Xtend – a „KKV-tőzsde”

A BÉT az Xtend-platform elindításával a tőzsde által biztosított előnyöket akarja a KKV-k számára is elérhetővé tenni úgy, hogy a kibocsátókra háruló terheket jelentősen enyhíti, mivel a szabályozottság szintje alacsonyabb a tőzsdeihez képest.

A kis- és középvállalkozások külső finanszírozásának biztosítása mindig is az egyik legnehezebb kérdések közé tartozott az üzleti életben, a KKV-k jelentős része folyamatosan küzd az alultőkésítéssel. Finanszírozásuknak mindazonáltal számos módja lehetséges: 1.) külső adósságjellegű finanszírozás intézményes vagy nem intézményes formában, attól függően, hogy a pénzt az arra szakosodott pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások biztosítják, vagy olyanok, amelyek főtevékenységüket tekintve nem foglalkoznak kölcsön nyújtásával (tagi kölcsön, család, baráti kölcsön, szállítói hitel, kötvény, váltó vagy csekk); 2.) tőkejellegű finanszírozás (informális befektetők, üzleti angyalok, kockázatai tőke, közösségi finanszírozás); vagy 3.) állami (EU-) szerepvállalás útján. [1]

A kis- és középvállalkozások mind az Európai Unió területén, mind Magyarországon jelentős szerepet játszanak a gazdaságban; hazánkban megközelítőleg a működő vállalkozások 99 százaléka KKV-nak minősül. A megfelelő finanszírozásuk így nem pusztán az adott vállalkozás szempontjából bír jelentőséggel, hanem az egész makrogazdaságra kiható folyamatokról van szó. Erre tekintettel a KKV-szektor támogatását a mindenkori kormány is kiemelt feladatként kezeli. [2]

Az állami szerepvállalás keretében a kormányzat nem csak közvetlen, hanem közvetett támogatások útján is elősegítheti a KKV-k finanszírozását; ennek egyik módja az értékpapírpiac támogatása. A 2015 óta – a Magyar Nemzeti Bankon keresztül közvetve –ismét többségi állami tulajdonban lévő Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) 2016–2020-ra meghatározott stratégiájának alapvető célja egy olyan átfogó tőzsdefejlesztési program kidolgozása és megvalósítása, amelynek eredményeképpen a tőkeági forrásbevonás szerepe növekszik a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a túlsúlyban lévő banki hitelezést.

A KKV-k nagyszámú tőkepiaci megjelenésének és forráshoz jutásának támogatásával a BÉT egy másik stratégiai célját, a tőzsdei kibocsátói kör bővülését is elősegítheti, amelyre tekintettel egy három elemből álló programtervet készített: (1) nyilvános kereskedési platform létrehozása olyan cégek számára, amelyek vállalják a nyilvános működést, de a szabályozott piaci megjelenéssel járó követelményrendszer a jelen fejlettségi fázisukban még nem teljesíthető (Xtend-platform); (2) zártkörű finanszírozási platform (PPP) létesítése ama vállalatok számára, amelyek nyilvános működést egyelőre nem akarnak vállalni, de olyan tőkebefektetőket keresnek, amelyekkel egyedi tranzakciókat köthetnek, és később akár a nyilvános piacok irányába terelhetők; (3) crowdfunding platform elérhetővé tétele a BÉT többi piacától elkülönült márkanév alatt, amelynek célja a kezdeti stádiumban lévő (start-up) vállalkozások, projektek finanszírozására, nagyobb számú befektető bevonásával, alacsonyabb összegű befektetésekkel. [3]

BÉT Xtend

Az Xtend-en a felügyeletet elsősorban a BÉT látja el és nem az MNB, így nincs szükség a belépéskor az MNB által jóváhagyott tőzsdei tájékoztatóra 5 millió euró összegű kibocsátási érték alatt

Az Xtend tehát valójában nem a jogi értelemben vett, a tőkepiaci törvény (Tpt.) szerint meghatározott tőzsde, hanem a MIFID2/Bszt. szerinti multilaterális kereskedési rendszer. Az MTF működésében hasonló a tőzsdéhez, a piacműködtető harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze a kereskedés során megkülönböztetés-mentes módon, szerződést eredményezve.

