Adventi barangoló


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Se szeri, se száma az adventhez kötődő szokásoknak, hagyományoknak. Ahogy a világ globalizálódik, úgy éled újjá egészséges erővel egy-egy lassan feledésbe merülő kedves hagyomány, népszokás. Barangoljunk kicsit a múltban, és tegyük jelenné értékes örökségünket!


A latin eredetű advent szavunk eljövetelt jelent, amely a keresztény hagyományok szerint a Messiás megszületését váró, a karácsonyra való előkészületek időszakát jelöli. Advent négy hetet ölel fel, az András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal kezdődik és Szentestéig (december 24.) tart. Ezt az időszakot korábban hagyományosan böjttel is megszentelték. Szerdán és pénteken szigorú böjtöt (koplalás) tartottak, szombaton pedig tartózkodtak a húsételektől. Akárcsak a nagyböjt idején, advent négy hetében sem tartottak lakodalmakat és egyéb mulatságokat. A decemberi disznótorok azonban némileg oldották a komoly hangulatot.

Újabb keletű szokás az adventi koszorú készítése. A koszorú alapanyaga, formája, díszítőelemei a kreativitás végtelen tárházát nyitják meg. Hangulatos és szép dísze az otthonoknak a négy gyertyát kötelezően tartalmazó koszorú, melyek az advent négy vasárnapját jelképezik. Eredetileg három gyertya lila színű (a bűnbánat jegyében), a negyedik pedig rózsaszín, ami a közelgő ünnepet szimbolizálja.

Betlehemezés

A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör legnépszerűbb, Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű misztériumjátéka. Az advent utolsó kilenc napjának jellegzetes magyar népszokása, a Szent Család szálláskeresésének előadása több száz éves hagyományra tekint vissza.

A betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka során a szereplők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal. A betlehemezés jeleneteinek betanulása sok gyakorlást és összehangolt játékot igényel. A szállás helyett istállóban megpihenő Józsefet és Máriát betlehemi pásztorok keresik fel az angyal sugallatára. A pásztorok Betlehembe mennek, hogy az újszülött Kisjézusnak ajándékokat adjanak át, táncoljanak, furulyázzanak, énekeljenek neki. Az öreg és süket pásztorral való tréfálkozás derültséget keltő jelenete minden tájegységünkön szokásos változatnak. A betlehemezés végén adományokat gyűjtenek. A szereplők játékukért gyümölcsöt, élelmet, pénzt kaphatnak.

Mendikálás – kántálás

Az elnevezés (mendieare = koldulni) a szokás adománygyűjtő jellegére utal. Elsősorban a gyerekek kisebb-nagyobb csoportokba verődve kopogtak be a házakhoz és némi ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek, köszöntőket, jókívánságokat mondtak. Kántálni inkább a felnőttek jártak, énekes-verses köszöntőkkel, egészen éjfélig.

Pásztorok karácsonyi vesszőhordása és a regölés

Karácsony előestéjén a pásztorok vesszőkkel jártak, amelyekből a gazdasszony a kötényével húzott ki néhány szálat. A vesszőért a pásztornak bort, cipót, esetleg pénzt is adtak. A gazdasszony a vesszővel megveregette a jószágokat, hogy egészségesek legyenek.

István napjától, december 26-ától újévig jártak házról házra a regősök. A regölés nem más, mint természetvarázsló énekmondás, köszöntés – bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. Különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. Hagyománya mára csaknem kiveszett.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Nem csak a húszéveseké az online világ

Növekvő ütemben terjed az internethasználat az idősebbek körében, bár a szépkorúak továbbra is lemaradásban vannak a fiatalabbakhoz képest. Egyebek közt ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss felmérése, amely az életkoron túl a nem, az iskolázottság, valamint a munkavégzési és a háztartásbeli körülmények internethasználatra gyakorolt hatását is vizsgálta.