Bűnbe esett irodalmi hősök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok-sok évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdtem oktatni ezt a tárgyat, majd néhány évig párhuzamosan az ELTE ÁJK Büntetőeljárási Jogi Tanszékén is. Jelenleg az ELTE Kriminológiai Tanszéke vette fel az oktatási anyagába ezt a témakört. A hallgatók nagyon szeretik, és az órákon aktívan részt vesznek. Mindenki választ magának egy-egy irodalmi művet, regényt, verset, novellát vagy drámát, és ezt jogi szempontból elemzi. A félév végi értékelés főleg ez alapján történik. Miért gondolom, hogy az irodalomnak helye lehet…

Sok-sok évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdtem oktatni ezt a tárgyat, majd néhány évig párhuzamosan az ELTE ÁJK Büntetőeljárási Jogi Tanszékén is. Jelenleg az ELTE Kriminológiai Tanszéke vette fel az oktatási anyagába ezt a témakört. A hallgatók nagyon szeretik, és az órákon aktívan részt vesznek. Mindenki választ magának egy-egy irodalmi művet, regényt, verset, novellát vagy drámát, és ezt jogi szempontból elemzi. A félév végi értékelés főleg ez alapján történik.

Miért gondolom, hogy az irodalomnak helye lehet a jogi oktatásban

A különböző korok irodalmi alkotásai hűen tükrözik a társadalomban élő erkölcsi és jogi normákat. A hétköznapi emberek számára a kriminológia és a jog világa gyakran zavaros szabályok összességeként jelenik meg. Ezért úgy gondolom, nem érdektelen, ha a legalapvetőbb jogi kérdéseket és kriminológiai problémákat közismert, illetve kevésbé ismert műveken keresztül érthetjük meg. Arany János „Toldi”-ja és „Ágnes asszony” balladája az emberöléssel és privilegizált esetével, a jogos védelemmel, illetve a kóros elmeállapottal kapcsolatos büntetőjogi kérdések szempontjából is elemezhető.

A fiatal Toldi Miklós története közismert, de vajon a bűnösségével kapcsolatos kérdések is ilyen egyértelműek-e. Ha ma bíróság elé állítanák Arany hősét, milyen szempontok alapján ítélkeznének felette? Hogyan minősülne az általa elkövetett bűncselekmény, és milyen büntetést kapna?

Arany János más műveiben is lépten-nyomon találkozunk jogi esetekkel. Itt van például a nagykőrösi balladák közül a megtörtént tényeken alapuló „Ágnes asszony”. A költő egy geszti esetet dolgoz fel ebben a művében. Arany gyakran találkozott azzal a szótlan parasztasszonnyal, aki reggeltől estig a patakban mosott. Felfigyelt rá, érdeklődött utána, s balladának dolgozta fel az akkori közvéleményt is foglalkoztató szerelmi háromszöget. „Szörnyű a bűn, terhes a vád”, mivel a tényállás szerint Ágnes asszony szeretőjével együtt megölte férjét. Mégsem a pozitív jog sújt le rá, nem az ember által alkotott jogszabály alkalmazói, a bölcs bírák ítélkeznek felette, hanem a bűn és bűnhődés bibliai szigorának megfelelően az erkölcsi normák mondják ki a végső „verdict”-et. A bűntett bomlasztó hatására Ágnes asszony megőrült, így „a bölcs törvényszék” döntése:
„Eredj haza, szegény asszony!
Mosd fehérre mocskos lepled:
Eredj haza, isten adjon
Erőt ahhoz és kegyelmet.”

Kafka „Fegyencgyarmaton” című novellája az emberi jogok, a tisztességes eljárás, a kínzás tilalma elveinek végiggondolására késztetik az olvasót.

Bulgakov „Mester és Margaritá”-jának egyik epizódja alapján a „Miranda” elvre hívom fel a hallgatók figyelmét.

