Pont került a rendőrfotó ügy végére
Ami a tényállást illeti, a rendőrszakszervezetek 2011-es demonstráció idején egyenruhás szolgálatot teljesítő hivatásos rendőr felperesekről az alperes fotóriportere a helyszínen fényképfelvételeket készített, amelyhez a felperesek hozzájárulását nem kérte. Az alperes internetes hírportálján az esetről megjelent cikkhez tartozó képgalériában a felpereseket egyedileg felismerhető módon jelenítették meg a fényképfelvételek. A felperesek szerint az alperes azzal, hogy egyedileg felismerhető képmásukat a hozzájárulásuk nélkül közzétette, megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogukat. Az alperes védekezése szerin az eseményen nem voltak megkülönböztethetők a demonstrálók és a rendfenntartók, és a felperesek a nyilvános közszereplésre tekintettel a képmás védelméhez fűződő jogaik sérelmére nem hivatkozhatnak. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság szerint az alperes megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kiemelte, hogy amennyiben a rendőr utasításra, parancsra végzi nyilvános helyen a tevékenységét, az nem minősül közszereplésnek, ezért a róla készült képmás közzétételéhez szükséges az egyedi hozzájárulása, ennek hiányában a képmását technikai eszközökkel felismerhetetlenné kell tenni. Ennek elmaradása sérti a felperesek a képmáshoz fűződő személyiségi jogát. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amivel a Kúria is egyetértett, de az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a…