Visegrádról és munkajogról „élőben” – interjú dr. Pál Lajossal


A szervezők reményei szerint újra a régi feltételek között rendezik meg az idei, immár a XIX. Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon, október 11. és 13. között. Ezúttal is számos szakmai kuriózumot kínálnak a program előadói, szekciói. Ebből az alkalomból beszélgettünk a 2020-as eseményen Pro Iure Laboris Díjjal kitüntetett dr. Pál Lajossal, a konferencia szakmai házigazdájával.

Két évvel ezelőtt, a világjárvány első évében „hibrid” módon zajlott a konferencia, ahogy akkoriban fogalmazott, ez volt az ára, hogy egyáltalán meg lehessen tartani. Akkoriban még azt sem tartotta kizártnak, hogy valamilyen formában a jövőben is megmaradjon az online közvetítés, párhuzamosan az élő rendezvénnyel. Ezt továbbra is tartja?

Két évvel ezelőtt még egészen más volt a helyzet. Akkor valóban ez a kettős megoldás volt az ára, hogy egyáltalán megtartassuk a konferenciát. És bár az összlétszám tekintetében nem volt jelentős visszaesés, de már akkor is úgy fogalmaztam: kizárólagosan ez nem lehet a jövő útja, mert nem pótolhatja a személyes kapcsolatot és a beszélgetéseket, ez csak kiegészítő módszereként jöhet szóba. Ráadásul egy háromnapos online konferenciát képtelenség végigkövetni egy monitor előtt több tíz órát koncentrálva. Most viszont szerencsére egészen mások a körülmények; már 2021-ben visszatértünk az „élő” konferenciához, melyen így kizárólag személyes lehet részt venni. Ha csak nem jön közbe valami egészen rendkívüli, ez a jövőben is így marad. Az élő konferencia pótolhatatlan, mert jó környezetet biztosít a programokhoz, kötetlen beszélgetésekre ad lehetőséget és így tovább. A visegrádi rendezvénynek is ez az egyik legnagyobb vonzereje, a személyes kapcsolatok, eszmecserék kiváló terepe ez évről évre. És bár az élet számos területén egyre jobban teret nyer a digitalizáció, nem pótolhatja egyetlen rendezvény vagy épp munkahely „személyes varázsát”. Az én véleményem, hogy a túlzott digitalizácó egy beteg világ felé visz minket. Ahogy korábban is megfogalmaztam, már most látom a veszélyét annak, hogy az élet egyre több területe áttolódik az online világ felé, kezdve az oktatástól a home office-ig. Attól félek, nehogy a szükségből végül erény legyen, hiszen személyes kapcsolatok nélkül háttérbe szorul az ember társaslény-jellege, amivel egy hihetetlen társadalmi tudás veszhet el, hosszú távon akár örökre.

Tudom, talán idő előtti a kérdés, de milyen részvételre számítanak idén?

Ezt valóban korai lenne megjósolni, de szerencsére folyamatosan érkeznek a jelentkezések. Erős a reményünk arra, hogy teltházas lesz a rendezvény. Azt tapasztalom, komoly vágy van az emberekben a személyes találkozásra, különösen, hogy 2021-ben még voltak korlátozások és a munkáltatók sem szívesen engedték el feltétlenül a kollégáikat. Ezúttal, remélem, már minden a régi kerékvágásban zajlik majd.

Sok érdekes témája lesz az idei rendezvénynek is. Szeretném, ha ebből kiemelnénk néhány valóban különlegeset. Az egyik ilyen a kötelező felelősségbiztosítás, mint a munkáltatói kártérítési felelősség lehetséges alternatívája.

Ez egy valóban érdekes, és még sok tekintetben nyitott területe a magyar munkajognak. A kiindulópont a munkáltató által a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért való felelőssége. Ez a gyakorlatban legtöbbször a dolgozó egészségkárosodásával összefüggésben bekövetkező kárért való felelősséget jelenti. A nagyobb cégek már ma is kötnek üzleti alapú felelősségbiztosítást, de ennek jogi háttere ma még hiányos. Vannak azonban nemzetközi példák és a hazai szakma is foglalkozik azzal, hogy ez a kockázatviselés ne üzleti alapon történjen, hanem egyfajta kötelező jellegű felelősségbiztosításként. Ennek persze több módozata is lehet, a lényeg, hogy egy bizonyos járulék jellegű befizetésért cserében a biztosító áll helyt a munkaadó helyett, és megtéríti a munkavállaló kárát. Ez erősítené a dolgozók kártérítéshez való jogát; manapság ugyanis sokszor körülményes és hosszadalmas jogi procedúra előzi meg, hogy valaki az egészségkárosodásáért anyagi kárpótlásban részesüljön. Mindez persze nem jelentheti azt, hogy a munkaadó mentesül a munkavédelmi felelőssége alól, a gondosságot továbbra is meg kell követelnie a rendszernek. Ha bebizonyosodik, hogy a károkozás a munkaadó szándékossága, súlyos szabálytalansága miatt következett be, a biztosító a munkáltatóval szemben regresszigénnyel léphet fel. Hasonlóan, mint az autó felelősségbiztosításánál, ahol például az ittasan okozott kárért helyt kell állnia a károkozónak.

dr. Pál Lajos ügyvéd, munkajogász

Esetleg jogalkotói szándék is van már erre a típusú felelősségbiztosításra?