A tőzsdére lépés számos előnnyel járhat a vállalkozás számára (pl.: növekedés finanszírozása, kiszállási lehetőség, értékmérés, marketingstratégia támogatása, humánerőforrás motiválása, portfóliótisztítás), azonban számos kötelezettséget is keletkeztet. A tőzsdei taggá válás kezdeti költségeit követően a forgalomban tartási díj és közzétételi díjak folyamatos jelentős terhe mellett a kibocsátóknak a kellő szakértelemmel rendelkező munkavállalókat, illetve külső tanácsadókat szükséges alkalmazni, és a kötelezettségek teljesítését lehetővé tevő költséges infrastruktúrát szükséges fenntartani.

A BÉT az Xtend-platform elindításával a tőzsde által biztosított – és az előbbiekben nevesített – előnyöket akarja a KKV-k számára is elérhetővé tenni azzal azonban, hogy az Xtend-piac a kibocsátókra háruló terheket jelentősen enyhíti. A tőzsdei funkciókat biztosító Xtend-platform esetében a szabályozottság szintje alacsonyabb a tőzsdeihez képest, ezáltal a BÉT mérsékelni tudja a KKV-k háruló terheket.

Az Xtend-en a felügyeletet elsősorban a BÉT látja el és nem az MNB, így nincs szükség a belépéskor az MNB által jóváhagyott tőzsdei tájékoztatóra 5 millió euró összegű kibocsátási érték alatt. A kibocsátónak nem szükséges az IFRS számviteli szabályok alkalmazása, és további könnyítés, hogy zártkörűen működő részvénytársaság is részt vehet a kereskedésben, nem előfeltétel az nyrt.-vé történő átalakulás. Az Xtend-piac egyes ügyeletek esetében mentességet biztosít a kereskedés előtti transzparencia követelmények alól. [4]

Az Xtend sajátossága a kijelölt tanácsadók intézménye, akiknek feladatuk egyrészt a kibocsátók támogatása a bevezetés és a forgalomban tartása folyamán, másrészt a „NOMAD”-ok folyamatosan figyelemmel kísérik, monitorozzák a cégeket a bevezetés után is, így biztosítva a piac biztonságát és a befektető érdekeit.

Az Xtend-hez, mint közvetett állami szerepvállalás keretében megvalósuló tőkejellegű finanszírozáshoz szorosan kapcsolódik a kormányzati támogatás a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap által biztosított befektetések formájában. A 2018 első negyedévében felállított tőkealap olyan vállalkozások részére nyújt – magánbefektetőkkel közösen – tőkét, amelyek vállalják a megjelenést a BÉT Xtend-piacán, továbbá a felkészülést a tőzsdei részvénykibocsátásra. A tőkealap jellemző befektetési mérete egymilliárd forint, amiért kisebbségi részesedést szerez az adott vállalkozásban, míg a maximális befektetési méret vállalkozásonként maximálisan 15 millió euró. [5]

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Lábjegyzetek:

[1] Kisvállalkozások finanszírozása (alkotószerkesztő: Dr. Béza Dániel, kiadó: Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Zrt., Budapest; 2013.)

[2] KSH: A kis- és középvállalkozások helyzete hazánkban, 2016

[3] BÉT-stratégia 2016-2020.

[4] Az Xtend általános üzletszabályzata

[5] 1599/2016. (XI. 8.) Korm. határozat

Kapcsolódó cikkek:


Jogszerű a próbamunka?
2019. október 8.

Jogszerű a próbamunka?

Bármilyen súlyos is a munkaerőhiány, a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak a munkavállalók előszűrésének elhagyását, azt, hogy fizikai munkakörökben gyakorlati készségeiket, szellemi munkakörökben pedig a tudásukat, felkészültségüket ne mérjék fel a munkaviszony létesítését megelőzően. A próbamunka elsőre megfelelő eszköznek tűnhet erre a célra, fontos azonban szem előtt tartani, hogy az a kiválasztásnak egy kétségkívül jogellenes formája.

Vagyoni hozzájárulás a cégműködésben
2019. szeptember 26.

Vagyoni hozzájárulás a cégműködésben

A jogi személyek alapítóinak, illetve tagjainak a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásával kapcsolatosan a Ptk. számos rendelkezést tartalmaz; jelen cikkünkben e rendelkezéseket és szerepüket ismertetjük elsősorban a gazdasági társaságok tekintetében.