Díjnyertes adótanácsadó – egy magyar jogász nemzetközi sikere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Euromoney„International Tax Review” című kiadványának „Hungarian Tax Firm of the Year” díját idén az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda adócsoportja nyerte el, amelyet dr. Antal Gábor vezet. A 32 éves jogász-adótanácsadó nemcsak maga és csoportja, hanem az egész ügyvédi iroda és az ügyvédi irodai keretben működő adótanácsadói szakma sikerének tartja az elismerést. – A díjat a versenytársak és az ügyfelek véleménye alapján ítélik oda minden évben. Már tavaly is a jelöltek között szerepeltünk – magyarázza Antal Gábor. Dr. Antal Gábor…

A Euromoney„International Tax Review” című kiadványának „Hungarian Tax Firm of the Year” díját idén az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda adócsoportja nyerte el, amelyet dr. Antal Gábor vezet. A 32 éves jogász-adótanácsadó nemcsak maga és csoportja, hanem az egész ügyvédi iroda és az ügyvédi irodai keretben működő adótanácsadói szakma sikerének tartja az elismerést. – A díjat a versenytársak és az ügyfelek véleménye alapján ítélik oda minden évben. Már tavaly is a jelöltek között szerepeltünk – magyarázza Antal Gábor.

Dr. Antal Gábor
2003–2004: New York University School of Law, New York, LL.M (nemzetközi adózás szakirányon);
2002–2003: Buckinghamshire Chilterns University College, High Wycombe, Buckinghamshire, United Kingdom együttműködésben a budapesti Open Business School-lal), „Diploma in Management Studies” nevű képesítés,
2000–2003: Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, adótanácsadó (2002), okleveles adószakértő (2003);
1995–2000: Szegedi Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, jogi diploma (summa cum laude minősítéssel).
Az Ernst & Youngnál és a Linklaters-nél töltött évek után (mely utóbbinál töltött idejéből 5 hónapot a cég londoni irodájában volt kiküldetésben) jelenleg a Linklaters átalakulásával 2008. nov. 1-jén létrejött Kinstellar adócsoportjának vezetője. Az International Bureau of Fiscal Documentation (IBFD) nevű nemzetközi szervezet magyarországi tudósítója
(a szervezet a világ adórendszereinek összehasonlító elemzését végzi).

Míg a vezető pénzügyi központokban (például Londonban) több száz jelentős, és több tucat kifejezetten nagy iroda működik egy jól strukturált piacon, addig nálunk húsz alatti a nagynak mondható ügyvédi irodák száma. Az ügyvédi irodai keretek között adókérdésekkel foglalkozó jogász-adótanácsadók pedig mindössze hatan-nyolcan lehetnek. A nagy könyvvizsgáló cégek és az ügyvédi irodák adópraxisai közötti különbségekről Antal Gábor határozott és megalapozott véleménnyel bír: A „Big 4” (a négy legnagyobb könyvvizsgáló: Deloitte, Ernst & Young, KPMG, PricewaterhouseCoopers) elsősorban multinacionális hátterű nagyvállalatoknak nyújt nagyrészt napi szintű, teljes körű (azaz valamennyi adónemre kiterjedő) adótanácsadást. Ezzel szemben a Kinstellar (és a hozzá hasonló néhány, adókapacitással rendelkező nemzetközi ügyvédi iroda) szinte kizárólag tranzakciós tanácsadást végez egy-egy akvizíció, privatizációs ügylet, cégátalakulás kapcsán, gyakran az ügyletet szervező befektetési bank vagy egyéb üzleti tanácsadó oldalán eljárva. Természetesen jelentős átfedések vannak e két tanácsadótípus jellemző ügyei és ügyfelei között, és az sem ritka, hogy bizonyos ügyfelek több adótanácsadóval (pl. egy Big 4 céggel és egy ügyvédi irodával) párhuzamosan is kapcsolatban állnak.

– Ügyvédi irodaként kapcsolatunk ügyfeleinkkel jellemzően átfogóbb és állandóbb az átlagos tanácsadói kapcsolatnál. Nagyobb figyelemmel lehetünk a speciális igényeikre, hiszen kisebb szervezetünkben a tanácsadók személye a munka során nem változik. A nagy tanácsadó cégeknél a szervezet mérete és a munkaszervezési rendszerek következtében elkerülhetetlen, hogy esetenként hosszabb legyen a reakcióidő, és az ügyfélkapcsolatok kezelése is összetettebb. Egy másik fontos különbség: a Big 4-nál többségében közgazdászok adnak adótanácsokat, nem pedig jogászok, és ez a tanácsadás szemléletére is rányomja a bélyegét. Természetesen a kétféle szemlélet nagyon jól ki is tudja egészíteni egymást, akár egy cég keretein belül, akár egymástól függetlenül, de azonos ügyfélnek dolgozva. Jellemző, hogy az utóbbi években a Big 4 tanácsadó cégek is felismerték, hogy előnyük származhat adójogászok foglalkoztatásából. Mindezt tapasztalatból is tudom: dolgoztam ilyen cégnél.

