A Galápagos-szigetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Néhány út során sikerült megszeretnem Dél-Amerikát. 2009 őszén Peru–Bolívia túrára indultunk Viktor barátom szervezésében, ezt toldottuk meg öt nap galápagosi kirándulással, pont a Darwin-emlékévben. Ugyan van már egy-két magyar utazási iroda is, amely szervez galápagosi utat, de szerettem volna viszonylag kötetlenebbül és a lehető legjobb ár-érték arányt biztosítva eljutni oda.

Az előkészítés nagyobb részét barátunk végezte (www.latinamerika.hu), annyival bonyolultabb helyzetben, hogy kiszámított időben kellett Piscóból visszaérnünk Limába, majd onnan Guayaquilbe, ahonnan a repülőnk indult Baltra szigetére. A visszaútnál pedig New York-on keresztül repültünk Budapestre. A Peru–Bolívia túra remekül sikerült, szinte minden látnivalóhoz eljutottunk és módunk volt a misztikus élményekkel való találkozásra is, így kissé fáradtan érkeztünk meg Ecuadorba. Miután a Galápagos-szigetek ehhez az országhoz tartozik, annak megközelítése is Quitóból vagy Guayaquilből a legegyszerűbb, belföldi légijárattal (AeroGal).

Az ide utazó előtt elvileg két alternatíva áll, egyrészt követheti példánkat és foglalhat szállást Santa Cruz szigetén, majd hajóval csillagtúra keretében bejárhatja a területet, illetve próbálhat helyet szerezni olyan hajóra, amely – szállást is biztosítva – körbejárja a szigeteket. Az előzetes szervezés elengedhetetlen, mert ez egy bioszféra rezervátum, ahova csak bizonyos mennyiségű turista utazhat be évente és kizárólag kötött keretek között. Kötelező turista kártya vásárlása és engedély váltása is belépéskor (10 és 100 USD).

A Galápagos-szigetek mintegy ezer kilométerre nyugatra helyezkednek el a kontinens partjaitól. Fiatal vulkanikus képződmények, néhány ma is aktív vulkánnal. 13 nagy, 6 kisebb sziget és 40 szigetecske alkotja. Felfedezésükre valószínűleg a XVI. században került sor, azonban sokáig kizárólag alkalmi élelmiszer-felvevő helyei voltak a hajósoknak, akik a hűtés hiányában a hajókon sokáig élve eltartható óriásteknősök miatt keresték fel a szigeteket. Charles Darwin 1835-ben járt itt egy hosszabb út részeként és végzett gyűjtőmunkát, amelyet később dolgozott fel. Ennek eredménye több műve, közte A fajok eredete, amely először 1859-ben jelent meg. Ezért is volt tavaly Darwin-év, meg azért is, mert 1809-ben született. Emlékét a Charles Darwin kutatóállomás és az egyik kisebb sziget neve is őrzi. Darwin ismerte fel, hogy az egymáshoz igen közel eső, mégis fizikai kapcsolattal nem rendelkező szigeteken más és más fajok terjedtek el, sőt az egyes fajok szigetről szigetre más tulajdonságokat, külalakot, akár táplálkozási formát vettek fel. Például a Darwin-pinty egyes szigeteken növényeket, máshol halat vagy magokat fogyaszt! Őshonos emlős – a behurcolt patkányok, kecskék és kutyák megjelenéséig – nem élt a szigeteken.

Ma a turista részére szabott legszűkebb keresztmetszet, hogy szabadon nem látogathatóak a szigetek, azaz szükséges előzetesen bejelentett túrákon, természetvédelmi őrök felügyelete mellett bejárni azokat a szigeteket, amelyekre ki lehet szállni. Továbbá összesen három sziget számít részben lakottnak: Santa Cruz (Puerto Ayora városkával), San Cristobal szigete (Puerto Baquerizo Moreno település) és Floreana szigetén Puerto Velasco Ibarra falu. A csak halászok által lakott Puerto Villamil Isabela szigetén nem turista hely, míg Baltrán (volt támaszpont, ma reptér) pedig nincsen település.

