Kínai–magyar ügyvédi iroda Budapesten


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Teng Hsziao Ping kezdeményezte, 30 évvel ezelőtti nyitás óta felnőtt a kínaiak egy új nemzedéke, a legutolsó évtized látványos és tartós gazdasági növekedése pedig már a világon szinte mindenki számára kézzelfoghatóvá tette Kína világméretű térnyerését. E történetileg is rendkívüli idő alatt lejátszódó átalakulás hatásai hazánkban is érezhetőek. Ennek részeként értékelhetjük a napjainkban létrejött nemzetközi-kínai ügyvédi irodát. Dr. Várnai Rupert ügyvéd Master diplomáját Ausztráliában, a University of Queensland egyetemén szerezte, záródolgozatát kereskedelmi jogból írta, Graduate Certificate-t szerzett a Marquette University-n…

A Teng Hsziao Ping kezdeményezte, 30 évvel ezelőtti nyitás óta felnőtt a kínaiak egy új nemzedéke, a legutolsó évtized látványos és tartós gazdasági növekedése pedig már a világon szinte mindenki számára kézzelfoghatóvá tette Kína világméretű térnyerését. E történetileg is rendkívüli idő alatt lejátszódó átalakulás hatásai hazánkban is érezhetőek. Ennek részeként értékelhetjük a napjainkban létrejött nemzetközi-kínai ügyvédi irodát.

Dr. Várnai Rupert ügyvéd
Master diplomáját Ausztráliában, a University of Queensland egyetemén szerezte, záródolgozatát kereskedelmi jogból írta, Graduate Certificate-t szerzett a Marquette University-n (Milwaukee, USA).
1997 óta van a jogi szakmában, gyakornoki idejét a Baker & McKenzie ügyvédi irodában töltötte, majd 1999-től egészen az iroda 2007-es alapításáig az ECOVIS irodában volt ügyvédjelölt, ügyvéd és lett végül partner 2003-ban.

„Úgy jósolhatjuk meg a jövőt a legjobban,
ha mi formáljuk.”

(Alan Kay)

Mint a sajtótájékoztatón megtudtuk, a YingKe Várnai Ügyvédi Iroda megszületése tényleg történelmi pillanatnak számít, hiszen a világon ez az első ilyen jellegű együttműködés. A nemzetközi jelentőségű esemény mögött nemcsak Kína „békés fejlődése” és „békés felemelkedése” áll, mint ahogyan azt a mai kínai politika jelszavai hirdetik, de tetten érhető a nyugati világ Kínához való hozzáállása is, miszerint a XXI. század hajnalán a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalmát nem megfékeznünk, hanem sokkal inkább integrálnunk kell.

Az alapító okirat aláírására szeptember 13-án, a Magyar Tudományos Akadémia Kodály termében került sor. Az ünnepélyes összejövetelen a hazai politikai és gazdasági élet jeles képviselői mellett kínai díszvendégek is részt vettek, és a sajtótájékoztatóval egybekötött találkozón több hozzászólásra került sor. Az alapítók mellett többek között rövid kiselőadást tartott Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Mr. Ren Hongbin, a kínai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, Ms. Song Jianzhong, az All China Lawyers Association alelnöke, Bod Péter Ákos a Corvinus Egyetem professzora és Nádasi Tamás, az MKIK kínai tagozatának elnöke.

Az iroda magyar alapítója, Dr. Várnai Rupert előadásából megtudtuk, hogy a közös ügyvédi iroda megszervezése két évvel ezelőtt a magyar partner kezdeményezésére indult, azonban az első pillanattól kezdve tökéletesen illeszkedett a kínai YingKe iroda, illetve annak karizmatikus vezetője, Mr. Mei Xiangrong nemzetközi terjeszkedési terveibe. A hazai elképzeléseket tettek követték, és a közös tárgyalások eredményeként szeptember közepén, ünnepélyes keretek között, a két ügyvéd aláírta az alapító okiratot.

