Új adómentességek segítik az adósokat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014-re elfogadott adócsomag személyi jövedelemadózást érintő egyes módosításai is elősegíthetik a devizahitelesek és egyéb fizetési nehézségekkel küzdők helyzetének javítását. így például jövőre a munkáltató az eddigieknél könnyebben adhat adómentes lakáscélú támogatást a munkavállaló fennálló bankhitelének törlesztéséhez, visszafizetéséhez.

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás kiterjesztése

A Szja törvény 2014. január 1-jtől hatályba lépő egyik módosítása szerint jövőre a munkáltató az eddiginél könnyebben adhat adómentes lakáscélú támogatást a munkavállaló fennálló bankhitelének törlesztéséhez, visszafizetéséhez.

A Szja törvény 1. számú mellékletének jelenleg hatályos 2.7. alpontja alapján a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek bármely cég, szervezet (bármely munkáltató) – meghatározott feltételekkel – adómentesen adhat vissza nem térítendő lakáscélú támogatást, valamint jelenleg is adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege is. Mivel a törvény jelenleg szintén hatályos 72. § (4) bekezdése f) pontjának rendelkezése szerint lakás célú hitelnek minősül az a munkáltatói kölcsön is, amelyet a munkáltató a munkavállalójának lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújt, adott esetben a fennálló lakáscélú bankhitelek visszafizetésére, törlesztésére adott munkáltatói kölcsön nyújtásával, majd utóbb történő elengedésével, közvetve eddig is lehetett, jelenleg is lehet adómentes munkáltatói támogatást adni.

A törvény 1. számú melléklete 2.7. alpontjának elfogadott módosítása szerint

„adómentes: a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás)”.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a módosítás következtében tehát a munkáltatók lényegesen egyszerűbben, közvetlenül is adhatnak a munkavállalóiknak a hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelük kiváltására, törlesztésére adómentes munkáltatói támogatást. Ezen túl nem kell előbb kölcsönt közbeiktatni, majd azt elengedni, mivel az adómentességet kimondó idézett rendelkezés nevesítetten tartalmazza a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás elengedésének adómentességét is.

Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a bankhitelt kiváltó támogatás csak az olyan lakáscélú hitelek visszafizetése, törlesztése esetén adómentes, amelyek minden tekintetben megfelelnek a Szja törvény szerinti – a jövőben is változatlan – adómentességi feltételekre vonatkozó előírásoknak, vagyis

• az adómentesség csak a támogatóval munkaviszonyban állókat illeti meg (tehát például a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját nem);
• a támogatást hitelintézet útján, illetve, ha a munkáltató költségvetési intézmény, a Magyar Államkincstár útján kell folyósítani;
• a támogatás összege több munkáltató által nyújtott támogatás esetén is – a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt számítva – legfeljebb 5 millió forint lehet, és legfeljebb a lakás vételára vagy a teljes építési költsége 30 százalékáig terjedhet;
• a kiváltott bankhitel, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel (kölcsön) tárgyát képező lakás nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdései szerint méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma az együttköltöző családtagok számától függően

• egy-két személy esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
• három személy esetében legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
• négy személy esetében legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba, és
• minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke;
• három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig, felső határa egy lakószobával nő;
• két fél lakószoba egy lakószobának számít;
• az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. Fiatal a házaspárnak tekinthetőek a magánszemélyek akkor, ha a támogatás nyújtásakor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

Az említett kormányrendelet 3. § (4) bekezdése szerint méltányolható a lakásigény akkor is, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a kormányrendelet szerinti építési átlagköltségét nem haladja meg.

A jelenleg érvényes építési költség-összegek a következők:

Szobaszám	Budapesten (ezer forintban)	Más helységekben (ezer forintban)
1	10 500	9500
1,5	12 500	11 500
2	15 000	14 000
2,5	17 500	16 500
3	19 500	18 500
3,5	22 000	21 000
4	24 500	22 500
4,5	27 000	25 000
5	29 000	27 000
5,5	31 500	29 500
6	33 500	31 500
6,5	36 000	33 500
7	38 000	36 000

Ha például a munkáltató olyan kedvezményes kamatozású lakáscélú hitel (kölcsön) kiváltására ad támogatást, amelynek nyújtásakor a kormányrendelet alapján vizsgálni kellett a méltányolható lakásigény mértékét, és ez a feltétel fennállt, akkor a támogatás odaítélésekor értelemszerűen ezt a feltételt nem kell ismételten vizsgálni. Amennyiben viszont olyan – igazoltan lakáscélú felhasználásra felvett – bankhitel (kölcsön) esetében, amelynek nyújtásakor a méltányolható lakásigény mértékét nem kellett vizsgálni, a támogatás akkor lehet adómentes, ha a kiváltandó bankhitel (kölcsön) tárgyát képező lakásra nézve a támogatás nyújtásakor teljesülnek a kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény feltételei.

