Változik a tőkepiaci szabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A befektetési szolgáltatóknak minden költséget be kell mutatniuk az ügyfeleknek a szerződések megkötésekor, az esetleg felmerülő befektető-védelmi aggályok esetén az MNB a különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását meg is tilthatja.


Idén január 3-tól lép életbe Magyarországon a tőkepiac struktúráját átalakító és a befektetők védelmét jobban szolgáló új, egységes európai uniós szabályrendszer (MiFID II. irányelv és MiFIR rendelet). A befektetők védelmét erősíti a tőkepiaci konstrukciók átláthatóságának növelése.

A befektetési tanácsadási szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak, közvetítőknek nemcsak az ügyfelek kockázati ismereteit kell felmérniük, de be kell mutatniuk a kínált termék addigi hozamait, és „testre szabottan” ismertetniük kell annak az ügyfelekre háruló költségeit is. A szolgáltatók kötelesek jelezni, mennyi jutalékot kapnak az általuk forgalmazott egyes alapokért az adott alapkezelőtől. Ezentúl az ügyfélnek csak a nyújtott szolgáltatásért járó díj számítható fel. Az átláthatósággal az ügyfelek számára nyilvánvalóvá válhat, ha egy forgalmazó főképp azokat a termékeket kínálja a befektetőknek, amelyekért ő magasabb jutalékokat kapna. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Elkülönítik a független és a nem független befektetési tanácsadást, előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást.

Ezzel párhuzamosan kibővítik az MNB felügyeleti eszközeit. Ezek révén a jegybank megtilthatja, illetve korlátozhatja egyes pénzügyi termékek forgalmazását. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha komoly befektető-védelmi aggályok merülnek fel, vagy ha a magyar és az uniós szabályozás nem kezeli a veszélyeket. 

A MiFID II. az átláthatóságot azzal is segíti, hogy az eddig nem szabályozott kereskedési helyszíneket szabályozza, így a tőzsdék és alternatív kereskedési platformok (MTF) mellett létrejöhetnek a szervezett kereskedési rendszerek (OTF) is, például a származtatott termékekhez kapcsolódó vételi és eladási ajánlatok összehozására. Az átláthatóságot segíti, hogy a befektetési vállalkozásoknak jövőre az eddigieknél részletesebb számsorokat kell közzétenniük a kereskedés előtti és utáni adatokról is.

Januártól bővül az MNB felügyelete alá tartozó, a befektetési szolgáltatás-nyújtás körébe sorolandó pénzügyi eszközök száma is,  ilyenek például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 11.

Várható-e fordulat 2024-ben a cégvezetéstől eltiltott személyek számában?

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

2024. július 10.

Megjelentek a nyári extra adóváltozások – tette közzé a Magyar Közlöny

A Magyar Közlöny 2024. július 8-án megjelent 74. számában három kormányrendelet került kihirdetésre, amelyek az adózás rendjét, a szociális hozzájárulási adót, valamint az extraprofitadókat illetően vezetnek be változásokat, illetve újabb adókötelezettségeket. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben összefoglalják a három rendeletben bevezetett legfontosabb szabályokat és segítséget nyújtanak a rendeletek értelmezésében.