Bűnbe esett irodalmi hősök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok-sok évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdtem oktatni ezt a tárgyat, majd néhány évig párhuzamosan az ELTE ÁJK Büntetőeljárási Jogi Tanszékén is. Jelenleg az ELTE Kriminológiai Tanszéke vette fel az oktatási anyagába ezt a témakört. A hallgatók nagyon szeretik, és az órákon aktívan részt vesznek. Mindenki választ magának egy-egy irodalmi művet, regényt, verset, novellát vagy drámát, és ezt jogi szempontból elemzi. A félév végi értékelés főleg ez alapján történik. Miért gondolom, hogy az irodalomnak helye lehet…

Sok-sok évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdtem oktatni ezt a tárgyat, majd néhány évig párhuzamosan az ELTE ÁJK Büntetőeljárási Jogi Tanszékén is. Jelenleg az ELTE Kriminológiai Tanszéke vette fel az oktatási anyagába ezt a témakört. A hallgatók nagyon szeretik, és az órákon aktívan részt vesznek. Mindenki választ magának egy-egy irodalmi művet, regényt, verset, novellát vagy drámát, és ezt jogi szempontból elemzi. A félév végi értékelés főleg ez alapján történik.

Miért gondolom, hogy az irodalomnak helye lehet a jogi oktatásban

A különböző korok irodalmi alkotásai hűen tükrözik a társadalomban élő erkölcsi és jogi normákat. A hétköznapi emberek számára a kriminológia és a jog világa gyakran zavaros szabályok összességeként jelenik meg. Ezért úgy gondolom, nem érdektelen, ha a legalapvetőbb jogi kérdéseket és kriminológiai problémákat közismert, illetve kevésbé ismert műveken keresztül érthetjük meg. Arany János „Toldi”-ja és „Ágnes asszony” balladája az emberöléssel és privilegizált esetével, a jogos védelemmel, illetve a kóros elmeállapottal kapcsolatos büntetőjogi kérdések szempontjából is elemezhető.

A fiatal Toldi Miklós története közismert, de vajon a bűnösségével kapcsolatos kérdések is ilyen egyértelműek-e. Ha ma bíróság elé állítanák Arany hősét, milyen szempontok alapján ítélkeznének felette? Hogyan minősülne az általa elkövetett bűncselekmény, és milyen büntetést kapna?

Arany János más műveiben is lépten-nyomon találkozunk jogi esetekkel. Itt van például a nagykőrösi balladák közül a megtörtént tényeken alapuló „Ágnes asszony”. A költő egy geszti esetet dolgoz fel ebben a művében. Arany gyakran találkozott azzal a szótlan parasztasszonnyal, aki reggeltől estig a patakban mosott. Felfigyelt rá, érdeklődött utána, s balladának dolgozta fel az akkori közvéleményt is foglalkoztató szerelmi háromszöget. „Szörnyű a bűn, terhes a vád”, mivel a tényállás szerint Ágnes asszony szeretőjével együtt megölte férjét. Mégsem a pozitív jog sújt le rá, nem az ember által alkotott jogszabály alkalmazói, a bölcs bírák ítélkeznek felette, hanem a bűn és bűnhődés bibliai szigorának megfelelően az erkölcsi normák mondják ki a végső „verdict”-et. A bűntett bomlasztó hatására Ágnes asszony megőrült, így „a bölcs törvényszék” döntése:
„Eredj haza, szegény asszony!
Mosd fehérre mocskos lepled:
Eredj haza, isten adjon
Erőt ahhoz és kegyelmet.”

Kafka „Fegyencgyarmaton” című novellája az emberi jogok, a tisztességes eljárás, a kínzás tilalma elveinek végiggondolására késztetik az olvasót.

Bulgakov „Mester és Margaritá”-jának egyik epizódja alapján a „Miranda” elvre hívom fel a hallgatók figyelmét.

