Ausztria is határozott időre tervez

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Budapest, 2010. január 19. – Ausztria pénzintézetei is szembesülnek a bankadó bevezetésével. Több uniós tagállamban – köztük Ausztriában is – a magyar helyzethez hasonlóan főként az ügyfelekre történő áthárítástól való félelem és annak megakadályozása bizonyult a bevezetés kapcsán a leginkább megválaszolandó kérdésnek. A bankadót Ausztria és Magyarország is határozott időre tervezi, nyugati szomszédunknál azonban egyelőre csak erre az évre terjed ki a szabályozás, mely január elsejével lépett életbe.

„Az osztrák, illetve a magyar konstrukció alapvetően ugyanazt az elvet követi – vagyis a pénzügyi szervezeteket mindkét ország különadó alanyaiként kezeli, úgy, hogy a hitelintézetekre ezen felüli, bankspecifikus előírások is vonatkoznak” – hangsúlyozta a fő irányvonalakat Torsten Braner, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.

Ausztria a hitelintézetekre egy kettős adózás (stabilitási hozzájárulás, valamint különös stabilitási hozzájárulás) terhét rója. Magyarországon a megfelelő nyereséggel rendelkező hitelintézet a hitelintézeti különadó megfizetésével – mely az adózás előtti eredmény után fizetendő 30%-ot jelent– kiváltja az általános különadót. Az osztrák előírások azonban a kettős adókötelezettség ellenére sem terhelik jobban a hitelintézeteket, mint a megfelelő magyar szabályok.

„Európai szinten elmondható, hogy a pénzügyi vállalkozásoktól az itthon, illetve általában az EU többi tagállamában bankadó címen várt bevételek közötti különbség elsősorban nem is a tervezett bevétel összegében, hanem ennek az országok GDP-jéhez viszonyított arányaiban rejlik” – emelte ki Torsten Braner. Hozzátette: Magyarországon a bankoktól beszedendő összeg a magyar GDP nagyjából 0,7–0,8 százalékának is megfelelhet, addig például Nagy-Britanniában a GDP maximum 0,1–0,2 százalékának.

A bankadó alanyi hatálya gyakorlatilag Magyarországon és Ausztriában is megegyezik, Az adóalap tekintetében pedig mindkét szabályozás szerint az ún. korrigált mérlegfőösszeg az irányadó (bár a mérlegfőösszeg meghatározása a két országban eltérő szabályok szerint történik). Az osztrák adó háromkulcsos: 1 milliárd euró mérlegfőösszegig nincs adófizetési kötelezettség; 1 milliárd és 20 milliárd között az adókulcs az 1 milliárd feletti rész tekintetében 0,055%; 20 milliárd felett az előbbi adókulcs irányadó, a 20 milliárd fölé eső rész vonatkozásában pedig egy 0,085%-os adókulcs alkalmazandó. Magyarországon 50 milliárd forint adóalap alatt az adókulcs 0,15%, e felett pedig 0,53%. Biztosítóknál az általános szabályoktól eltérően háromkulcsos adó van érvényben.

Az Ausztriában tevékenységet végző bankokat az általános adókötelezettségen túl egy ún. bankspecifikus adó (Sonderstabilitätsabgabe) is terheli. Ennek mértéke a bank üzleti tevékenysége alapján a pénzügyi műveleteket tartalmazó ún. kereskedési könyvben vezetett származékok bank által értékesített opciókkal növelt összegének 0,015%-a.

---