Mei Xiangrong Várnai Ruperthez hasonlóan, közös gyermeküknek tekinti az új iroda megszületését, olyan újszülöttnek, aki nehéz vajúdás eredményeként látta meg a napvilágot, hiszen ezt megelőzően még sohasem jött létre hasonló kezdeményezés. Egyúttal azonban azt is hangsúlyozta, hogy a szülés könnyű is volt, hiszen Várnai Rupert és közte már az első pillanattól olyan összhang volt a tárgyalások során, mintha „testvérek” lennének.

A sajtótájékoztatón Rétvári Bence államtitkár a kormány álláspontját ismertette, és elmondta, hogy a mostani kezdeményezés új munkahelyek teremtését is lehetővé teszi majd. Utalt a korábbi kínai-magyar kapcsolatokra is, valamint arra, hogy a gazdasági globalizációt is elősegíti a kínai–magyar ügyvédi iroda létrejötte. Véleménye szerint a létrejövő iroda a XXI. század selyemútjaként lép majd be a történelembe, mivel e jeles eseménnyel hazánk Kína számára kaput nyit a nyugati világ felé.

Bod Péter Ákos szerint újabb változások küszöbén állunk, de még nem látjuk világosan, hogy a 2011-es esztendő mit tartogat a számunkra. Annyit tudunk, hogy a válságból már megyünk kifelé, de arra is figyelmeztetett, hogy sohasem oda jutunk vissza, ahonnan elindultunk, ahol ért minket a gazdasági válság. Ennek tükrében figyelmeztetett Kína egyre erősödő gazdasági szerepére, illetve egy új jelenségre, miszerint Kína tőkeexportőrként is jelen van már a világban.

Nádasi Tamás rámutatott arra, hogy bár Kínával lényegében közös gyökereink vannak, hiszen onnan indultunk el új hazát keresni, még a történelmi múltban, a honfoglalás előtt, mégsem feledkezhetünk el arról, hogy az eltérő kultúra és jogrendszer miatt szükség van olyan jogi és egyéb hidak létrehozására, mint amilyennek szeptember 13. napján tanúi lehettünk.

A sajtótájékoztató után Várnai Rupertet arról kérdeztük, hogy honnan jött a közös iroda alapításának ötlete? Miért éppen Kínával akart szorosabb kapcsolatot teremteni ezen a területen?

Várnai Rupert: Napjainkban Kína nemcsak regionális, hanem globális szinten is nagyhatalomnak számít, s ez a szerepe főleg gazdasági, katonai, de tudományos-műszaki téren is megnyilvánul, főként mióta Kína a modernizációt bevette célkitűzései közé, s ezzel a korábban hiányzó minőségi elemet pótolta. Ennek hatása pedig ma már mindenhol érzékelhető, mivel Kína a multipoláris világ fontos központja lett.

Már a kilencvenes évek elején kezdte visszaszerezni elveszített történelmi szerepét Ázsiában, és ráadásul maga a régió is meghatározó hellyé vált ezekben az időkben, így Kína többszörösen élvezheti az ezzel járó előnyöket.

Arról se feledkezzünk el, hogy kínaiak tömege él külföldön, a világon mindenhol, Európában is, és a tengerentúlon is. Az anyaország pedig felismerte annak szükségességét, hogy a kint élőket megnyerje és aktivizálja, ők pedig éltek is a felajánlott lehetőséggel, és tőkebefektetéseikkel tovább gazdagítják Kínát.

Egyértelmű volt, miszerint csak idő kérdése, hogy jogi területen mikor merészkedik ki ez a régi-új óriás határain túli vidékekre is. E folyamatnak akartam elébe menni, és a régióba, Magyarországra terelni az első partnert, mivel ennek rendkívüli jelentőségét láttam az ország szempontjából. A közös iroda felállításával hidat építünk tehát Európa és Kína közé, s ezzel nemcsak azt érjük el, hogy az Európai Unió Magyarországon keresztül közvetlenebbül kapcsolódik Kínához, hanem egy másik cél is megvalósul, nevezetesen az, hogy ez a kapu összeköti majd az anyaországot a kint élő kínaiakkal.