A kábítószer fogyasztásával kapcsolatos probléma talán a leginkább Csáth Géza élete alapján érthető meg. „Hunyjátok le a szemeiteket. És az apró ópiumpipa elvezet oda, ahol azért élünk, hogy éljünk, és semmi másért. Hiszen ez az egyetlen célja a létnek” – írja Csáth Géza, eredeti nevén dr. Brenner József idegorvos. A „Nyugat” első nemzedékéhez tartozó író volt, a magyar irodalom egyik legfurcsább zsenije. Zseni, de tékozló fiú is egyszerre. 1908-ban, 21 éves korában, „A varázsló halála” című novellájával beírta nevét – Karinthy kifejezését kölcsönkérve – a „legtökéletesebb írásművészet” enciklopédiájába. 11 évvel később, 1919-ben, fiatalon és összetörten vetett véget életének. Mindössze 32 éves volt. A morfium teljesen szétroncsolta testét és szellemét. 1910-től haláláig a méreg végighempergett és végigviharzott életén, eltékozolva mindazt a tehetséget, ami kezdetben számára megadatott.

Miért történt mindez? Miért rabolt magának mindennap 14 órai gyönyört? „Vajon meg lehetett volna-e valamiképp menteni?” – kérdezi Kosztolányi. Pesszimista válasza elgondolkodtató.

A kábítószer fogyasztása csaknem egyidős az emberiséggel. Büntetőjogi megítélése viszont későbbi korok terméke.

Több gyermek- és fiatalkorú elkövetőre vonatkozó felvetés is tetten érhető Csáth Géza elbeszéléseiben.

A homoszexualitás kérdései és az ezekre adható válaszok sem csupán a kriminológiából, a büntetőjogból és az Alkotmánybíróság híres határozatából ismerhetők meg. Platón Lakomáját tanulmányozva úgy tűnik, az ókor egyik legnagyobb filozófusa a titkok ismerőjeként, ősidők óta velünk születettnek tartja a szexuális irányultságot. Származásunk – férfi, nő, androgün – eleve eldönti, milyen nemű ember után vágyakozunk. S amikor a szerelem kertjébe lépve megpillantjuk énünk másik felét, mint szikrázó angyal az ég ívén, ártatlanság s szent öröm idején szárnyal a vágy, és Erósz segítségével létrejön a teljesség. Ha párunk beszél, az égiek hangját halljuk. Ha vele sétálunk, tisztátalanság hozzánk nem ér, és éden minden rét, minden békés menedék. Úgy érezzük, szent lábak hajléka a vidék. Halálosnál égőbb tüzek lobognak szívünkben.

Platón szerint az azonos neműek iránt szerelmet érzők nem tehetnek ez ellen semmit. Hiába jogszabály, benne „belépni tilos!” felirat, ha a vágy bennük feléled, a „romlás virága” gyönyörré válik. S a „bűnt”, amely ősidőktől fogva rájuk szakadt, örökül kapták. Ha elfojtják vágyukat, lelküket felőrlik a szív titkos férgei, s a bánat mérgei boldogtalanságot hoznak.

Foucault ezt másképp gondolja. Szerinte a homoszexualitás nem öröktől fogva létezik. Ugyanúgy, mint a nemiség, nem az emberi élet természetes velejárója, hanem kulturális termék. Foucault szerint „A nemiség …a tapasztalat…konstruált kategóriája, amely történelmi, társadalmi és kulturális, nem pedig biológiai gyökerekből fakad. A nemiség e felfogását nem könnyű megragadni – intuícóellenesnek látszik. Foucault-t egyébként nem érdekelte, mire vezethető vissza a másság, sokkal inkább annak társadalmi következményeit kutatta. Foucault egyik leglényegesebb megállapítása, hogy a homoszexualitás – mint fogalom – viszonylag új keletű fejlemény.

A hatályos hazai jog szerint az ember 14 éves korától érett a szexuális kapcsolatokra. (Valóban így van-e, ez önálló kutatás témája lehetne.) Hogyan vezetett ideáig a jog rögös útja?

