Huszonkét embert állítottak elő, luxusautókat és villákat koboztak el a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós alap (RRF) olaszországi forrásait érintő 600 millió eurós (mintegy 240 milliárd forint) csalás ügyében indított európai nyomozás részeként – közölte a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség csütörtökön.
Amennyiben az Európai Ügyészség az Európai Unió több tagállamában is nyomozást folytat, a nyomozásért felelős ügyész tagállamának bíróságai rendelkeznek hatáskörrel a nyomozási cselekmények elfogadásának és indokolásának felülvizsgálatára. A más tagállamokban végzett nyomozási cselekmények bírósági felülvizsgálata csak az ilyen cselekmények végrehajtásával kapcsolatos tényezőkre terjedhet ki. Az érintett személynek az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított jogaiba való súlyos beavatkozás esetén a nyomozási cselekményeknek a nyomozásért felelős ügyész tagállamában előzetes bírósági felülvizsgálat tárgyát kell képezniük.
Alábbi cikkében a szerző az Európai Ügyészség felállításhoz vezető utat, a szervezet másfél éves működését és a még mindig fel-felmerülő jogi kérdéseket mutatja be.
Továbbra is kiemelkedően teljesít a magyar ügyészség – így értelmezi a szerdán nyilvánosságra hozott OLAF-jelentést a Legfőbb Ügyészség sajtóosztálya. Az Európai Csalás Elleni Hivatal szerint valóban élmezőnyben van Magyarország, csak éppen az uniós források szabálytalan felhasználása miatt.
megosztása Továbbra is az élmezőnyben van Magyarország, ami az uniós források szabálytalan felhasználását illeti – derült ki az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) éves jelentéséből. A helyzet hasonló a korábbi évekhez, a magyar adatok rendre az uniós átlag többszörösét teszik ki.
A vádemelés szerint a tíz vádlott 22,6 millió eurós kárt okozott volna az Európai Unió költségvetésének, de a horvát nyomozók szorgos munkájának köszönhetően ez nem sikerült. A vádlottak között van Nova Gradiška és Velika Gorica polgármestere is.
Az Európai Ügyészség által vezetett nyomozás keretében Németországban, Hollandiában, Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon csaptak le a hatóságok.
Andits Eszter, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2021. május 26., szerda (MTI) – Az Európai Ügyészség (EPPO) június 1-től megkezdi működését, feladata az lesz, hogy nyomozzon és vádat emeljen az európai uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban – jelentette be Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa a brüsszeli testület szerdai sajtótájékoztatóján.
Június elsején megkezdheti a működését az Európai Ügyészség. Ezt a szervezet szóvivője közölte tudósítónkkal. A Laura Codruta Kövesi vezette szervezettől áttörést várnak az uniós forrásokkal zajló visszaélések felderítésében. Magyarország azonban nem csatlakozik.
A Legfőbb Ügyészség megegyezett az Európai Ügyészséggel a kölcsönös együttműködésről és az információcseréről. Magyarország az első olyan uniós ország az uniós ügyészségből kimaradók közül, amely ilyen egyezséget kötött a luxemburgi szervezettel.