Mivel itt ügyvédi irodáról van szó, ezért azt gondolom, hogy elsősorban szakmai szempontok szerepelnek az együttműködés hátterében.

Várnai Rupert: Nemcsak szakmai együttműködésről van itt szó, hanem természetesen üzletiről is. Többek szeretnénk lenni, mint pusztán jogászok.

Mivel a magyar piac elég szűk, ezért szempont volt a lehetőségek bővítése. Az ügyvédek közötti együttműködés ablakot nyit egy új területre, nevezetesen Kínára, de ez fordítva is igaz, hiszen Kínának is szüksége van arra, hogy az EU-ban legyen. Ez utóbbi célkitűzését pedig hazánk segítségével valósítja meg. Segíteni akarjuk a magyar cégek piacra lépését, de nemcsak jogi, hanem erőnkhöz mérten minden olyan szempontból, amely a sikeres megjelenés, de még inkább a hosszú távon még sikeresebb jelenlét záloga lehet. Nem titkolt cél természetesen az sem, hogy az Európában lábát megvetni kívánó kínai cégek nálunk kezdjenek, az ide irányuló befektetések Magyarországon csapódjanak le, vagy a régiós versenyben sokszor hangsúlyozott hídfőállás szerepet erősítsük. Ebben lényeges versenyelőnyt biztosít az, hogy a budapesti – és a rövid időn belül megnyitni tervezett további régiós – irodáinkban tanácsadóként képzett kínai jogászok dolgoznak.

A közös iroda felállítása nemcsak azt jelenti, hogy Magyarországon és később a régióban fognak működni a YingKe Várnai irodák, hanem azt is, hogy Kínában is lesz egy ilyen hasonló?

Várnai Rupert: Igen, pontosan. Saját kínai iroda nélkül nagyon nehéz lenne kint bármit is kezdeni. Itt természetesen egy képviseleti irodára kell gondolni magyar vezetés alatt, ahol a „valódi” munkát a több ezer fős és irodáival Kínát lassan teljes mértékben lefedő YingKe ügyvédgárdája végzi el, mi a koordinációért és az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartásért felelünk.

A magyarok szempontjából milyen segítséget jelent majd Kínában egy közös iroda?

Várnai Rupert: Ha egy magyar cég Kínában szeretne üzletet kötni, akkor nagyon fontos, hogy az ezzel kapcsolatos ügyintézésben magyar ügyvédek is a segítségére legyenek. Túlzás nélkül mondható, hogy Kínában az üzleti sikerek esetleges hiányát legtöbbször az eltérő gondolkodásból, kultúrából eredő különbségek okozzák. Mi magyarul (itt természetesen nem a nyelvi kommunikációra kell elsősorban gondolni, bár ez is fontos) „értjük meg” az ügyfél céljait, és „kínaizálva” adjuk tovább kollégáinknak a YingKe-nél.

Ehhez viszont szükséges, hogy a munkatársaik tudjanak kínaiul.

Várnai Rupert: Természetesen munkatársaink egy része tanul már kínaiul, de a kint dolgozó magyar ügyvédek nem kínaiul, hanem angolul fognak kommunikálni. Nem az a cél, hogy a magyarok jogászkodjanak kínaiul, hanem sokkal inkább az, hogy a kínai ügyvédekkel együttműködve, az ő segítségükkel és közvetítésükkel járjanak el. Az angol nyelven történő kommunikáció pedig csak azt jelenti, hogy a magyar és a kínai ügyvéd angolul beszél egymással, míg a kinti hivatalokban történő ügyintézés nyelve természetesen a kínai marad.

Ha jól tudom, a közös iroda megálmodója Ön volt.

