Elemi erők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eddigi energiaforrások mind nagyobb veszélyt jelentenek a környezetre, drágák, kezdenek kimerülni, és – lásd a januári gázválságot – világgazdasági játszmák részeként nem mindig hozzáférhetőek. Négy ok, mely miatt egyre inkább felértékelődnek a megújuló erőforrások. Ipari szinten, de akár saját otthonunk energiaellátásában is paradigmaváltás előtt, pontosabban kellős közepén vagyunk. Képzeljünk el egy olyan házat, melynek fenntartására a hagyományos épületek üzemeltetéséhez szükséges energia töredékét kell fordítani. Egy házat, mely mondjuk évente 15 kWh fűtési energiát használ fel négyzetméterenként; ez a mennyiség…

Az eddigi energiaforrások mind nagyobb veszélyt jelentenek a környezetre, drágák, kezdenek kimerülni, és – lásd a januári gázválságot – világgazdasági játszmák részeként nem mindig hozzáférhetőek. Négy ok, mely miatt egyre inkább felértékelődnek a megújuló erőforrások. Ipari szinten, de akár saját otthonunk energiaellátásában is paradigmaváltás előtt, pontosabban kellős közepén vagyunk.

Képzeljünk el egy olyan házat, melynek fenntartására a hagyományos épületek üzemeltetéséhez szükséges energia töredékét kell fordítani. Egy házat, mely mondjuk évente 15 kWh fűtési energiát használ fel négyzetméterenként; ez a mennyiség egy hagyományos épület energiaigényének mindössze öt százaléka, de egy korszerű házénak is csak az ötöde. Ha lelki szemeink előtt megjelent egy ilyen épület – szaknyelven szólva passzív ház –, akkor máris helyben vagyunk: ez lehet ugyanis a jövő otthona, illetve világméretű energiaválság elé néző XXI. század egyik jelképe.

Passzívházak

Amíg a hagyományos energiahordozók – szén, gáz, olaj – korlátlannak hitt mennyiségben rejtőztek a föld alatt, és elérhető áron kerültek a háztartásokba, csak néhány, a környezete által jobbára csodabogárnak tekintett környezetvédő tartotta fontosnak, hogy ilyen házat hozzon tető alá. Most azonban, hogy a nem megújuló, vagyis fosszilis – következésképp előbb-utóbb kimerülő – energiahordozók ára az egekbe szökött, az alternatív épületek felhúzása egyre kevésbé „úri passzióként”, hanem elemi gazdasági igényként jelentkezik. Ennek megfelelően Európában immár 15 ezerre tehető a passzívházak száma, ám ebből csak 1100 kapta meg a németországi Passzív Ház Intézet hivatalos minősítését.

Hasonló épületek Magyarországon is készülnek, de arra idén február elejéig kellett várni, hogy egy honfitársunk szadai otthona elsőként megkapja a darmstadti intézet hivatalos pecsétjét. A passzívháznak természetesen számtalan ismérve van, melyeket így lehet összefoglalni: az épület fenntartásához nem kell külső energiát használni, mert a ház maga termeli meg a működéséhez szükséges energiákat, így a világításhoz vagy a fűtéshez szükséges erőforrásokat. Mindennek persze elsőrendű feltétele a kiváló szigetelés, így az átlagos öt centiméter helyett a falak egy ilyen épületben általában 30 centiméter vastag szigetelést kapnak, az ajtók és ablakok üvege pedig a szokásos kettő helyett háromrétegű üvegből készül.

Az így felhúzott, vagy éppen utólag átalakított ház lelkét az olyan alternatív energiaforrás adja, mint például a napelem vagy a föld mélyében szunnyadó, folyamatosan megújuló energiát nyerő hőszivattyú. Előbbi mára széles körben ismert és használt módszerré vált, utóbbival azonban csak most kezdünk ismerkedni. Pedig működésének alapja pofonegyszerű: a nap melege a földkéregben elraktározódik, és ez a mennyiség sok ház esetében elegendő a fűtési szükségletek kielégítésére; csak annyi a teendő, hogy ezt a hőt egy kellően, akár száz méter hosszú csövön keresztül kinyerjük és a házba vezessük.

Annak segítségével aztán kedvünkre fűthetjük avagy nyáron hűthetjük lakásunkat, melegvizet állíthatunk elő – olcsón, ráadásul káros szén-dioxidkibocsátás nélkül. A rendszer kiépítése és üzemeltetése természetesen pénzbe kerül, ám nem szükségszerűen sokkal drágább, mint egy hagyományos házé, de még ha az lenne is, a befektetés legkésőbb öt-hét év múlva megtérül. A szadai ház négyzetméterenkénti ára például 230 ezer forintra jött ki, miközben a mínusz tízfokos hidegben az épület hőigénye mindössze másfél kilowatt volt; ez alig haladja meg egy porszívó teljesítményfelvételét. Az energia nagy részét itt egy ötszáz literes víztartályba épített fűtőszál segítségével nyerik; a szálat fűtő energiát részben napenergiával állítják elő, végső esetben pedig az elektromos hálózatról táplálják. (A meleg vizet szintén az ötszáz literes tartályból kapják, és ez működteti a padlófűtést is.)

