Mit ér a műhold, ha magyar?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy évtizedes előkészítés után fiatal magyar mérnökök munkáját dicséri a februárban pályára bocsátott első magyar műhold. Kérdés, e technológiai siker elvezet-e a hazánk teljes jogú tagságához az Európai Űrügynökségben. A szervezetnek évi sokmillió eurós tagdíjat kellene fizetnie, ez azonban ügyes gazdálkodással sokszorosan megtérülhetne.


Ha feldobják, a Föld felett 300–14 500 kilométeres magasságban elliptikus pályán száguldva napi három-négyszer halad el Magyarország fölött; oldalait 1-2 wattot termelő napelemek borítják; tömege egy kilogramm, és 10 × 10 × 10 centiméteres élhosszúságával alig nagyobb, mint egy Rubik-kocka – mi az? A találós kérdésre február 13-a, vagyis a Masat-1 fellövése óta mindenki tudja a választ: az első magyar műhold. Az a szerkezet, amely Farkas Bertalan 1980-as űrrepülése után minden mértékadó vélemény szerint a második mérföldkő lehet a magyar űrkutatás történetében.

Valóságos hungarikum

A kilenc év munkájával és szponzorok közel 40 millió forintos támogatásából kifejlesztett műszer különféle panelekből – energiaellátás, fedélzeti számítógép, kommunikáció és stabilizáció – épül fel, és a teljes berendezés több mint kétezer alkatrészből áll. A budapesti Műegyetem fiatal kutatóinak szakértelmét dicsérő alkotást februárban a Dél-Amerikában található Francia Guyanából, az Európai Űrügynökség (ESA) Vega nevű hordozórakétáján juttatták el rendeltetési helyére. A helyszínválasztás oka kettős. Egyrészt közel van az Egyenlítő, márpedig a Föld felszíne itt forog a leggyorsabban, ezért a rakétát az égbe juttató lendítőhatás ebben a térségben a legerősebb (ezen a ponton a bolygó forgási sebessége másodpercenként plusz 460 méterrel, azaz 1700 kilométer/órás sebességgel gyorsítja a rakétát). A másik ok a keleti partvidékben keresendő: ha ugyanis a rakétát keleti irányba lövik föl, akkor a Föld forgása is lendít rajta, vagyis nincs szükség olyan erős rakétára, mint ha a start nyugat felé történne.

A Masat-1 – melynek elnevezése a magyar és a satellite szavak első szótagja összeolvasztásából származik – főként oktatási célt szolgál. A műhold megméri és a földre továbbítja a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat – például hőmérséklet, sebesség, gyorsulás, a napelemek és a giroszkóp állapota –, ezeket aztán a műegyetemi csapat a földi vevőállomáson feldolgozza. A szerkezet jeleit azonban bárki más szabadon veheti, sőt kifejezetten számítanak a világ rádióamatőreinek közreműködésére; utóbbiak kiemelt érdeklődését jól mutatja, hogy a magyar szervezők már az első néhány napban több mint 20 országból kaptak jelzéseket.

A műhold – bár hivatalos „jótállási” ideje három hét – emberi számítás szerint akár egy-két évig is keringhet a pályáján. A kutatók azzal számolnak, hogy a világűr szélsőséges hőingadozása és a kozmikus sugárzás előbb-utóbb mindenképpen tönkreteszi a szerkezet elektronikáját – és akkor még nem beszéltünk az úton-útfélen leselkedő mikrometeoritokról. Az tehát, hogy a Masat-1 meddig lesz üzemképes, nagymértékben a légköri viszonyokon múlik. Az egyik nagy veszélyt jelentő nagy energiájú részecskék áramlataitól egyébként sok más űreszköz ki tud térni, az ilyen kisméretű, úgynevezett pikoműholdakban azonban már nem jut hely manőverező egységnek.

Hasonlóképpen: a magyar műhold alkatrészeinek többsége nem kapott űrminősítést – ez biztosíthatná az akár 15–20 éves élettartamot is –; ha ugyanis ilyen különleges alkatrészeket építettek volna be a szerkezetbe, az két-három nagyságrenddel megdobta volna a költségeket. A Masat-1 mellett egyébként két olasz, egy román, egy lengyel, egy francia és egy spanyol műholdat is fellőttek a Vegával. A mi szerkezetünk ebben a társaságban egy szempontból különleges, mondhatni hungarikum: bár hazai szakemberek korábban már több külföldi műhold elkészítésében részt vettek, a mostani eszköz szinte minden elemében egy nemzet – nevezetesen a magyar – fejlesztése. (Az egyetlen kivétel a napelem, amit összesen két gyártó gyárt a világon.)

