jogok biztosa a fiatal korosztály munkavállalásával, elhelyezkedésével kapcsolatos problémák alapjogi aspektusú vizsgálatát azért tartotta kiemelten fontosnak, mert a fiatal felnőttek munkanélkülisége hazánkban is komoly problémát, kihívást jelent az egész társadalom számára. A 2013. június 21-i műhelybeszélgetés célja a helyzet elemzése, az álláspontok megvitatása, a  megoldások és lehetőségek közös keresése volt.

Dr. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa meghívójában úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében biztosított, munkához és foglalkoztatáshoz való jog szociális jogi jellegéből következően az állam nemcsak elismerni köteles a munkához való jogot, hanem megfelelő feltételek megteremtésével köteles elősegíteni annak érvényesülését. Ez a gyakorlatban olyan aktív magatartást, cselekvési kötelezettséget jelent az állam számára, amely előmozdítja a széles körű foglalkoztatás megvalósítását.

A projekt keretében ezért áttekintik, hogy milyen intézkedések várhatóak a fiatalok elhelyezkedését, vállalkozóvá válásának elősegítését illetően, illetve eltérő nehézségekkel küzdenek-e az iskolából kikerülő, pályakezdő fiatalok (18-25 évesek) és azok, akik már rendelkeznek néhány év munkatapasztalattal (25-35 évesek). Vizsgálják továbbá, hogy milyen különbségek vannak az általános iskolát, szakmunkásképzőt végzettek, az érettségivel rendelkezők, illetve a felsőfokú végzettségű fiatalok munkavállalási nehézségei között. Vizsgálataik kiterjednek arra is, hogy sikeresen működik-e az oktatás és a foglalkoztatás összekapcsolása, valamint van-e lehetőség arra, hogy a pályakezdő fiatalok olyan munkahelyen dolgozhassanak, amely megfelel annak a szakiránynak, amelyen tanultak. Fontosnak tartják azt is megvizsgálni, hogy megfelelően készíti-e fel az oktatási rendszer a gyakorlatba kilépő pályakezdőt, illetve milyen lehetőségei vannak a diákoknak arra, hogy már a tanulmányaik ideje alatt gyakorlati tapasztalatot is szerezhessenek.

Dr. Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa videó-üzenetet intézett a rendezvény résztvevőihez. Ebben kifejtette, hogy az unió 25 év alatti fiataljai körében az idén már a 30 százalékot is meghaladta a munkanélküliség.

A megoldást nemcsak az unióban, de hazánkban is keresik. 2012 februárjában több ifjúsági, foglalkoztatási akciócsoportot hoztak létre és körülbelül 16 milliárd Eurót csoportosítottak át a kérdés hátterének feldolgozására, megvizsgálására, valamint stratégiai akciótervek kidolgozására. A cél az volna, hogy a fiatalok, az iskolák elvégzése után 4 hónapon belül elhelyezkedhessenek. Ehhez pedig minden érintett, így például az ifjúsági szervezetek, vagy éppen a szociális munkások szoros, építő és érdemi partneri viszonyára volna szükség. A diákok szakmai gyakorlatát úgy kellene alakítani, hogy felkészítsenek a munkaerő-piaci „belépésre”. Különösen nagy szükség volna a szakmai gyakorlatok kínálatának bővítésére az Európai Unión belül. 9,4 millió diáknak kínálnak ma ilyet. Magyarországon ezzel kapcsolatban 2013 végén lesznek konkrét javaslatok.  További pénzügyi ösztönző projekteket kell kidolgozni, illetve továbbfolytatni/továbbépíteni a kísérleti projektként indított ERASMUS-t, mely az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja. Ez az EU és Magyarország egyik legsürgetőbb feladata – mondta üzenetében dr. Andor László.

Kósa István, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-stratégiai Főosztályának vezetője a fiatalok elhelyezkedését támogató állami szerepvállalásról beszélt.

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása a legfontosabb a hátrányos helyzetű munkavállalói rétegeknél, mert célzott bér- és járuléktámogatásokkal segíti elő az elsődleges munkaerő-piacra való visszatérést. Ennek kapcsán több célzott támogatást is említett az előadó:

  • a „Munkahelyvédelmi akcióterv”-vel kapcsolatban kifejtette, hogy a foglalkoztatás költségét csökkentő 300 milliárd Ft (a GDP 1%-a) célzott járulék-kedvezmények kiterjednek a már foglalkoztatottakra is. A támogatással potenciálisan érintett munkavállalók becsült létszáma 1,2 millió fő, áprilisi adatok szerint eddig mintegy 860 ezer fő után érvényesítették a kedvezményt.
  • Hosszabb támogatási idővel nyújtható támogatás az “Első Munkahely Garancia Program” keretében.
  • A tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására irányul a regionális „Gyakornoki program”
  • A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására irányuló program keretében 1500 új vállalkozás létrehozását szeretnék támogatni. A pályázatok benyújtása 2013. november 4-től lehetséges majd.

Másik fontos pillér a szociális gazdaság (szociális szövetkezet), ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben az állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a versenypiaci foglalkoztatásba.

A harmadik pillér a közfoglalkoztatás új rendszere, amely szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönző átalakításával, amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál munkalehetőséget. A magas átlagos adóterhelés korlátozza a foglalkoztatást, ezért a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási típusú adókra kell, hogy kerüljön át a hangsúly. A 16%-os, egykulcsos szja élénkíti a munkaerő kínálatot és erősíti a munkára ösztönzést.

Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke az iskolaszövetkezetek szerepét hangsúlyozta a fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javításában. Beszámolt arról a kutatásról, melyet diákok, végzett diákok és megrendelők körében on-line végeztek 2012 decembere és 2013 februárja között. Egyebek mellett elhangzott, hogy a megkérdezett diákok több mint 50 százaléka vélte hasznosnak a diákmunkát,  megtanult csapatban dolgozni, megismerte a munkahelyét és a munkavállalók életét, valamint új kapcsolatokat épített ki a diák- és munkatársakkal.  64 százalékuk vélte úgy, hogy tanulmányainak befejezését követően hasznát veszi majd az iskolaszövetkezetben szerzett tapasztalatoknak. A megkérdezett partnercégek 77 százaléka működik együtt a szakképzés területén valamely oktatási intézménnyel, mint gyakorlóhellyel. Az iskolaszövetkezetet partnerükké választó cégek főként a rugalmasság, az anyagi előnyök és az egyszerű adminisztráció miatt döntöttek az együttműködés mellett.

Dr. Zemplényi Adrienne, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának projektvezetője a fiatalok munkavállalási esélyeit elemző vizsgálatsorozatot mutatta be. 2012-ben, a  „Munka Méltósága” projekt keretében, amelyben a hátrányos helyzetű munkavállalók munkavállalási esélyeit, foglalkoztatási lehetőségeit vizsgálták, két vizsgálatuk is indult a fiatalok munkavállalásával összefüggésben. Vizsgálták, hogy a felsőoktatási reform következtében – esetlegesen – a felsőoktatásból kiszoruló és munkát vállalni kényszerülő pályakezdő, gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező fiataloknak a munkaügyi szervezetrendszer milyen segítséget tudott nyújtani, milyen képzési, szakképzési lehetőségek álltak a rendelkezésükre annak érdekében, hogy piacképes tudást, gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. Illetve azt is  hogy a 16-25 év közötti fiatalok milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni és milyen állami segítséget kapnak ehhez.

Az idén indult „Méltó kezdet” projekt célja a fiatalok foglalkoztatásának, elhelyezkedési esélyeinek vizsgálata. A hivatal feltérképezi, hogy például a felsőoktatási intézményekben tanulók megfelelő szakmai gyakorlatra tesznek-e szert az elméleti oktatás mellett, valamint mely iskolatípusban (alap-, közép-, felsőfokú) végzetteknek van nagyobb esélye mihamarabb bekerülni a munkaerőpiacra. Azt is vizsgálják, hogy eltérő vagy azonos nehézséggel küzdenek a 16-25 és a 25-35 év közötti fiatalok az elhelyezkedést illetően, illetve, hogy mit tehet az állam a külföldről visszatérő fiatal szakemberek foglalkoztatásáért, beleértve a kint tanulókat és a határon kívüli szakmai gyakorlatot végzőket.

A munkaügyi szerveken keresztül felmérik, hogy az „Első munkahely garancia” program által nyújtott szolgáltatások, támogatások, képzések milyen hatékonysággal jutnak el az érintettekhez, mennyiben segítik az elhelyezkedésüket. Civil szervezetek bevonásával is vizsgálják, hogy a fiataloknak szóló üzenetek, szolgáltatások, intézkedések, képzések elérik-e a célszemélyeket, célcsoportokat. A fiatalok vállalkozásának elősegítése szintén fontos cél, hiszen ezáltal önmaguknak és másoknak is munkalehetőséget tudnak/tudnának biztosítani a jövőben. A projekt keretén belül azt is szeretnék kideríteni, hogy milyen bürokratikus és szervezési akadályai vannak a vállalkozásindításnak.

A vizsgálat arra is kiterjed, hogy a fogyatékkal élő személyek milyen eséllyel jutnak be a képzőintézményekbe, mikor és hogyan tudnak elhelyezkedni, továbbá ennek elősegítése érdekében milyen állami segítséget kapnak.
Összegzésként elmondható, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci igényekhez igazodó, a fiatalok elhelyezkedését és tartós foglalkoztatását elősegítő támogatási és ösztönző rendszer kidolgozása folyamatban van. Elkezdődött egy olyan támogató- és kedvezményrendszer kidolgozása, amely munkáltatókra is ösztönzőleg hat, és egyben a hallgatók érdemi gyakorlatszerzését, valamint későbbi elhelyezkedési esélyeit is támogatja.

A megvalósításról és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálatainak eredményeiről a munkajog. hu-n a későbbiekben részletesen beszámolunk.

Kapcsolódó cikkek:


A vállalatfelvásárlások kartellveszélyei
2019. június 13.

A vállalatfelvásárlások kartellveszélyei

Több cikkünkben foglalkoztunk már a vállalatfelvásárlásokkal, és külön az egyesülésekkel is, most pedig az összefonódást megelőző átvilágítások kapcsán felmerülő versenyjogi aggályokat ismertetjük.

Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban
2019. május 30.

Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a jogi képviseletet a törvényszék előtt peres eljárásban kivétel nélkül kötelezővé tette, ezáltal szükségtelenné vált az ítélőtábla előtti eljárásra a kötelező jogi képviselet külön szabályozása.

Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?
2019. május 28.

Ki pereskedhet ingyen munkaügyekben?

A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?
2019. május 21.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?

Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.