Az előző részben áttekintettük, hogy valójában mikor hatásvizsgálunk, mennyi időt igényel és ki végzi el valójában, ki vesz részt benne az adatkezelő szervezetén belül. Mai cikkünkben pedig partnerekről, a hatásvizsgálati szoftverekről és a hatásvizsgálattal elérhető célokról olvashatnak.
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Buzás Péter, dr. Péterfalvi Attila és dr. Révész Balázs szerkesztésében megjelent, Magyarázat a GDPR-ról című könyv a korábbi magyarázat új, hatályosított és bővített kiadása. A kötet célja, hogy közérthetően, mégis a szakértő szemével mutassa be az Európai Unió adatvédelmi keretrendszerének alapját képező rendelet egyes előírásait, jogintézményeit. Mindezt úgy, hogy a leírtakat az adatvédelem iránt elkötelezett szakértők, az adatkezelők és adatfeldolgozók, a jogalkalmazók, illetve a terület iránt érdeklődő laikusok a gyakorlatban is hasznosítani tudják. Az alábbiakban a műnek Az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségeire vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet.
A szerző az alábbi cikkében a cégátvilágítás, az úgynevezett „due diligence”-eljárás során felmerülő adatvédelmi problémákat veszi górcső alá.
A Robinson Tours utazási iroda több ezer személyes adatot tartalmazó adatbázisa nyilvánosan hozzáférhető volt az interneten. A NAIH húszmillióra bírságolta a céget.
A kamerás megfigyelőrendszer telepítéséről a társasházi közgyűlésnek kétharmados többséggel kell határoznia. A kamerarendszer telepítése esetén a társasház adatkezelő, míg a társasház képviselője adatfeldolgozó vagy önálló adatkezelő lehet.
Az EUB megállapította, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti adatvédelmi pajzsot jóváhagyó bizottsági határozat érvénytelen.
Az ügyvéd egy különleges bizalmi viszonyban van ügyfelével, amelyet nem jellemezhet bizonytalanság egy olyan korban, amikor a jogi szolgáltatók versenyképességüket új technológiák és okos eszközök használatával kívánják fenntartani.
A GDPR a piaci igényekre reagálva bővítette szabályozási spektrumát, ezzel segíti az adatkezelőket, hiszen megfelelőségi határozat hiányában a GDPR 46. cikke biztosít további lehetőségeket, amelyek alkalmazásával maguk az egyes adatkezelők érhetik el, hogy az adattovábbítás jogszerű legyen.
2018. május 25. óta, mióta az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR) alkalmazni kell, már nem csak munkajogi szempontból van kiemelt jelentősége a kérdéskörnek, hanem az értékelés kapcsán kezelt személyes adatok adatvédelmi szempontú szabályozásával is érdemes foglalkozni. Az alábbiakban azokat a főbb szempontokat mutatjuk be, amiknek mentén érdemes átgondolni a kapcsolódó eljárásrendet.
Amennyiben a felek úgy döntenek, hogy az elfogadott szerződéses rendelkezéseket alkalmazzák, akkor egy esetleges hatósági vizsgálatkor a dán adatvédelmi hatóság az elfogadott rendelkezéseket már nem vizsgálja ismételten.
