Új munkavállaló a megszüntetett munkakörben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mit tehet a munkavállaló, ha munkakörének megszüntetése miatt mondtak fel neki, de később a munkaadója ugyanerre a munkakörre adott fel álláshirdetést? Jogszerűen járt-e el a munkáltató?

A munkavállalónak a munkáltató működésével összefüggő okból, nevezetesen átszervezés miatt mondtak fel. Az átszervezésről ügyvezetői döntés született, amely szerint a munkaviszony megszüntetéssel érintett munkavállaló munkaköri feladatai felosztásra kerülnek a többi munkavállaló között, az adott munkavállaló munkaköre tehát megszűnik. A felmondás közlését követően azonban, körülbelül egy hónap múlva, a munkavállaló új állást keresve egy álláshirdetésre bukkan, ahol volt munkáltatója abba a pozícióba keres új munkatársat, amelyben korábban ő dolgozott, és amely – elvileg – megszüntetésre került. A munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy a munkaviszonya megszüntetésének indoka valóban az átszervezés volt-e, történt-e egyáltalán átszervezés.

A munkáltató felmondását indokolni köteles, ilyen indok lehet az átszervezés, a munkavállaló munkakörének megszűnése is. Fontos azonban, hogy az indokolásnak meg kell felelnie három követelménynek: annak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Jelen esetben az vitatható, hogy a munkakör valóban megszűnt-e, sor került-e az ügyvezetői döntésben szereplő átszervezésre. Ennek hiányában ugyanis az indokolás nem valós, mivel az abban szereplő tények a valóságban nem történtek meg.

Az álláshirdetés a munkakör megszüntetését, az átszervezést követően egy hónap elteltével jelent meg. A felmondás közlését követően a munkavállaló tizenöt napig még munkakörében dolgozott, ezután felmentési idejét töltötte. A munkavállaló munkaköri feladatait tehát legfeljebb tizenöt napig látták el más munkavállalók, mielőtt az arra vonatkozó döntés megszületett, hogy új munkavállaló szükséges a megszüntetett munkakörbe.

[htmlbox Kié_a_pénzem?]

 

A munkáltató azonban a megszüntetett munkakörbe új munkavállalót nem helyezhet, hiszen ez egyidejűleg a felmondás jogellenességét is jelenti, tekintettel arra, hogy annak indokolása nem valós. A tilalom természetesen nem állhat fenn „örökké”; előfordulhat, hogy később mégis szükség lesz az adott munkakör betöltésére. Az azonban, hogy erre mennyi idő elteltével kerülhet sor, nehezen megválaszolható kérdés, az mindig az adott ügy egyedi körülményei alapján dönthető el. Jelen esetben a munkaköri feladatok csupán tizenöt napig kerültek más munkavállalók által ellátásra, ez az időtartam felmerülhet a szabadság kiadása, vagy egy betegség miatt szükséges helyettesítés esetén is. Ilyen rövid időtartam alatt tehát nem dönthető el, hogy az átszervezés célszerűtlen volt, így a munkakör újbóli betöltése szükséges. Ebben az esetben tehát a felmondás hátterében nem egy valóban végbement átszervezés áll, így érdemes a felmondás jogellenességének megállapítása iránt bírósághoz fordulni. Természetesen előfordulhat kivételes eset, amikor is például a munkakör megszüntetését követően egy hirtelen jött megrendelés okán valóban újból szükség lesz az adott munkakörben végzett munkára, ilyenkor a munkáltató képes lehet megvédeni felmondása jogszerűségét, annak ellenére, milyen rövid idő telt el a munkakör megszüntetése és újbóli létesítése között.

A bírósághoz fordulás során azonban egy másik problémával szembesülhet a munkavállaló: a munkaviszony egyoldalú megszüntetésének jogellenessége miatt a keresetlevelet a felmondás közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. Ha tehát a harmincadik napon veszi észre a munkavállaló az álláshirdetést, aznap még postára tudja adni keresetlevelét. Abban az esetben viszont, ha erre a harmincegyedik napon kerül sor, akkor tud csak fellépni a munkáltatóval szemben, ha felmondása nem tartalmaz jogorvoslati kioktatást. Ha ugyanis a munkáltató a felmondásban elmulasztja közölni, hogy a munkavállaló harminc napon belül fordulhat bírósághoz a felmondással szemben, akkor az igény hat hónapig érvényesíthető. Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló önhibáján kívül nem tudta benyújtani a keresetlevelet (például kórházban volt), igazolási kérelemmel élhet, amelyet a mulasztásról való tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a mulasztástól számított három hónap elteltével lehet benyújtani a bírósághoz a keresetlevéllel együtt.

A kereset benyújtásakor a munkavállalónak sok esetben még nincsen kára, ilyenkor érdemes a jogellenes munkaviszony megszüntetésére tekintettel átalány-kártérítést igényelni, ez a munkavállaló felmondási idejére járó távolléti díjának megfelelő összeget foglal magában. Ha a munkavállaló azonban bizonyítani tudja, hogy milyen tételes kárai merültek fel, ezek összegének megtérítését is követelheti átalány-kártérítés helyett. Arra is lehetőség van, hogy a munkavállaló keresetét módosítsa e tekintetben, a per elhúzódásával egyre több és több felmerült kár okán. A kártérítés egyik eleme az elmaradt munkabér összegének megtéríttetése a volt munkáltatóval. A munkavállalónak kárenyhítési kötelezettségéből is fakadóan új állást kell keresnie, illetőleg bejelentkezni a munkaügyi központban álláskeresőként. Ha azonban erősfeszítései ellenére nem sikerül új munkát találnia, vagy az új munkahely kisebb munkabérrel jár, a különbözet a volt munkáltatótól igényelhető, ha a felmondás jogellenessége megállapításra kerül. Ennek is van azonban korlátja: elmaradt munkabér címén legfeljebb tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg igényelhető.

A károk meglétének és mértékének bizonyítása a munkavállaló kötelezettsége. Annak bizonyítása azonban, hogy a felmondás indokolása valós, világos és okszerű, a munkáltató terhére esik. Természetesen a sikeresség érdekében a munkavállalónak is alá kell támasztania állításait bizonyítékokkal. A megtalált álláshirdetést tehát érdemes megőrizni, internetes megjelenítés esetén képernyőmentéssel intézkedni arról, hogy annak nyoma maradjon. Az így megőrzött bizonyítékot a keresetlevélhez történő csatolással tudja a munkavállaló a bíróság elé tárni.

[htmlbox Opus_Simplex]

 

 

---