Kávé – a világ egyik legnépszerűbb élvezeti cikke
Imádja a világ, egyre nő iránta az igény, de a kávécserje termesztése erdőirtással is jár. Az EU új jogszabályokat tervez a környezeti károk megfékezésére.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A könyvnyomtatás a legfontosabb európai találmány, Leonardo da Vinci a legjelentősebb európai művész, a Don Quijote az öreg kontinens irodalmának legelragadóbb irodalmi alakja, Az élet szép a legjobb európai film, és a demokrácia a legjelentősebb dolog, amellyel Európa hozzájárult a világ kultúrájához. Ezt az érdekes eredményt hozta a Goethe Intézet internetes közvélemény-kutatása, melyen harminc ország 22 ezer polgára vett részt.
Tizenhat Európával összefüggő kérdésre kért választ a harminc országban működő Goethe Intézet 2013 tavaszán. Huszonnégy uniós tagország (köztük Magyarország), két, az EU-ba készülő tagállam (Szerbia és Törökország), hat Európával szomszédos, illetve Európa-közeli ország (Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Algéria, Libanon, Jordánia) polgárai interneten válaszoltak, mit gondolnak az európai kultúráról, a kontinens értékeiről. A Goethe Intézet kezdeményezésének célja az volt, hogy új lendületet adjon az európai identitásról folyó vitának. A négylépcsős projekt első elemeként 2013. március 21-én az összes Goethe Intézet weboldalán németül vagy valamennyi részt vevő ország nyelvén lehetett felelni az Európa kulturális vívmányaira, alapvető értékeire vonatkozó kérdésekre. Az eredmények 2013 nyarán jelentek meg a Goethe Intézet weboldalain, valamint a kutatás médiapartnereinél, a Deutschlandradio kulturális szerkesztőségénél és a Die Welt című lapnál, ahol rádióműsorok, interjúk, kommentárok, esszék foglalkoztak a válaszokkal. Ezt követően felkért neves személyiségek is véleményt alkottak az eredményekről, majd megnyílt a lehetőség az internetes kommentre is. Szakértők irányításával hamarosan húsz fiatal művészi formába öntheti véleményét, 2014-ben pedig konferencián értékelik az eredményeket értelmiségiek, politikusok.
A demokrácia Európa „ajándéka” a világnak. Képünkön az Akropolisz
A Goethe Intézet weboldalán huszonnégy nyelven, köztük magyarul is olvashatók a kérdések, és az azokra adott feleletek összesített eredménye. Külön megtalálhatók és összehasonlíthatók az Európai Unió, illetve az unión kívüli országok polgárainak válaszai, és külön kikereshetők a feleletek országonként is.
A Mit jelent Önnek Európa? nyitókérdésre a legtöbb válaszadónak a kultúra, közösség, sokszínűség, szabadság, szabad utazás szavak jutottak eszébe, a magyarok emellett a hagyomány, demokrácia, egység, euró fogalmakat említették, az Európai Unión kívüli polgárok a fejlődés, művészet, rend szavakkal is jellemezték Európát.
Az EU-tagállamok válaszadóinak 62 százaléka szinte teljesen vagy „ízig-vérig” európainak érzi magát, csak 8 százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem. A magyarok közül senki nem jelölte be az egyáltalán nem választ, valamelyest szóval 18 százalék válaszolt, viszont 82 százalékban az ízig-vérig, illetve a szinte teljesen szavakkal erősítette meg európaiságát.
A kérdőív kitöltői közül a legtöbben Németországban élnének (28 százalék), Olaszország, Franciaor-szág és Spanyolország előtt (10–9–8 százalék). A magyarok közül Németországot 29 százalék válasz-taná, Olaszországot 9 százalék, s az átlagot meghaladóan Ausztria 8 százalékot, az Egyesült Királyság 7 százalékos szavazati arányt kapott. (E számokat csak megerősíthetik az ismert tények, hányan is dolgoznak valójában magyar fiatalok ezekben az országokban.) A nem európai országban élők, illetve a törökök és a szerbek között ez az arány Németország javára billen el (35 százalék). A németek viszont lakhelyül legszívesebben Franciaországot (17 százalék), Olaszországot (14 százalék) vagy Spanyolországot (10) választanák.