Puerto Ayora a maga 10 000 lakosával szállási, étkezési és vásárlási igényeket is kielégít, valamint központi elhelyezkedése miatt a csillagtúrák központja. Az általam igénybevett Silberstein Hotel kifejezetten igényesnek mondható európai mércével is. Az általuk szervezett utak Bartolome, North Seymour, Plazas, Santa Fé, Floreana és Venecia szigetekre indulnak, továbbá a Santa Cruz sziget belsejének felfedezésére (Los Gemelos, La Luna, Los Túneles, Turtle Bay, Darwin-állomás).

Négy nagy túrát sűrítettünk programunkba, így sikerült meglátogatnunk San Cristobal szigetét, megnéznünk a Karib-tenger kalózai című filmben feltűnő homokpadot, bejárni Santa Fét, North Seymour szigetén szembesülni a hihetetlenül érdekes szárazföldi és tengeri iguanákkal, a Plazas szigeteken pedig közelről tanulmányozni a helyi madárvilágot. Megdöbbentő élmény, hogy az állatok nem félnek az emberektől, néhány száz év alatt nem alakult ki ez az ösztönük, így egészen közelről vizsgálhatóak meg.

A szigetek időjárása egész évben állandó, miután áthalad rajtuk az egyenlítő és a Humbold-áramlat közvetlen hatása is csekélynek mondható, folyamatosan nyár van. A legérdekesebb, hogy az egyes mikroklímák a szigeteken a tengerszint feletti magasság alapján különülnek el, öt ilyen szint is van. Így egy alapos séta során száraz, trópusias és esős övezeteken vághatunk át.

A szigetek élővilága sajátos – erről a leggyakorlatiasabb kézikönyv a Birds, Mammals and Reptiles of the Galápagos Islands, Andy Swash és Rob Still tollából, míg hasznos lehet a Lonely Planet kiadású Watching wildlife Galápagos Islands –, erről személyesen is sikerült meggyőződnöm. A legérdekesebb csak itt megtalálható állatok közül kiemelhető a tengeri iguána, amely tengeri moszattal és a szárazföldi iguána, amely kaktusszal táplálkozik.

A madárvilágban a kéklábú, a piroslábú és a Nazca (vagy álarcos) szula, a szintén csak itt élő röpképtelen kormorán, Isabela és Fernandina szigetén, a galápagosi sólyom, az éjjel halászó lávasirály vagy a galápagosi pingvin, a csak itt élő fajok. A tengerben számos cetféle és különleges halak találhatóak, gyakran fordul elő pörölycápa is. Ahol ki szabad kötni, illetve hajókról indulva csodálatos búvárparadicsom a környék, sokszor együtt lehet úszni a parti vizekben fókákkal, teknősökkel, sőt delfinekkel is.

A repülőjegyek 1200–1400 dollártól megoldhatóak Budapest és Baltra között 2 vagy 3 átszállással, de belső légiútra a legkedvezőbb helyben foglalni, továbbá érdemes a szigetek meglátogatását esetleg perui vagy brazíliai úttal kombinálni (így csak egyszer kell nemzetközi jegyet vennünk) ezért számomra Viktor barátom szervezéseinek nincs párja.

A másik alternatíva a hajókörút, amelyhez a Celebrity Cruisest (www.celebritycruises.com) ajánlom. 8 napos körútjuk minden látnivalót felölel és teljes ellátás mellett áraik 2300 dollártól kezdődnek, persze ehhez el kell jutnunk Baltra szigetére vagy – ez is megrendelhető náluk – kiegészíthető útjuk más dél-amerikai látnivalókkal.

A felejthetetlen élmények mellett a legerősebb meggyőződésemmé az vált, hogy ide újra el fogok utazni és megnézem azokat a szigeteket is, amelyekre öt nap alatt nem kerülhetett sor.

DRTA


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.