Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.

Gyakran merül fel a kérdés: ha látjuk, hogy valaki fényképet vagy videót készít rólunk, hogyan tudjuk azt megakadályozni? Magánemberként készíthetünk fényképet. Ezt háztartási adatkezelésnek hívjuk, amelyet nem a GDPR szabályoz. Ezekkel a képekkel kapcsolatban a PTK rendelkezései az irányadóak: Ha saját felhasználásra készítünk fotót, akkor sem hozhatjuk csak úgy nyilvánosságra; hozzájárulást kell kérni attól, aki szerepel rajta. Kétszer kell hozzájárulás! Egyszer a fénykép elkészítéséhez, egyszer a nyilvánosságra hozatalhoz!Például ha a barátainkkal közös kirándulásról, készül egy fotó, a fénykép elkészítéséhez való hozzájárulást vélelmezzük, hisz szemmel láthatóan pózol a kamerának, like jelet mutat. Mivel a hozzájárulásnak nincs alaki feltétele, megtörténhet szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással is. Nem automatikus azonban a hozzájárulás a közösségi médiában történő nyilvánosságra hozatalhoz sem.Tehát, ha magánemberként a Facebookra feltöltjük a közös képet, be kell szerezni érvényesen a fényképen szereplő személy hozzájárulását, ahhoz hogy az adott portálon nyilvánosságra hozzuk. Ez a hozzájárulás érvényes, amennyiben írásban történt, visszakereshető és ezáltal bizonyítható. Megvalósulhat akár egy messenger üzenetváltásban is.“ A leggyakoribb gond a beleegyezés hiánya, hiszen bárki, bármit oda posztol, ahová szeretné, a live videókról nem is beszélve. Így a fotók sokszor az online bántalmazás, cyberbullying részét képezhetik” – mondja a szakértő.A visszaélés típusait ma már több külön kategóriába sorolhatjuk. Ilyen a denigration, azaz befeketítés, ahol a hírnév rontására alkalmas pletyka, poszt, képmás előnytelen ábrázolása történik. Egy másik fajta az impersonation (személyiséglopás), amikor az elkövető egy létező személy online profiljával jelenik meg, és az illető nevében a hírnevének rontására alkalmas üzeneteket küldözget.Az ilyen esetek száma exponenciálisan növekszik, amihez a TikTok is hozzájárul az innen-onnan összevágott videókkal. Ha közéleti személyiségről van szó, aki sokat szerepel a médiában, a videója könnyen megvágható úgy, mintha adott módon nyilatkozott volna.További kategória az outing, azaz kibeszélés, titkok, személyes információk, fényképek engedély nélküli megosztása. Gyakran megesik, hogy egy osztálytárs kellemetlen képet rak ki a másikról egy közösségi felületre. Visszaélés történhet még a szexting terén is, azaz a szexuálisan provokatív és/vagy saját magunk által készített meztelen képek terjesztése közben.A közös ezekben a kategóriákban, hogy mindegyiket fénykép felhasználásával követik el.Ha felmerül bennünk a gyanú, hogy valaki visszaél a képeinkkel, érdemes lehet rákeresnünk saját magunkra. Ismert személy esetében pedig az is elő szokott fordulni, hogy a követői ráírnak és figyelmeztetik a jelenségre. Ilyenkor nem elég az adatvédelmi hatóságnál bejelentést tenni, hanem akár a bíróságon is érdemes kezdeményezni, hogy szedjék le a fotókat.“A beszélgetés a problémamegoldás alfája és omegája. Edukációra, preventív foglalkozásokra van szükség, akárcsak a drogok esetében. Át kell adni egy tudáscsomagot arról, hogyan kell fényképeket készíteni, mi a jogszerű felhasználás menete és milyen következményei lehetnek. A hatályos magyar BTK szerint ugyanis a visszaélés bűncselekmény. Még a 16 éves kor alattiak is a jövőjüket kockáztatják vele, hiába esnek más megítélés alá” – mondja Dr. Tóth Judit Lenke.“Elengedhetetlen, hogy a gyerekek tudják, mit tehetnek, ha a képükkel visszaélnek, és tudjanak hova fordulni. Sokan azért nem lépnek, mert félnek, hogy a szülő eltiltja őket a közösségi média felületeiről, ezért inkább csendben tűrnek. Ezért fontos, hogy elinduljon a kommunikáció erről a témáról!” – tanácsolja a szakember, aki a témában civil alapítvány létrehozását is tervezi.

Forrás: Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és pénzmosás elleni szakjogász, a 3Dgallerybudapest Interaktív galéria alapítója.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Élmény + Utazás + Kiállítás

A magyarok körében középpontban áll az utazás, az élményszerzés, s kialakulóban vannak új trendek is.