Megtérülő befektetés

Az űrverseny szempontjából azért is nagy jelentőségű a kezdeményezés, mert Magyarország még nem teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (European Space Agency – ESA). Egy olyan – párizsi székhelyű – kormányközi szervezetről van szó, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik; alkalmazottainak száma több mint 2100, és évente nem kevesebb, mint 3–4 milliárd euróból gazdálkodik. Első kutatási programját még 1985-ben indította el, 2002-ben meghirdetett Aurora-programja pedig már olyan ambiciózus célt tűzött ki, mint hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajósok szálljanak le a Marsra.

Az ügynökség alapító tagállamai között megtaláljuk Belgiumot, Dániát, Franciaországot, Hollandiát, Írországot, Nagy-Britanniát, Németországot, Olaszországot, Spanyolországot, Svájcot és Svédországot. Ausztria és Norvégia 1986-ban csatlakozott, Finnország 1995-ben, Portugália 2000-ben, Luxemburg és Görögország pedig 2005-ben. Térségünkből Csehország 2008-ban lett teljes jogú tag, és Románia tavaly írta alá a csatlakozási szerződést.

Hazánk 1991-ben a volt szocialista államok közül elsőként írt alá az ESÁ-val együttműködési megállapodást, 1998-tól pedig részt vett a szervezet tudományos és technológiai fejlesztéseket lehetővé tevő PRODEX programjában. Magyarország 2003 óta az ESA együttműködő állama, így a PECS (Plan for European Cooperating State) programon keresztül részt vesz az ügynökség programjaiban. A PECS célja, hogy felkészítse az államokat a teljes jogú tagságra. Erre a programra a magyar költségvetés 2008 óta évente kétmillió eurót áldoz, ennek az összegnek a 93 százaléka azonban kötelezően visszaáramlik Magyarországra. A kormánynak, illetve az ESA-nak 2012 szeptemberéig kell döntenie a tényleges belépésről. A tagdíj nem kevés: évente 6–8 millió euró, ám ennek 95 százalékát visszapályázhatják az űriparban érdekelt cégek, sőt a teljes jogú tagság esetén olyan nagyobb programokban is részt vehetnénk, amelyek nagyságrendekkel nagyobb lehetőségeket nyújtanának az ágazat számára. Amellett pedig, hogy a Masat-1 egyedülálló kutatási projekt, a műhold – mint értékes referenciamunka – ahhoz is hozzásegítheti az országot, hogy az ESA teljes jogú tagja legyen.

Határ a csillagos ég

A Masat-1 megálmodói hangsúlyozzák: az űrkutatás sok országban gazdasági húzóerő, a magyar műhold építése pedig arra is jó példa, hogyan lehetséges hazai cégek és az egyetemek közötti együttműködés keretében olyan újításokat megalkotni, amelyek egyaránt kapcsolódnak a felsőoktatáshoz és a tudományos kutatáshoz. A Masat-1 rendszereit például, köztük a termo-vákuum és rázópados vizsgálatokat a BHE Bonn Hungary Kft. végzi. A Budapesti Műegyetem a fejlesztéshez szükséges műszereket, eszközöket és laboratóriumokat biztosítja, a CAD-Terv Mérnöki Kft. pedig a Masat-1 mechanikai terveit és a gyártáshoz szükséges mérnöki támogatást adja. A szponzoroknak azért is megéri a támogatás, mert a projekt csúcstechnológiában járatos, jól képzett szakembereket is kitermel számukra.

Mindennek koordinálását az éppen idén húszéves Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) végzi. A MŰI mellett 1992-ben alakult meg a Magyar Űrkutatási Tanács egy szakértőkkel kiegészült tárcaközi bizottságként, amely meghatározza a hazai űrkutatás fő irányait. A MŰI sorsa 2006 után meglehetősen hányattatott volt: abban az évben az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályává vált, majd átkerült a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz, később a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz; 2009-ben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal osztályaként működött, 2011-től pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium osztályaként tevékenykedik. Vezetője az a Kovács Kálmán, aki annak idején informatikai miniszterként felügyelte a szervezetet.