Leonardo da Vinci
Ugyancsak a németországi dominancia érvényesül a Melyik ország testesíti meg legjobban Európa jövőjét? kérdés válaszaiban. Az összválaszadók csaknem fele jelölte meg Németországot (49 százalékuk). Svédország mindössze 6 százalékkal követi a második helyen. A magyarok körében ez az arány 53 százalék Németország javára, a második helyen viszont – meglepő módon – holtversenyben Magyarország áll, együtt az Egyesült Királysággal és Svájccal (5–5 százalékkal.)
Barcelona jelképe: Sagrada Familia
A legjelentősebb európai épületre kíváncsi kérdést a résztvevők nemzeti hovatartozásuk szerint érdekes módon válaszolták meg: összesítésben az Eiffel-torony végzett az első helyen (25 százalék), de a görögök java részének az Akropolisz a legfontosabb, míg az olaszoknak a Colosseum. A franciáknak viszont a Brandenburgi kapu, a németeknek pedig az Eiffel-torony, csakúgy, mint a nem európai országokban élőknek. A magyar válaszadóknál is az Eiffel-torony áll az élen, megelőzve a római Colosseumot és a Szent Péter-bazilikát, de az ötödik helyen már a budapesti Parlament épülete szerepel. Igaz, a legjobb tízben ott vannak az összesített listán is szereplő népszerű európai turistacélpontok, mint a berlini Brandenburgi kapu, a barcelonai Sagrada Família-templom vagy az athéni Akropolisz.
A berlini Brandenburgi kapu
Shakespeare
Ki a legelragadóbb irodalmi alakja az európai irodalomnak? – így szólt a következő kérdés, mely kel-lően félreérthető volt. Mindez a válaszokból derült ki, mert a résztvevők egy része irodalmi figurát értett az alakon, más része pedig irodalmi alkotót. Így fordulhat elő, hogy az összesített lista élén Don Quijote áll az élen, megelőzve Faustot – és Goethét, Shakespeare-t… Az EU-n kívüli polgárok, csakúgy, mint a magyarok, Shakespeare-t tették az élre, s ez utóbbi lista érdekessége, hogy nyolcadik helyen József Attila is helyet kapott.
A legjelentősebb európai művésznek Leonardo de Vinci bizonyult, lehagyva Picassót, Michelangelót és Mozartot. A legjobb európai filmnek a válaszadók Benignitől Az élet szép című alkotást tartják (8 százalék), majd A mások életét, Florian Henckel von Donnersmarcktól (6 százalék), és az Amélie csodálatos élete című művet (6 százalék). A magyar szavazóknál a nyolcadik helyre még befért Szabó István Mephistója, a tizedikre pedig Radványi Géza Valahol Európában című műve.
Jelenet Az élet szép című filből
A legnagyobb európai sportoló iránt érdeklődő kérdésre többségében Novak Djokovic volt a felelet: a szerb teniszező 72 százalékos fölénnyel végzett az összesítésben az élen, megelőzte Michael Schumachert és Roger Federert. A németeknek Steffi Graf a legjelentősebb sportoló, a magyaroknak Puskás Ferenc, Egerszegi Krisztina, Gyurta Dániel.
A legfontosabb európai politikusok rangsorát Angela Merkel vezeti (18 százalék) Winston Churchill előtt (14 százalék). A magyaroknál Churchill az első, Merkel a második. A többi európai ország is Churchillt teszi az első helyre, kivéve a franciákat, akiknél de Gaulle áll az élen (20 százalék), míg a törökök Atatürkre (10 százalék) a legbüszkébbek.
A legfontosabb európai találmánynak a könyvnyomtatást tekintik az emberek a gőzgép és az autó előtt, a legjelentősebb dolognak pedig a demokráciát tartják, amellyel Európa hozzájárult a világ kultúrájához. Az Európán kívüli országok az irodalmat, a reneszánszt és a klasszikus zenét a demokrácia elé sorolták.
A legjobb konyhával a válaszadók 42 százaléka szerint Olaszország dicsekedhet. Sok nemzet lánya és fia azonban saját főztjét tartja a legjobbnak, így a magyar, a portugál, a spanyol, a francia és a görög is.