Nemhiába segíti az állam a világ egyre több országában az ilyen jellegű építkezéseket vissza nem térítendő támogatással vagy éppen kedvezményes hitellel. Magyarországon is léteznek különféle pályázatok a témakörben, s az energiatudatos szemlélet kialakításának jegyében tavaly óta minden új épülethez energetikai tanúsítványt kell kiállítani. A házakat az energiafelhasználás szempontjából – A, B, C stb. jelzéssel – úgy osztályozzák, mint a háztartási gépeket, a minősítéshez pedig megvizsgálják, mennyit fogyaszt a mosógép, a tűzhely, a fűtés, a világítás, a légkondicionálás.

Kihasználatlan lehetőségek

A szakirodalom szerint a főbb megújuló erőforrások közé a következők tartoznak: naperőmű, vízenergia, árapály-energia, hullámenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza, bioetanol és biodízel. (Bizonyos értelemben alternatív erőforrás még az atomenergia is, ám azt – annak veszélyessége, illetve széles körben vitatott volta miatt – külön kell kezelni.) Bár az alternatív erőforrások hazai felhasználási lehetőségeit illetően megoszlanak a vélemények, abban közmegegyezés uralkodik, hogy Magyarország jó természeti adottsággal rendelkezik, ezért a megújuló energiarendszereket – bizonyos megkötések mellett – gazdaságosan lehet üzemeltetni.

Az Európai Bizottság korábbi előírásainak értelmében az EU tagállamaiban a megújuló energiaforrások arányát 2020-ra 20 százalékra kell növelni; Magyarország azonban kedvezményt kapott, és nekünk, legalábbis egyelőre, elég lesz csak 13 százalékot teljesíteni. Persze van honnan fölfejlődni, hiszen jelenleg energiafelhasználásunk nagyjából hat százalékát fedezzük megújuló forrásokból.

„A fosszilis energiahordozók gazdaságos kitermelésének súlyos korlátai, valamint az elégetésükkel járó katasztrofális környezeti következmények minden országot és nemzetközi szervezetet energiastratégiájának újragondolására kényszerítenek. Ez valószínűleg a végét jelenti a határtalan növekedés, a korlátlan energia- és anyagpazarláson alapuló fogyasztói tömegtársadalmak korszakának. Az átállás nemcsak a környezetkímélő, energiatakarékos, kisléptékű technológiák forradalmi térhódítását tűzi napirendre, hanem a jóléttel, a gazdasági ésszerűséggel stb. kapcsolatos alapvető fogalmainkat is felül kell vizsgálnunk” – olvassuk a Magyar Tudományos Akadémia tavaly októberben elfogadott stratégiai programjában. A tudós testület és más szakértők szerint egyébként hazánkban leginkább a nap-, illetve szélenergiában, a biomasszában és a geotermikus energiában rejlenek nagy mennyiségben kihasználatlan lehetőségek.

Kevesebbet fogyasztani

Európában vannak országok, amelyek energiatermelésük 40–60 százalékát megújulóból fedezik, például Ausztria vagy Svédország, bár ez az ő esetükben főleg vízenergiából származik. Az Európai Unió egészében ugyanakkor a megújuló energia 90 százalékát a vízenergia és a biomassza jelenti. Hazánkban a vízenergia jelentősége – különösen a bős-nagymarosi gát tervének megbuktatása után – elhanyagolható, ezért nálunk a 90 százalékot a biomassza teszi ki, azon belül is közel ötven százalék a tűzifa aránya. Ezen a téren azonban gondok mutatkoznak: egyre több szakember figyelmeztet, hogy 18 százalékos erdősültségünk mellett egyre inkább eltüzeljük a fáinkat, ahelyett, hogy még legalább egymillió hektárt telepítenénk. A szalmatüzelésű erőművekkel sem egyértelmű a helyzet, amennyiben településük sok helyütt nagy lakossági ellenállásba ütközik, és alapanyag sem áll mindenhol rendelkezésre. A napenergiával az a probléma, hogy jobbára vízmelegítésre vagy fűtéskiegészítésre alkalmas, és egyenáramot ad, miközben majdnem mindenhol váltóáramra van szükség. A villamosenergia-termelés szempontjából a legígéretesebb erőforrásnak még a szél mutatkozik, csakhogy arra – kiszámíthatatlan volta miatt – nem mindig lehet alapozni.