Kevés jogász nevezhető „adójogásznak”, pedig jelentős a kereslet erre a specializációra. Jelenleg is csak kb. 20–30 jogász (beleértve az ügyvédi irodákban és a különböző tanácsadó cégeknél dolgozókat) foglalkozik magas szinten adókérdésekkel, ami ahhoz képest jelentős előrelépés, hogy tíz éve még alig volt ilyen specializációra példa. A jó adójogásznak alapos társasági jogi, polgári jogi és bankjogi ismeretekre, és széles látókörre van szüksége, nemcsak a szorosan vett jogi, hanem az általános gazdasági jelenségek értelmezésében is. Ilyen jellegű ismereteknek – különösen 2008 második felétől – Antal Gábor is hasznát veszi, hiszen az utóbbi időben idejének jelentős részét tölti a gazdasági válság okozta helyzetek (pl. csődközeli állapot) és ügyletek (pl. kényszereladások, szervezeti és pénzügyi átszervezések) megoldásával.

Egy leendő adójogász számára az alapos elméleti háttér elengedhetetlen, de mivel sok az adójogon belül a nehéz, száraz terület, autodidakta módon gyakorlatilag lehetetlen adójogásszá válni. Elméleti adózási ismereteket manapság már nemcsak adótanácsadói vagy adószakértői tanfolyamokon, hanem egyetemi szakjogászi továbbképzéseken is lehet szerezni. Egy elhivatott pályakezdőnek érdemes a gyakorlati munkát egy Big 4 adótanácsadónál kezdenie, hiszen egy kisebb cégnél (akár ügyvédi iroda, akár nem) ritkán találkozhat számszerűen annyi üggyel, amely kapcsán alapos gyakorlati ismeretekre tehetne szert. A nagy szervezeti környezet segíti az ügyfél-orientáció kialakulását, és könnyen megtanulhatók a nagy szervezetek (akár a saját munkáltató, akár az ügyfél) belső munkaszervezési módszerei.

Antal Gábor magyarországi jogi, üzleti, adótanácsadói és adószakértői tanulmányai után New Yorkban tanult adójogot. Eredeti célja az volt, hogy a lehetőségekhez képest mindent megtanuljon, ami az adózásról (elsősorban annak nemzetközi vonatkozásairól) elméleti síkon megtanulható. E mellett a kalandvágy is vezette: olyasmivel akart foglalkozni, amihez kevesen értenek. Magyar ügyvédi praxisjoga mellett jelenleg New York államban is bejegyzett ügyvéd, de nem tervezi, hogy az USA-ba költözzön.

Szakmája elismerésének tekinti, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter szintén adójogász. Sokáig a könyvviteli, könyvelési szakma egyik alfajának tekintették ezt a területet, s egyetemi szinten is csak nemrég vált önálló diszciplinává. Ám ez a német mintából érkező felfogás lassan átalakulóban van.

– Adóperekkel nem foglalkozom, hiszen ott fontosabb a széles körű peres gyakorlat, mint az adózási tudás. Persze, ha egy fontos ügyfelem mindenképpen engem szeretne megbízni egy ilyen feladattal, alaposan felkészülnék és egy gyakorlott peres csapatot állítanék a magam adótudása mellé. Az offshore cégek sem tartoznak a szorosan vett szakterületeim közé, de természetesen figyelemmel követem az eseményeket. Irodánk nem foglalkozik offshore cégek bejegyzésével vagy működtetésével, de előfordul, hogy tanácsot adunk olyan struktúrákról, amelynek vannak offshore cég tagjai. Fontos kiemelni, hogy az általános hiedelemmel ellentétben az offshore formában működő vállalatcsoportoknak csak egy kisebb része végez ténylegesen illegális tevékenységet, bár az a néhány szereplő rossz fényt vet minden offshore-nak nevezhető társaságra vagy ügyletre. Ennek látjuk jelenleg is az európai és világszintű következményeit. Természetesen illegális tevékenységről van szó, ha az offshore cég segítségével a jövedelem megtermelésének országából (pl. Magyarországról) kijuttatott cégvagyont egy magánszemély valamely offshore helyszínen magánvagyonná teszi, anélkül, hogy e jövedelmét bevallaná. Ez törvénybe ütközik, hiszen az esetek nagy többségében a jövedelem Magyarországon adóköteles. Az adóhatóságnak egyébként az információcseréről szóló megállapodások alapján van lehetősége arra, hogy „utánanézzen” bizonyos személyeknek vagy vállalkozásoknak, kérdéses viszont, hogy ezek a rendszerek milyen hatásfokkal működnek a gyakorlatban.

Antal Gábor szerint az adórendszer kiszámíthatósága és igazságossága legalább olyan fontos, mint a behajtás hatékonysága. – El kellene érni, hogy ne aludjon nyugodtan, aki adót csal. Olyan jogszabály nincs, amivel a visszaélések teljesen kizárhatóak, de egy igazságos adórendszer és egy hatékony adóhatóság lényegesen tudna javítani a jelenlegi helyzeten. Mindig is lesz, aki illegális módszerekkel próbál pénzhez jutni, de össztársadalmi méretekben jelentéktelen szintre lehetne visszaszorítani az ilyen jellegű haszonszerzést.

Az új adótörvényekkel kapcsolatban Antal Gábor a kiszámíthatatlanságot véli a legnagyobb problémának. Szerinte még a magasabb, de stabil adókkal is jobban együtt lehet élni, mint az állandó bizonytalansággal és az ebből adódó tervezhetetlenséggel. – Nem hogy 2–3 évre, de még hat hónapra előre sem tudják a piaci szereplők felmérni a várható változásokat, de még azok általános irányát sem. Ez a kiszámíthatatlanság pedig nem csak a magyar adófizetők életét keseríti meg, de a külföldi érdeklődőket is taszítja.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.