Terjed a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással évről-évre nő a megváltozott munkaképességű emberek iránti figyelem, azonban a társadalmi integráció hiányosságai, az ismeretek és a tapasztalatok hiánya, a félelem megnehezíti az integrációt. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségeiről, a rájuk vonatkozó törvényi szabályozásokról kérdeztük Dobár Attilát, a JOBGROUP és Rehabjob ügyvezető partnerét, és egyben a téma szakértőjét.


A megváltozott munkaképességű személy fogalma

Megváltozott munkaképességű személy az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összes egészségkárosodás mértéke 40 százalékos vagy annál nagyobb. Ez a két új fogalom cserélte fel 2008-tól az addig munkaképesség – csökkenés fogalmat és százalékos besorolást.

Megváltozott munkaképesség és fogyatékosság közötti különbség

Fogyatékos személy az, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. (1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról) – tájékoztatott Dobár Attila.

Látható, hogy a fogyatékosság törvényi meghatározása sokkal tágabb és absztraktabb, mint a megváltozott munkaképességű személyeké. Ez természetesen azért is van mivel a két fogalomhoz más joghatások társulnak, más helyzetekben használandóak. A megváltozott munkaképesség egy foglalkoztatás- és szociálpolitikai fogalom, és mint olyan a munkajogba is átszivárog, együtt járnak vele juttatások, a munkáltató regisztrációs kötelezettsége, amennyiben a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülést kiváltaná, vagy ha a rehab – kártyával járó járulékkedvezményt érvényesítené.

Egy ennyire, az eljárás szempontjából kulcsfontosságú fogalomnak kézzelfoghatónak és bizonyíthatónak kell lennie, ezért a nagy különbség. Továbbá természetesen szükség volt egy fokbeli (innen a minimum 40 százalék) meghatározásra, hogy milyen súlyosságú károsodás – és ezzel együtt munkaerő-piaci hátrány – esetén van szüksége az érintett személynek a nyújtható kedvezményekre, támogatásokra.

Amennyiben egyszerűen akarunk fogalmazni: minden megváltozott munkaképességű személy fogyatékossággal élő, de ez fordítva nem feltétlenül igaz.

Törvényi rendeletek

Erre nehéz teljes képet adó választ adni, – tájékoztatott a szakértő, mivel minden szabály, ami foglalkoztatásra vonatkozik érinti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, továbbá minden jogszabály, ami esélyegyenlőségről, hátrányos helyzet kompenzációjáról szól is érinti ezt a kérdést. Azért a teljesség igénye nélkül az alábbi rendeletek nagyrészt lefedik a témát:

Közvetlenül:

  • 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  • 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
  • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Közvetve:

  • A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
  • A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény
  • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
  • A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény

Statisztika

A probléma az ilyen jellegű statisztikák készítésekor abban rejlik, hogy ezek hiperszenzitív adatok és a kezelésük külön odafigyelést, szervezést igényel, mindemellett a KSH ad ki ilyen jellegű országos statisztikákat időről-időre. Országos szinten azt lehet még nyomon követni, hogy mennyi rehabilitációs hozzájárulást fizettek be a munkaadók éves szinten. Ebből az a szám látható, hogy hány betöltetlen pozíció van a cégeknél, ami után adót kell fizetniük.

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A bejelentési szabályok módosulásai
  • A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra
  • Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
  • A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei
  • A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Foglalkoztatási területek, támogatások

Dobár Attila véleménye szerint ennél a munkavállalói rétegnél –az előző rendszer sajátosságai és szegregatív működése miatt – jellemző az aluledukáltság illetve a szaktudás elavultsága időmúlás miatt. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek megváltozott munkaképességű diplomások, felsőfokú végzettséggel rendelkezők, de sajnos reprezentáltságuk elmarad a társadalmi arányoktól.

Mindezen okoknál fogva elsősorban a könnyű fizikai munka, illetve a betanított munkák területén alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalókat a nyílt munkaerő-piacon, de természetesen volt már példa magasabb beosztású keresésre, szellemi munkára egyaránt.

A munkáltatók többféle támogatást adnak és ebből a szempontból két csoportot különböztetünk meg. Akkreditált munkáltató illetve „integráló” munkáltató az, aki elsősorban megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat (ez a régi védett munkáltató kifejezés tartalmi és így elnevezésbeli változása), a másik az a teljesen átlagos munkáltató, aki megváltozott munkaképességű személyeket is alkalmaz a cégénél.

A második csoport fő jellemzői:

  • mentesülés a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére kötelezett munkáltatóknak a hozzájárulás megfizetése alól (25 fő feletti cégek) (évi 964.500 Ft hiányzó személyenként)
  • rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén: a munkaadó szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe ezen megváltozott munkaképességű személynek az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyára tekintettel. A kedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 27 százaléka.
  • különböző Európai Unió által biztosított forrásokból származó bérköltségre és járulékokra vonatkozó kedvezmények pályázhatóak meg, az adott pályázati időszak kiírt pályázataitól függően. (TÁMOP projektek)

Cégek affinitása a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására

A vállalatok hajlama teljesen változó és a teljes skálát betölti a nagyon mereven elutasítótól az egészen nyitott és befogadóig – nyilatkozta Dobár Attila.