Ezért sokan arra számítanak, hogy ez a század még a gázról, illetve a kőolajról fog szólni – már csak azért is, mert meglévő rendszereket mindig olcsóbb üzemeltetni, mint új rendszereket kialakítani. Persze addig is van teendő: nemcsak abban kell gondolkodni, hogy honnan nyerhetünk energiát nyakló nélküli fogyasztásunk kielégítésére, hanem legalább ennyire érdemes azon is törni a fejünket, hogy miként tudnánk visszavenni az energiafogyasztásunkból. Egy kis gázválság pedig, ha másra nem is, arra mindenképpen jó, hogy ipari és lakossági fogyasztó egyaránt megkeresse a takarékoskodás lehetőségeit, akár azzal, hogy kevesebb energiát fogyaszt, akár pedig azzal, hogy a felhasznált energiát a korábbinál hatékonyabban használja fel.

Szőnyi Szilárd

 

Víz hajtja a személyi repülőgépet

James Bond-filmekből ismerős lehet az a hátra szerelhető személyi repülőkészülék, amelyet Németországban fejlesztettek ki. A sci-fi jövőképekben szereplő készülék, az úgynevezett jetpack gyorsabb, jobb és messzebb is repül korábbi társainál – ezért cserébe a víz közelében kell maradnia, ugyanis azzal működik. A JetLev-Flyer névre hallgató készülék 15 méter magasra képes elemelkedni a földtől, maximális haladási sebessége 48 km/óra, egy feltöltéssel pedig 320 kilométert képes repülni.

A készülék üzemanyaga víz, melyet egy 150 lóerős motor juttat egy 43 méter hosszú tömlőn keresztül a jetpackre szerelt fúvókákba. Az ezekből kilövellő vízsugár olyan erős, hogy képes felnyomni a készüléket a földről viselőjével együtt, majd stabil, könnyen kontrollálható módon repülni. A készülék weboldala szerint a két megvásárolható modell 99 ezer, illetve 119 ezer euróba kerül. A jetpack hátulütője, hogy mivel vízzel működik, főként vízfelszín felett tanácsos vele haladni, abból pedig csak a tömlő maximális hosszáig repülhetünk ki.

hvg.hu

Egységesítenék a mobiltöltőket

A modern élet egy apró eleme válik lényegesen egyszerűbbé azzal, ha minden modellhez egyaránt alkalmazható egységes töltőkészüléket vezetnek be a mobiltelefon-gyártó vállalatok. A Financial Times Deutschland arról számol be, hogy a vállalatok eleget kívánnak tenni az Európai Bizottság egyre növekvő nyomásának, és egységes mobiltelefon-töltő készüléket dolgoznak ki. Guenter Verheugen uniós biztos a Deutsche Welle rádióállomásnak kifejtette, hogy a 27 tagú unióban több mint harminc különféle töltőkészülék van használatban, és az ő „türelme véges”. A készülékgyártók eddig kompatibilitási és jogi problémákra hivatkozva zárkóztak el az egységes töltőkészülék alkalmazásától. Pedig az egységes töltőkészülék lehetővé tenné a vállalatoknak költségeik csökkentését is, mivel nem kellene minden új készüléküket töltővel együtt értékesíteni. A lépés javíthatna a vállalatok „zöld arculatán” is, mert a telefonkészülékek mikro USB-portját használó új töltő a jelenlegi készülékeknél kevesebb áramot fogyasztana.

MTI

Egyszerűbbé válhat a Down-kór diagnosztizálása

Két kutatócsoport is azon fáradozik, hogy veszélytelen diagnosztikai módszert fejlesszen ki, mellyel a vetélés kockázata nélkül kideríthető a magzat betegsége, például a Down-kór. A 35 év feletti kismamák ma még csak két, kényelmetlen és nem kockázatmentes módszer közül választhatnak, melynek során az orvos műszerrel az anya testébe hatol, és a magzatvízből vagy a magzatboholyból vesz mintát a hasfalon, illetve a hüvelyen keresztül. Egy kaliforniai cég most azon dolgozik, hogy egy hongkongi orvos módszerét átültesse a gyakorlatba. A módszer lényege, hogy a magzati sejtek magjában lévő ribonukleinsavak kóros pontjainak kimutatásán keresztül meghatározza a két szülőtől származó génarányt. Ha a 21-es kromoszóma aránya 1:1, a magzat egészséges, ha viszont valamelyik szülőtől kétszer annyi 21-es kromoszómát örököl a magzat, akkor valószínűleg fennáll a Down-szindróma.

Népszabadság


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.