Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.
Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése; emellett bemutatja azokat a rendelkezéseket, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők, vagy a 6. és 9. cikkben rögzített jogcímek pontosítására szolgálhatnak. Végül kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.
A cikk eredeti címe „A magyar adatvédelmi jog reformja érdeklődés hiányában elmarad?” lett volna, de az első betűk leírása után jött a hír, hogy a kormány munkacsoport felállításáról döntött azzal a céllal, hogy az Általános Adatvédelmi Rendelet hazai végrehajtásával kapcsolatos ágazati reformjavaslatokat becsatornázza. Ez a lépés mindenképpen üdvözlendő, hiszen az ágazati adatkezelési szabályok reformja tekintetében eddig érdemleges előrelépés nem történt.