A történelem folyamán változott a másság megítélése. „A görög-római kultúrában a vágyakat és a nemi praktikákat az etika vagy a morál körébe tartozóknak tekintették, de még véletlenül sem az emberi élmények azon végső szégyenletes vagy elkendőzött igazságaként, amivé ezek utóbb lettek. S ami a lényeg: az etikát az egyén önmagához való viszonyaként fogták fel, nem pedig viselkedési szabályok és normák alapjaként; a fenyítést pedig arra irányuló gyakorlatnak tekintették, hogy az egyes ember szabadságra és autonómiára tegyen szert, nem pedig, hogy másokat maga alá gyűrjön. Míg a görög és római társadalmak némileg elütöttek egymástól, amennyiben az utóbbi a heteroszexualitásra és a házasságra nagyobb hangsúlyt fektetett, addig a keresztény kultúra drasztikusan szakított a klasszikus világ erkölcsiségének egész modelljével. A kereszténység – Foucault szerint – egyetemes erkölcsi kódexet alakított ki, s a diktátumok egyre inkább a nemiség igazságára összpontosultak. Míg a rómaiak a vágyakozásban az ártalmak lehetőségét látták, a keresztények ugyanazt már lényege szerint bűnnek tekintették.” (T. Spargo: Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete). A felvilágosodástól kezdve szemléletbeli változás történt. A szexualitást már nem szabályozni és igazgatni akarták, hanem megítélni, elkövetőit pedig elítélni.

A második világháború utáni Európa legtöbb demokráciájában megszüntették a homoszexuálisokra vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket. Sokáig betegségként kezelték, a homoszexuális embert deviánsként patalogizálták. Olyan személynek tartották, aki fejlődésében elferdült, aki kezelésre szorul. Csak a hetvenes évektől mondták ki, hogy a homoszexualitás nem betegség, ezért azt gyógyítani sem kell.

Magyarországon 1961-től az állam a büntetőjog eszközeivel nem avatkozik be a nagykorúak homoszexuális kapcsolataiba, amennyiben azok kölcsönösségen alapulnak. Természetesen az erőszakot ugyanúgy büntetik, mint a heteroszexuális kapcsolatok esetében. 2002-ig a büntetőjog diszkriminatív volt a fiatalkorú sértettek esetében, a felnőtt homoszexuális elkövetők hátrányára. A heteroszexuális fiataloknak ugyanis megengedte, hogy 14 éves koruktól kezdve nemi életet éljenek, az azonos neműek esetében viszont ez a 18. életév betöltése után volt lehetséges. Ezt a nyilvánvalóan hátrányos megkülönböztetést szüntette meg az Alkotmánybíróság, amikor a Btk. alkotmánysértő rendelkezéseit megsemmisítette. Egy valós és az abúzus körébe tartozó probléma viszont továbbra is megmarad, függetlenül a „felek” szexuális irányultságától. Ez a gond mind a hetero-, mind a homoszexuális kapcsolatoknál jelentkezik.

Egyes kriminológiai elemzések szerint azokban az erőszakos közösüléses bűnügyekben, amelyekben a terheltek és a sértettek korábban nem ismerték egymást, az elkövetés módját tekintve bizonyos sajátosságok figyelhetőek meg. „Ezek a cselekmények rendszerint meglepetésszerűek és kifejezetten agresszív támadó jellegűek. Többnyire a késő esti órákban vagy elhagyatott helyeken, kihalt utcákon, esetleg az egyedülálló sértett lakásán történnek.” Ritkán fordul elő az ismeretlen tettes által történő elkövetés esetében, hogy a támadó igyekezne megszerezni az áldozat beleegyezését. Ennek irodalmi példája Kaffka Margit Az orsó mellől című novellája.

Persze a fentieken kívül még számos olyan irodalmi mű létezik, amely jogi szempontból is elemezhető, illetve értelmezhető.

dr. Kiss Anna


Kapcsolódó cikkek

2024. február 20.

Honda e:Ny1 – Stílus és dinamika

Az új Honda e:Ny1 a márka második tisztán elektromos üzemű járműve az európai piacon. Egy dinamikus, stílusos, rendkívül praktikus, kompakt szabadidő-autó, ami a fiatalabb vásárlóknak készül a 2021 óta piacon lévő, 3. generációs HR-V alapjaira építve.

2024. február 16.

Vészkorszakon innen és túl

Két-két, a maga nemében egyedülálló új játékfilm és könyv köti össze a múltat a jelennel.