E-book reader

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az e-könyvek megjelenésével egy időben gomba módra kezdtek el szaporodni azok az eszközök, amelyeken már egyre több felhasználó számára váltak elérhetővé a digitális állományok. Sorozatunk e havi cikkében az e-book olvasókról értekezünk.

Napjainkban az e-könyv olvasók piacán a trendeket és az árakat néhány olyan nagynevű forgalmazó mint a Barnes&Nooble, a Sony és az Amazon gépei határozzák meg. A három nagy gyártón kívül ugyan más amerikai, európai, japán és kínai gyártók is képviselve vannak a piacon, de nem akkora a népszerűségük, és termékeik sem annyira elterjedtek.

Az első, e-ink technológiával rendelkező olvasó a Sony Librie volt 2004-ben. Azóta ez a technológia folyamatosan fejlődik, halad előre, mára már a színes e-ink kijelzőjű eszközökkel próbálkoznak a gyártók. A Rocket eBook, a SoftBook, az Everybook és társaik már jobban hasonlítanak egy igazi könyvre, mint számítógépre, a beléjük tölthető oldalak ugyanúgy lapozhatóak, jegyzetelhetőek, mint a papíralapú elődjük. Ezenkívül néhány egyéb hasznos szolgáltatást is tudnak, mint például a villámgyors keresést a szövegben, a sötétben is olvasható a megvilágított képernyő, ill. állítható a betűméret és színek is. Az e-book állományok többsége emellett a hordozható kézi gépeken, valamint a hagyományos számítógépeken is megnézhető ingyenes olvasóprogramokkal. A formátumok közül az Adobe cég PDF-je és a Microsoft által is támogatott OEB (Open E-book) szabvány az ismertebbek – mindkettő tartalmaz másolásvédelmet is.

Az e-könyv olvasó előnyeként szokták felsorolni, hogy szinte sosem merül le, mivel az e-papírnak nincs háttérvilágítása és csak a lapozás fogyaszt áramot. Általában elég, ha egy-két havonta rádugjuk a számítógép USB portjára, és pár óra alatt föltöltődik. Másik előnye, hogy az e-könyv olvasóknak nagyobb a kijelzőjük, így könnyebb őket olvasni. Hátrány ugyanakkor, hogy az olvasókban általában lassú processzor van, és maga a kijelző sem képes valós időben reagálni a parancsainkra, ezért a lapozás akár pár másodpercig is eltarthat. További hátrány még a nagysága és az ára. Míg egy PDA-t az ember bármikor előkaphat a zsebéből, az e-könyv olvasó nem fér el, ezért nincs mindig kéznél, amikor szükség van rá. Ezen okok miatt már készülnek összehajtható e-könyv olvasó eszközök is.

Az olvasóeszközök mellett mára megjelentek az e-book kiadók, amelynek következtében a nyomdák, a terjesztők és könyvesboltok kihagyhatóvá váltak a folyamatból. Napjainkban már egyre több az elektronikus könyveket publikáló cég, köztük már néhány magyar is. A kiadók célja, hogy rászoktassák az embereket a képernyőn való olvasásra. Ezért vagy nyomtatásban gazdaságtalan, szűk olvasókört érdeklő műveket jelentetnek meg, vagy éppen hogy a népszerű, bestseller írókat és műfajokat publikálják. A legtöbb kiadónál ingyenes könyveket is letölthetünk, a fizetős kiadványok ára pedig rendszerint jóval alacsonyabb, mint a nyomtatott változat. A közvetítők, nyomdák kihagyása a publikálási tevékenység gazdasági vonatkozásait alapjaiban fogja megváltoztatni hosszú távon: a költségek jelentős csökkenésével a szerzők és az olvasók egyaránt jobban járnak.

Itthon még elég kezdetlegesnek mondható az e-könyv piac, s bár vannak különböző törekvések, nem alakult ki egységes megoldás a tartalom értékesítésére. Magyarországon 2007 óta vannak képviselve az e-könyv gyártók: a Barnes&Nooble Nook nevű olvasóját és az Amazon Kindle-jét interneten keresztül rendelhetjük meg; a Sony olvasóihoz pedig márkaboltokban juthatunk hozzá. Ezenkívül e-könyv olvasó eladással foglalkoznak mobilszolgáltatók (pl.: T-Mobile), könyvforgalmazók (pl.: Bookline, Libri) és e-könyvekkel foglalkozó vállalkozások is (pl. Ad Librum Kiadó, Digitalbooks). Sok kiadó ugyanakkor még idegenkedik az e-könyvek árusításától, és a könyvtáraknak is egyelőre nehezebb a dolga a szerzői jogi problémák miatt (DRM = Digital Rights Management). Egyelőre viszonylag kevés magyar nyelven elérhető elektronikus könyv van a külföldi tendenciához képest. Leginkább az interneten, fórumokon és blogokon szerveződnek olyan közösségek, ahol a tagok saját felhasználásra készített e-könyveiket közzéteszik és gyűjtik. Emellett egy kevés magyar nyelvű irodalom elérhető az online könyvesboltok kínálatában is (ezeket a nyomtatott könyveknél olcsóbban, általában pár száz forintért szerezhetjük be).

Mindezek ellenére egyre jobban terjednek itthon is a különböző márkájú e-könyv olvasók már egy-két könyvtárban is. Tavaly decemberben az OSZK kapott ajándékba 10 db LCD-s kijelzős e-könyv olvasót. A készülékek a beiratkozott felhasználók számára helyben használhatóak, de a könyvtár olvasnivaló e-könyveket is rakott rá, ill. a tervek között szerepel az e-bookok kölcsönözhetővé tétele.

Würsching Zoltán

 

Kapcsolódó cikkek:

E-könyv – a digitális olvasás forradalma

E-tinta – a jövő nyomdai technikája

---