A fentiek is jelzik, hogy az űrkutatás nem lett vezető ágazat Magyarországon. Horváth Gyula, a műhold projektmenedzsere ugyanakkor reménykedik abban, hogy ez hamarosan megváltozhat. A fiatal kutató ezért elárulta: csapata fejében már megszülettek a Masat-2 tervei is – azé a műholdé, amely szerinte akár már piacképes is lehetne, s hozzásegíthetné a hazai szakembereket a még nagyobb nemzetközi sikerekhez; onnantól pedig a határ a csillagos ég.

Szőnyi Szilárd

 

Egy hiba miatt mértek a fénynél gyorsabb neutrínókat?

 

Az OPERA-kísérletben részt vevő fizikusok a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) genfi laboratóriumából az olasz nemzeti atomfizikai intézet laboratóriumába küldött neutrínónyalábokat észleltek, és azt találták, hogy azok 60 nanoszekundummal kevesebb idő alatt tették meg a 730 kilométeres távolságot, mintha a fény másodpercenkénti 299,792 kilométeres sebességével száguldottak volna. A 2011. szeptember 22-én közzétett mérési eredményeket a kezdetektől szkeptikusan fogadta a szakma, azok ugyanis megkérdőjelezték Albert Einstein relativitáselméletét, amely szerint semmi sem haladhat gyorsabban a fénynél. A fizikusok közül sokan a kezdetektől azt feltételezték, hogy meghibásodás történhetett a rendszerben. Az OPERA-kísérletet ismerő szakemberek szerint a 60 nanoszekundumos eltérés oka a jelkábel meglazulásában keresendő, amely az olaszországi GPS-vevőt kötötte össze a számítógéppel. James GIllies, a CERN szóvivője szerint lehet, hogy megtalálták az eltérés okát, de további mérések szükségesek. Az új kísérletsorozatot májusban tervezik elvégezni.

MTI

 

Bojkott a tudományos kiadó ellen

 

Az Elsevier kiadó elleni tiltakozás a cambridge-i egyetem matematikusa, Timothy Gowers blogbejegyzéséből indult ki. Gowers idén január 21-én jelentette be, hogy többé nem publikál semmilyen, az Elsevier által kiadott folyóiratban, és bírálni vagy szerkeszteni sem fog ezekben a folyóiratokban megjelenésre váró tanulmányt. A tudósok a kiadó üzleti stratégiája miatt tiltakoznak. A bojkotthoz számos magyar kutató is csatlakozott, a többi között a Semmelweis Egyetem vezetősége és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai is. Azt követelik, ne kelljen többé csillagászati összegeket fizetnie annak, aki hozzá akar férni a közpénzen született tudományos eredményekhez. A tudományos szakfolyóiratok, közlönyök kiadása több százmillió dolláros üzlet az Elseviernek. A siker egyik oka, hogy a tudományos publikációk sajátos üzleti modellje miatt a kiadónak szinte semmibe sem kerül a tartalom. Tanulmányaikért a tudósok nem kapnak fizetséget, hiszen az ő érdekük, hogy megjelenjenek az eredményeik – sőt, gyakran még a szakcikkek szerzőinek kell több száz, vagy akár több ezer dollárt fizetniük a publikálásért. A bojkotthoz eddig több mint 6300-an csatakoztak, a sajtó már „akadémikusok tavaszaként” emlegeti a mozgalmat.

www.szellemitulajdon.hu

 

Harmincezer éve virágzott utoljára

 

Harmincezer éven át fagyott részletéből sikerült kicsíráztatni egy növényt Oroszországban. Az ősi növény a szibériai Kolima folyó partjáról került elő, onnan, ahol a legteljesebb mamutcsontvázakra bukkannak. A habszegfűk családjába tartozó Silene stenophylla nevű növény a legősibb feltámasztott növény. A PNAS című tudományos lapban megjelent közlemény szerint eddig egy kétezer éves datolyapálmát sikerült életre kelteni. A moszkvai Sejtbiofizikai Intézet munkatársai hetven vermet néztek át 20–40 méteres mélységben. A folyamatosan fagyott talajban az épen maradt növényi részek mellett mamut, gyapjas orrszarvú, bölény, ló, őz és más nagy testű emlősök maradványai is előkerültek. A moszkvai intézetben a kutatók megpróbálták kicsíráztatni a magokat, de nem jártak sikerrel. Következő lépésben a még éretlen termésekből embrionális szövetet nyertek ki, amiből palántákat neveltek, majd ezeket elültették.

Népszabadság


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.