Izgalmas válaszokkal született meg Európa toplistája, melyet lehet értékelni: egyetérteni vele, vitatni egyes megállapításait, de a legfontosabb, hogy e szavazás Európára, annak kultúrájára, értékeire, eszmeiségére irányítja a figyelmet.
*
Európa toplistájáról Umberto Eco olasz író:
– A felmérésekkel mindig óvatosan kell bánni. Például az, hogy a megkérdezettek többsége Berlint tartja a legvonzóbb városnak, feltehetőleg annak tudható be, hogy több mint háromezer német volt közöttük, és mindössze feleennyi francia. A franciákat ismerve lefogadom, hogy fordított esetben Párizs nyert volna…
Természetesen örülök, hogy az olasz konyha végzett az élen, de azt gondolom, ez is a német szava-zóknak köszönhető – ha több franciát kérdeztek volna meg, minden bizonnyal a francia konyha nyert volna. Megértem, hogy sok mai fiatal számára Angela Merkel a legjelentősebb politikus, már csak azért is, mert jelenleg nincs még egy ilyen befolyásos személy a politikai porondon. De Napóleon négyszázalékos eredményét látva (aki így vagy úgy, de mégiscsak jelentett valamit Európa számára) az az érzésem, hogy a kérdést félreértették. A fiatalok a jelenben élnek, és lehet, hogy számukra a Colosseum is a mai világ része, valami, amit képeslapokon is látnak. Napóleon viszont nincs a fejükben, ami miatt félő, hogy kevéssé értik az európai történelmet…
Az élet szép című film kiemelése, amiben minden bizonnyal esztétikai és morális szempontok is szerepet játszottak, a fiatal generációk egészséges lelkivilágáról árulkodik. Az egy vagy két generációval idősebbek azonban a Patyomkin páncélosra szavaztak volna.
A válaszok egy része azonban nagyon is sokatmondó a számomra. Amikor azt kellett meghatározni, mit jelent számukra Európa, a többség – jóllehet elég kis többség – a kultúrát nevezte meg. Fontos, hogy legalább egy fiatal elit felismeri, hogy a nyelvi, regionális és államszerkezetbeli különbségek ellenére a kultúra az, ami összetartja Európát, sokkal inkább, mint az euró. Nem tudom, hogy a megkérdezettek a keresztény hagyományra, a Biblián keresztül ható zsidó kultúrára vagy a görög-római örökségre gondoltak-e, de lehet, hogy ezt már túlzás lenne firtatni. Mindenesetre ez lehet az oka, hogy egy elsöprő többség tartja magát – „meglehetősen” vagy „100 százalékig” – európainak, és optimista Európa jövőjét illetően.
A Don Quijote magas helyezése is a kultúra fontosságát látszik alátámasztani. Nyilvánvaló, hogy – a nemzeti különbségeken túl – Európa létjogosultságát a közös kultúra jelenti, és csak remélni lehet, hogy a fiatalok is egyre inkább megértik ezt. Az is sokat elárul, hogy a válaszadók csaknem húsz százaléka a nyomtatás feltalálásával azonosítja az európai hagyományt, és a demokráciát tartja Európa legjelentősebb hozzájárulásának a világkultúrához.
Összességében a válaszok bizonyos fokú optimizmusra adnak okot, de egyben egy olyan generációról árulkodnak, amely szinte semmit sem tud a múltjáról. Ezen pedig csak az Európáról szóló oktatás segíthet.