A kábítószer fogyasztásával kapcsolatos probléma talán a leginkább Csáth Géza élete alapján érthető meg. „Hunyjátok le a szemeiteket. És az apró ópiumpipa elvezet oda, ahol azért élünk, hogy éljünk, és semmi másért. Hiszen ez az egyetlen célja a létnek” – írja Csáth Géza, eredeti nevén dr. Brenner József idegorvos. A „Nyugat” első nemzedékéhez tartozó író volt, a magyar irodalom egyik legfurcsább zsenije. Zseni, de tékozló fiú is egyszerre. 1908-ban, 21 éves korában, „A varázsló halála” című novellájával beírta nevét – Karinthy kifejezését kölcsönkérve – a „legtökéletesebb írásművészet” enciklopédiájába. 11 évvel később, 1919-ben, fiatalon és összetörten vetett véget életének. Mindössze 32 éves volt. A morfium teljesen szétroncsolta testét és szellemét. 1910-től haláláig a méreg végighempergett és végigviharzott életén, eltékozolva mindazt a tehetséget, ami kezdetben számára megadatott.

Miért történt mindez? Miért rabolt magának mindennap 14 órai gyönyört? „Vajon meg lehetett volna-e valamiképp menteni?” – kérdezi Kosztolányi. Pesszimista válasza elgondolkodtató.

A kábítószer fogyasztása csaknem egyidős az emberiséggel. Büntetőjogi megítélése viszont későbbi korok terméke.

Több gyermek- és fiatalkorú elkövetőre vonatkozó felvetés is tetten érhető Csáth Géza elbeszéléseiben.

A homoszexualitás kérdései és az ezekre adható válaszok sem csupán a kriminológiából, a büntetőjogból és az Alkotmánybíróság híres határozatából ismerhetők meg. Platón Lakomáját tanulmányozva úgy tűnik, az ókor egyik legnagyobb filozófusa a titkok ismerőjeként, ősidők óta velünk születettnek tartja a szexuális irányultságot. Származásunk – férfi, nő, androgün – eleve eldönti, milyen nemű ember után vágyakozunk. S amikor a szerelem kertjébe lépve megpillantjuk énünk másik felét, mint szikrázó angyal az ég ívén, ártatlanság s szent öröm idején szárnyal a vágy, és Erósz segítségével létrejön a teljesség. Ha párunk beszél, az égiek hangját halljuk. Ha vele sétálunk, tisztátalanság hozzánk nem ér, és éden minden rét, minden békés menedék. Úgy érezzük, szent lábak hajléka a vidék. Halálosnál égőbb tüzek lobognak szívünkben.

Platón szerint az azonos neműek iránt szerelmet érzők nem tehetnek ez ellen semmit. Hiába jogszabály, benne „belépni tilos!” felirat, ha a vágy bennük feléled, a „romlás virága” gyönyörré válik. S a „bűnt”, amely ősidőktől fogva rájuk szakadt, örökül kapták. Ha elfojtják vágyukat, lelküket felőrlik a szív titkos férgei, s a bánat mérgei boldogtalanságot hoznak.

Foucault ezt másképp gondolja. Szerinte a homoszexualitás nem öröktől fogva létezik. Ugyanúgy, mint a nemiség, nem az emberi élet természetes velejárója, hanem kulturális termék. Foucault szerint „A nemiség …a tapasztalat…konstruált kategóriája, amely történelmi, társadalmi és kulturális, nem pedig biológiai gyökerekből fakad. A nemiség e felfogását nem könnyű megragadni – intuícóellenesnek látszik. Foucault-t egyébként nem érdekelte, mire vezethető vissza a másság, sokkal inkább annak társadalmi következményeit kutatta. Foucault egyik leglényegesebb megállapítása, hogy a homoszexualitás – mint fogalom – viszonylag új keletű fejlemény.

A hatályos hazai jog szerint az ember 14 éves korától érett a szexuális kapcsolatokra. (Valóban így van-e, ez önálló kutatás témája lehetne.) Hogyan vezetett ideáig a jog rögös útja?