 

A munkáltatói támogatás adómentességéhez előírt feltételek meglétét a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek kell bizonyítania, vagyis adóhatósági ellenőrzés során nekik kell alátámasztaniuk a jogszerűséget, tehát minden bizonylatot (szerződést, számlákat, a családi helyzetet igazoló iratokat) nekik kell őrizniük az elévülési idő végéig.

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az összeg elévülési időn belül történő lakáscélú felhasználására vonatkozó következő okiratok, bizonylatok igazolják:

• lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
• lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
• lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező – beépített – termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat.
• 2014-től a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat.
• A munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól az ajándékozási illeték alól is mentes [Itv. 17. § (1) bekezdés k) pont].

Ha a lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészben adóköteles, ideértve az adóhatóság által megállapított adóhiány esetét is, az adó (és más jogkövetkezmények) a magánszemélyt terhelik.

A munkáltató egyéb kötelezettségeit érintő további fontos tudnivalók:

• A számvitelről szóló törvény 3. § (7) bekezdésének 3. pontja szerint azok a természetes személyek részére elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába személyi jellegű egyéb kifizetéseknek minősülnek. Ilyen a lakáscélú támogatás is (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is).
• A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 3. számú mellékletének a költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályairól szóló B) fejezete 3. pontja szerint az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély számára lakásépítésre nyújtott, személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül.
• Magánszemély munkáltató (például egyéni vállalkozó) viszont a vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatást költségként nem számolhatja el [Szja törvény 3. számú melléklet V./10. pont; 11. számú melléklet IV./13. pont].

A megszorult hiteladósoknak adott kamatkedvezmény

A törlesztési nehézségekkel küzdő adósokat segítő másik szja módosítás szerint 2014-től nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és az után közterheket fizetnie a hitelintézetnek, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen magánszemély fizetőképességét helyreállítsa.

A Szja törvény 72. §-a előírja, hogy a kifizetőknek (cégeknek, szervezeteknek, vagyis a bankoknak is) közterheket kell fizetniük, ha magánszemélyekkel szemben hitel, kölcsön, illetve más tartozás miatt fennálló követelésükért kedvezményesen vagy nem számítanak fel kamatot. A kifizetőnek a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizető számára fizetendő kamat összegét, kamatkedvezményből származó jövedelemnek minősül. Amennyiben a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamat és a kifizető számára fizetendő – a piaci kamatnál alacsonyabb – kamat különbözete minősül kamatkedvezményből származó jövedelemnek.

Az adó mértéke az előzőek szerint megállapított kamatkedvezmény 1,19-szerese után 16 százalék, továbbá 27 százalék ehot is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

E szabály alól a törvény számos kivételt tartalmaz, tételesen meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni. Ezek a következők:

• követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség,
• jegyzett, de még be nem fizetett tőke,
• kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében 30 napot meg nem haladó időtartamra adott előleg, elszámolásra kiadott összeg,
• az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált,
• az adó, az adóelőleg, a járulék megállapításával (elszámolásával) összefüggésben keletkezett követelés; e rendelkezés nem alkalmazható a munkáltató, a bér kifizetője, a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor,
• lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét; lakáskorszerűsítés a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés
• olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható,
• a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás,
• az állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel,
• olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön esetén, amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt),
• üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön,
• pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás üzletszerű nyújtására jogosult kifizető e tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel (ide nem értve a belső hitelt) esetében
• a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés,
• a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik.

A jelenleg hatályos rendelkezések alapján a hitelintézetek nem szívesen adnának kamatkedvezményt, mert a kieső bevétel mellett, még 51,17 százalék közteher-fizetési kötelezettséggel is számolniuk kellene. Ezért 2014. január 1-jétől a kivételek sorába kerül a pénzügyi intézmény (bank) által független félnek üzletszerű pénzügyi szolgáltatása keretében nyújtott olyan hitel vagy kölcsön kamatkedvezménye, amellyel összefüggésben az adós fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra. Vagyis az adósmentés keretében bármilyen (nem csak lakáscélú) hiteleket kiváltó banki hitelek esetében adott kamatkedvezmény miatt nem kell a bankoknak közterheket fizetniük. Megjegyzendő azonban, hogy ezt a rendelkezést a pénzügyi intézmények a saját munkavállalóik, vezető tisztségviselőik esetében nem alkalmazhatják.

Követelés elengedése

A Szja törvény 1. számú mellékletének jelenleg hatályos 7.15. alpontja alapján az elengedett követelés adómentes akkor, ha az

• a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által – az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik), feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét;
• hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;

A rendelkezés módosítása következtében a követelés adómentes elengedésének értékhatára 20 ezer forintra emelkedik, valamint kiterjed a biztosítók biztosítási szolgáltatásból származó követelésének elengedésére is. Ezt a kedvező szabályt már a 2013. január 1-jétől elengedett követelésekre is lehet alkalmazni.

 

---