Megjegyzendő azonban, hogy a társadalmi integráció hiányosságai sajnos fellelhetőek a cégek hozzáállásában is, a félelem, az ismeretek és a tapasztalatok hiánya megnehezíti az integrációt, sőt megmagyarázza azt, hogy miért jóval több a negatív affinitású vagy tartózkodó cég a palettán. Mindezek miatt megfelelő előkészítés, érzékenyítés és a befogadó környezet kialakítása nélkül majdnem lehetetlen sikeresen integrálni megváltozott munkaképességű munkavállalókat.

Megváltozott munkaképességű emberek munkavállalási hajlandósága

Az elmúlt években a szociális jellegű támogatások megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos területén történt változások miatt kényszerűségből mindenképpen növekszik a hajlandóság, egyre többen vállalnának munkát állapotuk ellenére, vagy éppen a miatt. Mivel a segélyekből, támogatásokból már nem igazán lehet megélni, legalábbis nem mindegyik támogatási formából, ezért szükségszerű, hogy ez a társadalmi réteg is elkezdett egyre inkább helyet követelni magának a munkaerő-piacon.

Kereslet diplomás megváltozott munkaképességű dolgozóra

A cégek szeretnének megváltozott munkaképességű diplomásokat alkalmazni a magasabb pozíciókban, ami nem csak a vállalat gazdasági szempontjából lenne hasznos és hatékony, de nagyon elősegítené az érzékenység és a befogadó környezet kialakítását. Sajnos még mindig relatíve kevés megváltozott munkaképességű személy jár egyetemre, főiskolára, így a megváltozott munkaképességű diplomások száma lassabban nő, mint ideális lenne, de emelkedik.

Hozzá kell azonban tenni, hogy a felsőoktatásban jelen lévő megváltozott munkaképességű hallgatókról még nem feltétlenül lehet tudni státuszukat, mivel majd ha kilépnek a munka világába csak akkor fognak átesni a komplex vizsgálaton. Másik probléma az, hogy a társadalmi elutasítás miatt a diplomával rendelkező megváltozott munkaképességű fiatalok, nem feltétlenül vállalják szívesen az állapotukat.

Ellátásokra való jogosultságot megállapító intézményrendszer

Az intézményi és eljárási rendszer új, ezért óhatatlanul kiforratlan és gyermekbetegségekkel küzd – fogytatta a szakértő. Egyes változások kifejezetten jó irányba mutatnak, mások megfontolatlanok vagy elhamarkodottak voltak. Az intézményi rendszer működésén is ez figyelhető meg, azonban remélhető, hogy lassan beáll a megfelelő ütemű működésre és kicsit visszavesz szigorából, mert akármennyire is komplex a felülvizsgálat, elképesztően nehéz megítélni egy megváltozott munkaképesség fokát és adni neki egy százalékos számot. A kezdeti működési állapothoz és az arról szóló panaszokhoz képest talán konszolidáció figyelhető meg, de még sokat kell változnia a rendszernek, mire kiforrottnak lesz.

Pályázati lehetőségek, Emberi Erőforrás Minisztérium lépései a foglalkoztatás elősegítésére

A pályázati kiírások folyamatosan frissülnek, változnak (a legtöbb TÁMOP-projekt keretein belül), azonban közös vonás, hogy a legtöbb esetben bér- és/vagy járulékköltségek támogatásához, illetve az épített környezet akadálymentesítéséhez lehet pályázatokat benyújtani és támogatást igényelni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyrészt a törvényi környezet, a szabályozás egységesítése és átláthatóvá tételén, módosításán illetve a törvények által előírt szabályok, feladatok végrehajtásán fáradozik, működik közre, illetve a különböző képzési, közvetítési programokkal próbálják javítani a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási esélyeit.

Nonprofit szervezetek szerepvállalása

A nonprofit szervezetek sokféle feladatot vállalnak ebben a folyamatban – többek között – mi magunk is ennek a körnek vagyunk részei a Rehabjob-bal – fejtette ki az ügyvezető. Ezen feladatok a munkavállalók rehabilitálásától, felkészítésétől, az interjúztatáson, a toborzás-kiválasztáson át, a befogadó környezet kialakításával kapcsolatos feladatokig igen széles skálán mozognak. Meg kell említeni, hogy ennek a feladatkörnek még mindig igen kicsi múltja van hazánkban, ezért ezekre a szervezetekre, ránk hárul a jó gyakorlatok kialakítása, a know how-k összegzése, alkalmazása, a munkaerő-piaci helyzet és a jogi környezet felmérése, alkalmazása is.

A 2014-es év tendenciája a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására

Ahogy a cégek alkalmazkodnak az új helyzethez, és ahogy egyre inkább tudunk rájuk hatni, egyre többen lesznek nyitottak erre a témára és egyre inkább javulni fog a befogadói hangulat, ezáltal tovább javulhat a helyzet, mi legalábbis továbbra is ezen fogunk dolgozni! – fejezte be a tájékoztatást Dobár Attila


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.