Várnai Rupert: Igen, pár évvel ezelőtt, a pekingi olimpia után határoztam el, hogy megszervezem ezt a közös kínai–magyar ügyvédi irodát. Egy régi kínai közmondásnak megfelelően én is éreztem, hogy „tudni könnyű, de cselekedni nehéz”, ezért az álmokat tettek követték, mert nem vagyok idealista, a szónak a filozófiai értelmében. Nem elméletekből, hanem sokkal inkább a valóságból indulok ki.

Mennyi idő kellett ahhoz, hogy az álom valósággá váljon?

Várnai Rupert: Két évig tartott az iroda megszervezése, ez Kínában – egy ilyen volumenű együttműködés tekintetében – meglepően rövid időnek számít.

Miért a YingKe, miért Mei Xiangrong lett az Önök kínai partnere?

Várnai Rupert: Nagyon alapos és részletes keresés előzte meg a megfelelő kínai partner kiválasztását, de mondhatom, szinte már a kezdetektől tudtam, hogy Mei Xiangrong, a YingKe Ügyvédi Iroda vezetőjének személyében megtaláltam az ideális kollégát. A YingKe nagyon kínai, és mégsem az. Kína legdinamikusabban fejlődő ügyvédi irodájáról van szó, remek kapcsolatokkal rendelkeznek otthon és fantasztikus tervekkel nemzetközi szinten. A jelenleg közel ezerfős YingKe számára a Kínán kívüli terjeszkedés kiemelt cél volt, ezért a mi elképzeléseinknek tökéletesen megfelelt ez az iroda, mi pedig nekik. Gyorsak voltunk, elébe mentünk a dolgoknak, megértettük, hogy mit szeretnének, és úgy formáltuk saját elképzeléseinket, hogy az ő terveikbe is teljesen illeszkedjen.

Tervezik-e, hogy később több ilyen közös iroda is működjön Európában?

Várnai Rupert: Igen, mindenképpen. Az európai terjeszkedés célkitűzéseink között szerepel. Hamarosan várható, hogy YingKe Várnai név alatt több iroda is létrejön majd a régióban, és ez a Kínából Európa felé terjeszkedni vágyó kínai cégek számára nagyobb biztonságot jelent, mert egy helyi ismeretekkel rendelkező, ugyanakkor kínai ügyvédeket is foglalkoztató, az ügyfeleket a saját anyanyelvükön kiszolgáló tanácsadói csapat segítségére számíthatnak. Ezzel párhuzamosan, a YingKe Várnai Ügyvédi Iroda magyar ügyfelei Kína-szerte magyar nyelven és ismerős közegben tudják majd igénybe venni a nemzetközi színvonalú jogi szolgáltatásokat.

Nagyon fontos azonban, hogy a terjeszkedéstől függetlenül, Európában mindig a budapesti iroda lesz a régiós hálózat központja. Nem rejtjük véka alá, hogy a projekt megvalósításával nemzeti érdekeket is szeretnénk szolgálni.

Lényegesnek tartom azt is, hogy az ország sikeresebbé tételének vágyán túl a jogászi szakmát, a magyar jogászközösséget is segíthessük ezzel a hálózattal. Nagyon boldog lennék, ha a kollégák egy pillanatig sem egy újabb versenytársat látnának bennünk, hanem olyan partnert, aki segíteni tud egy esetleg ismeretlen területen. Senkinek nem akarunk a helyébe lépni, sokkal inkább aládolgozni az esetleges igényeknek. Azt hiszem, nem kell tovább magyaráznom, hogy ez milyen előnyöket rejthet minden résztvevő számára.

Dr. Kiss Anna


Kapcsolódó cikkek

2024. november 29.

A jog a magánegészségügyben

Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.

2024. november 22.

Középpontban a lézeres látásjavító műtétek

Szemészeti elváltozások szinte mindenkit érintenek életük során. Lézeres látásjavító beavatkozásokkal sok gond orvosolható, ám azok kizárólag magánfinanszírozásban érhetők el.