A pénzügyi piacot nem szabad túlmisztifikálni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mikortól kezdett értékpapírjoggal foglalkozni? 1987-ben kezdtem a Magyar Hitelbank jogi osztályán dolgozni, a bankrendszer liberalizációját előkészítő magyar pénzügyi szabályozás születése környékén. Elsősorban értékpapírokra szakosodtam, de e mellett persze a klasszikus bankjogászi feladatokat is elláttam. A tevékenységet egy idő után jogtanácsosi iroda keretében végeztük, majd 1992-ben független ügyvédi irodát alakítottunk. Azóta is nagyjából ugyanazon partnerek vesznek részt az iroda munkájában. E mellett több egyetemen is tanítok, a Corvinus Egyetem pénzügy tanszékén, az ELTE és a Pázmány Péter Egyetem Jogi Karának továbbképző…

Mikortól kezdett értékpapírjoggal foglalkozni?

1987-ben kezdtem a Magyar Hitelbank jogi osztályán dolgozni, a bankrendszer liberalizációját előkészítő magyar pénzügyi szabályozás születése környékén. Elsősorban értékpapírokra szakosodtam, de e mellett persze a klasszikus bankjogászi feladatokat is elláttam. A tevékenységet egy idő után jogtanácsosi iroda keretében végeztük, majd 1992-ben független ügyvédi irodát alakítottunk. Azóta is nagyjából ugyanazon partnerek vesznek részt az iroda munkájában.

E mellett több egyetemen is tanítok, a Corvinus Egyetem pénzügy tanszékén, az ELTE és a Pázmány Péter Egyetem Jogi Karának továbbképző intézeténél oktatok. Különösen büszke vagyok arra, hogy mind az ELTÉ-től, mind a Corvinus Egyetemtől címzetes egyetemi docensi címet kaptam.

Milyen ügyfélkört szolgál ki az iroda, intézményi, vagy magánügyfeleket?

Ügyfeleink elsősorban a pénzügyi szférából kerülnek ki. Dolgozunk bankoknak, biztosító társaságoknak, brókercégeknek, a tőzsdének, az elszámolóháznak és nem utolsósorban a PSZÁF-nek is. Persze ezek mellett más cégeket és magánügyfeleket is képviselünk adott esetben.

A munkánk nagyobb része szerződések, szerződéses konstrukciók kidolgozásából áll, de szükség esetén az ügyfeleinket a felmerülő jogvitákban is képviseljük. A jogvitákban nem csak képviselőként veszek részt, 12 éven keresztül választottbíróként tevékenykedtem a tőzsdei állandó választottbíróságon.

Az értékpapírjog sem steril dolog, az intézményeket pl. meg kell védeni a befolyásszerzési kísérletektől, ez érdekes feladat.

Az értékpapírpiac további izgalmas része, hogy a piaci folyamatoknak transzparensnek kell lenni, az információk átláthatóságát védi a piaci szabályozás.

Szakmai munkánk elismerését jelenti, hogy a jogalkotási folyamatokba is bevonnak bennünket. Dolgoztunk a Pénzügyminisztérium által felállított jogszabály-előkészítő munkabizottságokban, és tagja voltam a tőzsde jogi bizottságának is, ami – többek között – a tőkepiaci jogszabálytervezeteket véleményezte.

Mennyire felel meg a magyar jogi szabályozás az EU követelményeinek?

Tapasztalataim szerint a jogalkotás során nagyon erős a megfelelési kényszer mind az Uniós elvárásoknak, mind a speciális hazai igényeknek. Mivel ezen a területen az Uniós szabályozás is dinamikusan változik, nehéz követni a piac fejlődését. Azt persze nem lehet elmondani, hogy maradéktalanul megfelelünk az Uniós elvárásoknak, de azért igyekszünk lépést tartani velük. A jogszabályváltozások sűrűségére jellemző, hogy a bírói gyakorlat általában ki sem tud kristályosodni a dinamikus változások miatt.

1989-ben a kialakult szabályozás vegyes mintákat követett, elsősorban az angolszász vonal került előtérbe. Ennek a megnyilvánulása volt, hogy csak törvényi szinten került szabályozásra a tőkepiac, kiegészítő rendeletek nélkül. Ekkor még különválasztották a pénzügyi szolgáltatási és az értékpapírpiacot. Ez mára átalakult, miután ’97-ben egységessé tették a szabályozás rendszerét – ahogy az tapasztalható –, ma a bankok is végezhetnek értékpapírpiaccal kapcsolatos tevékenységet.

Az elmúlt 20 év alatt rendkívül jó szakembergárda jött létre. Az első szakemberek a Nemzeti Bankból kerültek ki. Azóta az ezen a piacon dolgozókat számos magas színvonalú képzés segíti, mint például – az egyetemek továbbképzései és szakjogászképzései mellett – a Nemzetközi Bankárképző Központ, vagy a Közép-Európai Brókerképző Alapítvány tanfolyamai.

Ön szerint alkalmasak a jogszabályok a pénzügyi piac úgymond „kordában tartására”?