Nem, ilyen még nem létezik, vagy legalábbis erről nem tudok. A konferencián nem lesz szó konkrét javaslatokról, de dr. Kun Attila tanszékvezető egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem) Munkáltatói kárfelelősségről „másképpen” – a biztosítási logika lehetőségei? című előadása kellő betekintést ad a részletekbe, alternatívákba. E témával egy szeminárium is foglalkozik majd, vázolva a lehetséges utakat, egyfajta közös gondolkodásra hívva a szakjogászokat. A szeminárium címe: A munkáltatói kártérítési felelősség lehetséges alternatívája – a kötelező felelősségbiztosítás; előadók: dr. Nádas György egyetemi docens (Debreceni Egyetem), dr. Ikanov Gábor ügyvéd (Ikanov Ügyvédi Iroda) és dr. Dudás Katalin ügyvéd (dr. Dudás Katalin Ügyvédi Iroda).

Mi a tapasztalat: ahol létezik már ilyen kockázatviselés, ott milyen a cégek hozzáállása?

Az alapkérdés, hogy mekkora az a járulékösszeg, amit fizetniük kell a munkaadóknak. Ha például a rendszer egyfajta kockázatközösségen alapulva, mondjuk a társadalombiztosítás egyik alrendszereként épül fel, elképzelhető, hogy szétterítve az összes szereplő között, minden cég fizet egy alacsonyabb összeget, a kisebbek éppúgy, mint a nagyobb vállalatok. De az eltérő tevékenységek és a lehetséges munkaveszélyek miatt létezhet egy másik út, ha kockázati besorolás alapján fizet az egyik munkáltató többet, a másik pedig kevesebbet. A rendszer másik fő szempontja a cégek részéről, hogy ha jelentős összegű járulékot kell fizetniük, a biztosítónak milyen – a munkaadó felelősségét megállapító – esetekben lehet regresszigénye.

Egy másik érdekes téma az ügyvezető foglalkoztatása munkaviszonyban. E kérdéskörnek hogyan foglalná össze a lényegét?

Fontos jogi kérdésről van szó, izgalmas annak megközelítése, hogy a munkaviszony alkalmas-e az ügyvezető foglalkoztatására. Éppen ezért adtuk e szemináriumnak azt a címet: Fából vaskarika – az ügyvezető munkajogviszonyban. Itt egy furcsa kettősségről, párhuzamosságról van szó, az ügyvezetőnek ugyanis erős jogosítványai vannak, „hatalma” jelentős egy cégen belül, a munkaviszony azonban alá-fölérendeltségi viszonyt jelent munkaadó és munkavállaló között. Vajon ebben a helyzetben hogyan alakul egy munkajogi vita vagy általában az ügyvezető jogosítványai, egyáltalán: vezethet-e ez bármilyen belső konfliktushoz egy cég életében? Természetesen itt sincs napirenden konkrét jogszabály-módosítás, a konferencián elméleti, jogdogmatikai szempontból járjuk majd körbe ezt a témát. A szeminárium előadója dr. Tercsák Tamás ügyvéd (CMS Cameron McKenna LLP), dr. Gera Dániel ügyvéd, munkajogász (Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda) és dr. Sipka Péter egyetemi adjunktus (Debreceni Egyetem ÁJK Környezetjogi és Munkajogi Tanszék) lesz.

Végül, de nem utolsó sorban térjünk ki A munkaügyi vita peres eljárásai című szemináriumra.

Ebben a témakörben a három előadó – dr. Halmos Szilvia bíró (Fővárosi Törvényszék), dr. Kozma Anna ügyvéd (Pál és Kozma Ügyvédi Iroda), valamint dr. Trenyisán Máté ügyvéd – három aspektusból járja körbe a gyakorlati kérdéseket, tapasztalatokat, címek szerint: Az új Pp. kihívásai elsőfokon; A kereset és módosítása jogellenes megszüntetéssel kapcsolatos perben; A bizonyítással kapcsolatos kérdések a munkaügyi perben. Az új, 2016-os polgári perrendtartás (Pp.) immár hatéves tapasztalatai alapján azt vizsgálják majd a különböző területekről érkező szakemberek, milyen gyakorlati gondok jelentkeztek a Pp. alkalmazásában. Módosítási szándék ebben az esetben sincs napirenden, véleményem szerint nem is indokolt, így az előadások elsősorban a bemutatott problémákra reflektálnak, egyben keresve a lehetséges vagy javasolt eljárásjogi megoldásokat.


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 8.

Jogsértően hirdették a fogyókúrás terméket, nem maradt el a GVH-bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 32 milliós bírságot rótt ki a Fatbond fogyókúrás termék forgalmazójára és a vele együttműködő reklámügynökségre, mert téves besorolás szerint, megtévesztő állításokkal népszerűsítették a fogyasztószert – közölte a versenyhatóság hétfőn.

2022. augusztus 4.

Kétszeresére emelkedik az apaszabadság mértéke

Egy uniós döntés értelmében az édesapáknak augusztus 2-ától az eddigi duplája, tíz nap pótszabadság jár gyermekük születésekor. Igaz, a magyar helyzet egyelőre felemás.