Cél a teljes életre való törekedés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A sérült gyermekek és családjaik életmódja sok mindenben eltér egészséges társaikétól, de jó néhány dologban nincs különbség köztük. A tévhittel ellentétben például szabályokra, elvekre és ezek betartására ugyanúgy szükségük van. A sajnálat és a félrenézés helyett együttműködésre és teljes életre van szükségük.

– Születéstől hatéves korig fogadunk középsúlyos és halmozottan sérült gyermekeket, ez törvényi előírás is – mondja Gyirkis Ágnes gyógypedagógus, a Bárczi Gusztáv óvoda, iskola és készségfejlesztő speciális szakiskola korai fejlesztője.

– Az óvodába vagy iskolába kerülésig mi foglalkozunk velük. Sok közülük a születési sérült, a genetikai bajjal küszködő és a Dawn-szindrómás, az értelmileg sérült és mozgásban is korlátozott. Ez utóbbi probléma, a mozgásban való elmaradás érzékelhető hamarabb, könnyebb felismerni, mint az értelmi problémákat, mert azok csak később jelentkeznek.

A gyógypedagógusok, gyógytornászok csapatmunkában dolgoznak, értelmi fejlesztés is zajlik a mozgásfejlesztés mellett, ugyanis a kettő együtt hat. A Dévény-módszer alapozó terápiáját, hidroterápiát és a szenzoros integrációs terápiát gyakran alkalmazzák. Ennek lényege, hogy a belső gyógyító erőre hat, azaz, a terapeutának csupán segítő szerepe van, a gyerek maga tudja, hogy mire van szüksége.

– Ez a módszer ingereket talál meg bukfencezés, gurulás, hintázás és eszközökkel való feladatok által. Festékpalettához hasonlítható a munkánk: amelyik szín hiányzik egy gyermekből, azt „belekeverjük”.

Ambulánsan fogadják a kicsiket, tehát a szülők is jelen vannak, megtanulhatják a módszereket, gondolati mintákat kapnak, amiket otthon is alkalmazhatnak. Sok olyan gyermek van, aki szinte teljesen meggyógyul, de a halmozottan sérülteknél gyakori, hogy az iskolában újra előkerülnek a problémák, például az írni és olvasni tanulásnál.

– Fontos, hogy folyamatosan kövesse egy szakember a fejlődést. A cél a fejlődésmenet utolérése. A teljes integráció nem azt jelenti, hogy egy többségi óvodába berakva a gyereket senki nem törődik vele, hanem azt, hogy mindig figyelemmel kísérik. Ehhez általában egy „sima” pedagógus nem elég. Szabályokat lehet és kell is hozni életükben, ha ezeket nem tartják be, akkor a gyerek és a szülő is összezavarodik.

V. J. ügyvédi irodát vezet, a 13 éves középsúlyos értelmi fogyatékos Máté édesapja.

– Nem tudom, milyen egészséges gyermeket nevelni, de Máténak megadunk minden lehetőséget, hogy teljes legyen az élete. Nem szabad bezárkózni vagy elrejteni őt a világ elől. Mi sok olyan helyre megyünk, ahol Mátét ugyanolyan élmények érhetik, mint minden más, normál fejlődésű gyerekeket. Járunk kirándulni, vásárolni, étterembe, még wellness szállodába is. Sokszor tapasztaljuk, hogy rosszallóan néznek az emberek, intoleránsak, vagy úgy tesznek, mintha észre sem vennék. De egyre több ellenpéldával is találkozni. A kisfiú délelőttönként iskolai foglalkozásokon vesz részt, délután pedig otthoni fejlesztésekre (gyógytorna, kommunikáció, mozgásfejlesztés) szakemberek jönnek hozzá.

– A feladatokat játéknak veszi és szívesen végre is hajtja őket. Angliában egy sérült gyerek születésekor a szülők azonnal információkat és javaslatokat kapnak, hogy kihez, hova lehet fordulni segítségért, támogatásért. Mi ettől még igen messze vagyunk. Persze itthon is javul a helyzet, egyre többféle fejlesztési lehetőség érhető el, azonban nagyon sok energiát felemészt az utánajárás. Nehéz megfelelő információkhoz jutni és sok esetben komoly anyagi ráfordítást is igényel. Mivel Máté nem beszél, nem szobatiszta, sosem maradhat egyedül, valaki mindig vigyáz rá. A nagymama sokat segít. Komoly szervezést igényel az életünk, de Máté anyukája és én is főállásban dolgozunk, tehát a szakmai karrierünket nem kellett feladni, de természetesen mindig a gyermekünk az első.

Daubner Eszter a Bárczi Gusztáv iskola 11–12 éves tanulóinak osztályfőnöke. Osztályába középsúlyos értelmileg akadályozott, látássérült, kerekesszékes és beszélni nem tudó gyermek is jár.

– Reggel találkozom a szülőkkel, megbeszéljük velük a fontos dolgokat. Reggeli után körbeülünk, beszélgetünk, kivel, ahogyan lehet, majd órarendszerűen foglalkozások vannak. Én a számolást, írást, olvasást és a környezeti ismereteket tartom. Többféle kommunikáció létezik az osztályban, valaki csak mutogatni tud vagy a mimikájával mondja el a választ, de van olyan is, aki megtanul írni, olvasni. Tudni kell, kinek mik a határai, és amijük van, arra kell építeni. Az önállóságra nevelés nagyon fontos. Tanulják meg le- és felvenni a kabátot, cipőt bekötni, kezet és fogat mosni, a tárgyakat a helyükre rakni, mert ezek csökkentik a kiszolgáltatottságukat. 22 éves a legidősebb tanuló, utána vagy munkahelyet keresnek az idejáróknak vagy lakóotthonba kerülnek, ha a családjuk nem tudja őket ellátni. Munkafolyamatokat meg tudnak tanulni, például kertészkedni, mézeskalácsot sütni jól tudnak.

– Dolgoztam egészséges gyerekekkel egy óvodában, de 25 éve értelmileg akadályozottakkal foglalkozom – mondja Tamásiné Sárospataki Rita gyógypedagógus. – A nagyobbaknak, a 16-tól 22 éveseknek tornaórákat tartok órarendszerűen, valamint táboroztatásokat szervezek és úszni viszem a gyerekeket. A tornaóra olyasmi, mint bármelyik iskolában: van futás, labdajátékok, gimnasztika, csak a játékszabályokat nehezebben tanulják meg. November 15-én szombaton rendeztük meg az iskolában a Kapkodd a lábad 7. országos versenyt értelmileg akadályozott 1–8. osztályosoknak, 18 csapat részvételével. A célunk az volt, hogy olyan élményekhez jussanak a gyerekek, mint ép társaik, hogy versenyezhessenek, érmeket és ajándékokat kapjanak. A szocializációjukban nagy segítséget jelentett ez az esemény.

20 éve táboroztatok, januárban több mint 40 résztvevővel indulunk a Mátrába, sok régi diák is eljön majd.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.