Európa toplistájáról Móra Terézia író:
– Ha országokra lebontva nézzük az eredményeket, a top-tízes toplistákon kevés eltérés van. Egy-egy rikító kivétel. A magyarok számára Puskás Ferenc egy ikon, és a parlamentjük épülete jelentős európai épület; a többiek számára magától értetődően kevésbé. A cseheknek a prágai vár, a portugáloknak a Belém-torony stb. „Mi” és „mi”. Evidensnek tartom, hogy az utóbbi években a Brandenburgi kapu többek számára vált szimbólummá; de hogy miért kiált olyan sok ember Eiffel-tornyot, amikor a legjelentősebb európai építmény irányt érdeklődnek náluk, azt nem egészen értem. Igaz, már a formája is ikonikus, mindenki felismeri a körvonalait, és ha egy amerikai filmben felbukkan a motívum, hogy valaki Európába készül, azonnal az Eiffel-torony képe jelenik meg…
Úgy alakították ki a tesztet, hogy szükségképpen pozitív legyen az összkép. Mi: nem háború és más túlkapások. Mi: kultúra. Gutenberg. Leonardo. Bach. Eiffel. Nyilvánvalóan ez az, amire pillanatnyilag szükségünk van. Valamire, ami összeköt. Egy közös Igenre. Megértem ezt, és egyet is értek vele, minden számomra elgondolható perspektívából. Igen, számomra is ezt jelenti Európa: „kontinens”, „haza”, „kulturális közösség”. És én is igenlően viszonyulok az aktuális békeprojekthez. Úgy hívják: Európai Unió. Úgy érzem, ezt gyakran elfelejtik. Az EU nemcsak, sőt, nem is elsősorban „gazdasági ügy”. Léte a forró és a hidegháborúk tapasztalatai után ígéret arra, hogy másképpen is lehet. Mégpedig közösség formájában.
A szavazók |
---|
A pontosan 22 235 válaszhoz a német szavazók járultak hozzá a legnagyobb arányban: 3379-en voltak (15,2 százalék), utánuk a szerbek (9,0 százalék), az olaszok (8,6 százalék), a franciák (7,7 százalék) és a magyarok (6,6 százalék) következtek, akiknek száma 1474 volt. A résztvevők több mint fele a 20 és 40 év közötti korosztály tagja. Az EU-tagállamokból 16 493-an válaszoltak (74,2 százalék), feleleteit 4247 nem EU-tagállambeli (19,1 százalék) küldte el, a válaszadók 6,7 százaléka nem nyilatkozott a nemzetiségéről. |
AZ ÖSSZESÍTETT VÉGEREDMÉNYBŐL: |
---|
Melyik a legjelentősebb európai épület? 1. Eiffel-torony, Párizs, Franciaország 2. Colosseum, Róma, Olaszország 3. Akropolisz, Athén, Görögország 4. Európai Parlament, Brüsszel, Belgium/Strasbourg, Franciaország 5. Brandenburgi kapu, Berlin, Németország 6. Szent Péter-bazilika, Vatikán 7. Sagrada Família, Barcelona, Spanyolország 8. Berlini fal, Berlin, Németország 9. Kölni dóm, Köln, Németország 10. Reichstag épülete, Berlin, Németország A hazáján kívül melyik európai országban élne szívesen egy ideig? Ki a legelragadóbb irodalmi alakja az európai irodalomnak? Ön szerint melyik ország testesíti meg legjobban Európa jövőjét? Mi a legfontosabb európai találmány? Melyik az a legjelentősebb dolog, amellyel Európa hozzájárult a világ kultúrájához? Ki a legjelentősebb európai művész? (Bármely művészeti ág közül) Ki a legfontosabb európai politikus? Ki a legnagyobb európai sportoló? a legjobb konyhája? Melyik a legjobb európai film? Melyik a legvonzóbb európai város? |
A MAGYAR EU-TOPLISTA |
---|
Mennyire érzi magát európainak? Egyáltalán nem 0% Szinte teljesen 30% Valamelyest 18% Ízig-vérig 52% Melyik a legjelentősebb európai épület? A hazáján kívül melyik európai országban élne szívesen egy ideig? Ki a legelragadóbb irodalmi alakja az európai irodalomnak? Ön szerint melyik ország testesíti meg legjobban Európa jövőjét? Mi a legfontosabb európai találmány? Melyik az a legjelentősebb dolog, amellyel Európa hozzájárult a világ kultúrájához? Ki a legjelentősebb európai művész? Ki a legfontosabb európai politikus (élő vagy múltbeli)? Ki a legnagyobb európai sportoló? Melyik európai országnak van a legjobb konyhája? Melyik a legjobb európai film? Az Ön számára melyik a legvonzóbb európai város? |
Imádja a világ, egyre nő iránta az igény, de a kávécserje termesztése erdőirtással is jár. Az EU új jogszabályokat tervez a környezeti károk megfékezésére.
TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel, valamint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása.
Magyarország napelem kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre. Globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges erőfeszítések terén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!