A pénzügyi piacokat csak jogszabályokkal nem lehet irányítani, szükséges a piaci szereplők felelős magatartása. Általában fogyasztóvédelmi szempontból érik bírálatok ezt a területet, pedig a pénzügyi piac semmiben sem különbözik más szolgáltatáson alapuló piacoktól: a szereplők az adott jogszabályi kereteken belül próbálnak minél magasabb eredményt elérni, a fogyasztóvédelmi szabályok megszegését pedig a jogi környezet kellően szankcionálja.

A veszélyesebbnek tűnő újításokat a jogszabályok sem támogatják: nálunk pl. poroszos rendszerű szabályozás működik az értékpapírok tekintetében, azaz a Ptk. meghatározza az értékpapírok alapfogalmát, de értékpapírnak csak az minősül, amiről más jogszabály is – akár kihirdetett nemzetközi szerződés, mint a váltó esetében – rendelkezik. Ezzel szemben vannak olyan országok, ahol az értékpapírfajták nem feltétlenül nevesítettek, hanem csak a normatív előírásoknak kell megfelelni. Az új Ptk. koncepció is ebbe az irányba mozdul el.

A pénzügyi válság kialakulásának okát sokan a szabályozottság elégtelenségében látják. Mi erről az Ön véleménye?

A jelenlegi pénzügyi válság véleményem szerint nem a jogszabályok hiányosságain múlott. A likviditásbőség miatt a bankokra hihetetlen nyomás nehezedett a minél nagyobb hitelkihelyezésre és természetesen a minél magasabb profitra, ezért csökkentették a belső biztonsági előírásokat és kisebb fedezett mellett is hajlandóak voltak finanszírozni az adósokat. Amikor csökkent a fedezet értéke, veszélybe került a kintlévőség, az adósok pedig nem voltak olyan helyzetben, hogy biztosítsák a megnövekedett fedezeti szintet.

A mi Felügyeletünk szerencsére meglehetősen konzervatív. A kockázatosabbnak minősülő új termékek, konstrukciók bevezetését nem támogatta, ezért sokkal kevésbé gyűrűzött be hozzánk a válság. Ellenpéldaként említhető, hogy az Egyesült Államokban a fedezet 100%-ára is adtak hitelt a jelzálog-konstrukciók során, amíg ez nálunk szerencsére elképzelhetetlen volt.

A válság kialakulásának elemzésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy minden pénzügyi krízist konjunktúra előz meg. A felfutás során sokan bíznak a befektetések jövedelmezőségében mindenfajta szakismeret nélkül.

Sokan kárhoztatják a bankokat is az elégtelen ügyfél-tájékoztatás miatt, pontosabban azért, hogy nem világosítják fel kellőképen a banki szolgáltatások igénybevevőit az egyes termékekben rejlő valós kockázatokról.

Nem lehet azonban eltekinteni attól, hogy a magyarországi helyzet sajátos: ’45 után a lakosság megszokta, hogy az állam helytáll a bankbetétekért és ez a tévhit – a többi befektetésre is – sajnos még most is tartja magát. A lakossági ügyfelek nagy része nem rendelkezik a legalapvetőbb pénzügyi ismeretekkel sem. Sokan még azzal sincsenek tisztában, mi a különbség a betét és a befektetés között.

Az új, ügyfélbarátabbnak tervezett szabályozás egyébként előírja, hogy különbséget kell tenni a termékek értékesítésénél a szakmai és a laikus, lakossági ügyfelek között. De a laikus ügyféltől sem tagadható meg egy szerződés megkötése, ha ragaszkodik egy kockázatosabb befektetéshez.

Álláspontom szerint, ha valaki pénzügyi befektetéssel akar foglalkozni, készüljön fel rá kellőképen. Ugyanezt javaslom a bankkölcsönök felvételére is, főleg a deviza alapú kölcsönök esetében.

Ezért az lenne a legmegfelelőbb ügyfélmagatartás, hogy ha az ügyfél nem ért meg egy szerződést, azt ne kösse meg. Nagyon nehezen megoldható az ügyfelek tájékoztatása, ha a többség a legalapvetőbb pénzügyi fogalmakkal sincs tisztában.

Én mindenesetre bízom abban, hogy az új jogszabályokat megfelelően tudják alkalmazni a bankok, és az ügyfél-tájékoztatást is segíteni fogják.

A válságnak mindemellett létezik egy pozitív hatása is: tisztulási folyamatot eredményez. Sajnos az emberek könnyen elfelejtik, hogy a konjunktúrát válság követi, és hogy mire tanította őket az előző, mint például a 10 évvel ezelőtti válság.

Mit javasol azoknak az ügyfeleknek, akik valamilyen jogvitába keverednek egy hitelintézettel?

Mindenképpen próbáljanak meg egyezkedni, együttműködni. Sokkal kedvezőbb eredménnyel végződhet egy jogvita ilyenkor mindkét fél számára. És azt soha nem szabad elfeledni, hogy a felvett kölcsönt mindenképpen vissza kell fizetni, így lehet legkönnyebben elkerülni a jogvitákat.

Bodolai László


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.