Előző két cikkemben a jog és a tech szektor határán mozgó, a két “világ” közt kapcsolat teremtését facilitáló hídemberekről, illetve a compliance-by-design céges kultúrába való implementálásának előnyeiről írtam. Ez a cikk építeni fog az előző két cikk tartalmára, ezért érdemes lehet azokat is elolvasni – bár nem feltétlen szükséges – e cikk tartalma önmagában is érthető.
A compliance-by-design, vagyis a jogszabályoknak való megfelelés a tervezési folyamat elejétől kezdve, egyre inkább előtérbe kerül a vállalatoknál. A hagyományos compliance modellekkel szemben ez a megközelítés már a terméktervezés során figyelembe veszi a jogszabályi előírásokat, így elkerülhetőek a későbbi jogszabálysértések és az ebből adódó költségek. Ennek megvalósításához azonban szükség van olyan „hídemberekre”, akik megértik a jogi, szabályozási és technológiai összefüggéseket, és képesek ezt a tudást integrálni a terméktervezési folyamatokba.
A jogászság jövője a technológia fejlődésével szorosan összefonódik. A változások tempója a digitális átállással tovább gyorsult, és a jogászoknak egyre inkább szükségük van a technológiai jártasságra. A jövőben kulcsfontosságú szerepet játszanak majd azok a szakemberek, akik képesek hidat képezni a jog és a technológia világa között.
„A 2020-ban közzétett európai adatstratégia alapján megindult uniós jogalkotási folyamat eredményeként május végén kihirdetésre került az európai adatkormányzásról szóló 2022/868. sz. rendelet (Data Governance Act, DGA). Az alábbiakban röviden bemutatom a DGA legfontosabb rendelkezéseit és illeszkedését az uniós adatjog rendszerébe.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Európának vezető szerepet kell vállalnia bolygónk egészségesebbé tétele és az új digitális korszakra való átállás terén.