A történelem folyamán változott a másság megítélése. „A görög-római kultúrában a vágyakat és a nemi praktikákat az etika vagy a morál körébe tartozóknak tekintették, de még véletlenül sem az emberi élmények azon végső szégyenletes vagy elkendőzött igazságaként, amivé ezek utóbb lettek. S ami a lényeg: az etikát az egyén önmagához való viszonyaként fogták fel, nem pedig viselkedési szabályok és normák alapjaként; a fenyítést pedig arra irányuló gyakorlatnak tekintették, hogy az egyes ember szabadságra és autonómiára tegyen szert, nem pedig, hogy másokat maga alá gyűrjön. Míg a görög és római társadalmak némileg elütöttek egymástól, amennyiben az utóbbi a heteroszexualitásra és a házasságra nagyobb hangsúlyt fektetett, addig a keresztény kultúra drasztikusan szakított a klasszikus világ erkölcsiségének egész modelljével. A kereszténység – Foucault szerint – egyetemes erkölcsi kódexet alakított ki, s a diktátumok egyre inkább a nemiség igazságára összpontosultak. Míg a rómaiak a vágyakozásban az ártalmak lehetőségét látták, a keresztények ugyanazt már lényege szerint bűnnek tekintették.” (T. Spargo: Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete). A felvilágosodástól kezdve szemléletbeli változás történt. A szexualitást már nem szabályozni és igazgatni akarták, hanem megítélni, elkövetőit pedig elítélni.

A második világháború utáni Európa legtöbb demokráciájában megszüntették a homoszexuálisokra vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket. Sokáig betegségként kezelték, a homoszexuális embert deviánsként patalogizálták. Olyan személynek tartották, aki fejlődésében elferdült, aki kezelésre szorul. Csak a hetvenes évektől mondták ki, hogy a homoszexualitás nem betegség, ezért azt gyógyítani sem kell.

Magyarországon 1961-től az állam a büntetőjog eszközeivel nem avatkozik be a nagykorúak homoszexuális kapcsolataiba, amennyiben azok kölcsönösségen alapulnak. Természetesen az erőszakot ugyanúgy büntetik, mint a heteroszexuális kapcsolatok esetében. 2002-ig a büntetőjog diszkriminatív volt a fiatalkorú sértettek esetében, a felnőtt homoszexuális elkövetők hátrányára. A heteroszexuális fiataloknak ugyanis megengedte, hogy 14 éves koruktól kezdve nemi életet éljenek, az azonos neműek esetében viszont ez a 18. életév betöltése után volt lehetséges. Ezt a nyilvánvalóan hátrányos megkülönböztetést szüntette meg az Alkotmánybíróság, amikor a Btk. alkotmánysértő rendelkezéseit megsemmisítette. Egy valós és az abúzus körébe tartozó probléma viszont továbbra is megmarad, függetlenül a „felek” szexuális irányultságától. Ez a gond mind a hetero-, mind a homoszexuális kapcsolatoknál jelentkezik.

Egyes kriminológiai elemzések szerint azokban az erőszakos közösüléses bűnügyekben, amelyekben a terheltek és a sértettek korábban nem ismerték egymást, az elkövetés módját tekintve bizonyos sajátosságok figyelhetőek meg. „Ezek a cselekmények rendszerint meglepetésszerűek és kifejezetten agresszív támadó jellegűek. Többnyire a késő esti órákban vagy elhagyatott helyeken, kihalt utcákon, esetleg az egyedülálló sértett lakásán történnek.” Ritkán fordul elő az ismeretlen tettes által történő elkövetés esetében, hogy a támadó igyekezne megszerezni az áldozat beleegyezését. Ennek irodalmi példája Kaffka Margit Az orsó mellől című novellája.

Persze a fentieken kívül még számos olyan irodalmi mű létezik, amely jogi szempontból is elemezhető, illetve értelmezhető.

dr. Kiss Anna


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.