Nyáry Krisztián új hősei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyáry Krisztián 2014 karácsonyára újabb kötettel lepte meg híveit. „Így szerettek ők” című két könyvét rajongói az elmúlt két évben a könyvsikerlisták élére repítették, s minden bizonnyal most sem lesz másként „Igazi hősök – 33 magyar” című új munkájával.


A negyvenkét éves irodalomtanár, irodalomtörténész, egyben PR-szakember ezúttal nem negyven, hanem harminchárom magyar embert állított történetei középpontjába. Nem neves irodalmi alakok és a szerelem bonyolult érzései ragadták meg figyelmét, hanem olyan ismert és olykor elfeledett hősök, akik cselekedetükkel valami szokatlant vittek véghez, akik sikerrel küzdöttek valamilyen nemes cél érdekében.

„Az emberi sorsok érdekelnek, erről írok. Előző két könyvemben arról meséltem, hogyan formálja az emberi sorsot a szerelem. Most arról, hogyan tehetnek hőssé valakit a személyes döntések – magyarázza a szerző. – A könyvben szereplő 33 magyar ember igazi hős, akik a megfelelő pillanatokban jól döntöttek, és aztán képesek voltak kitartani a döntésük mellett. Hősök, akik a nehezebb utat választották, és kisebbségben maradva is az igazságot képviselték. Vagy egyszerűen csak végig mertek menni a saját útjukon, úgy, hogy másoknak ezzel példát mutattak.”

A szerző személyes hőseinek tartja őket, akiket bevallottan szubjektív módon választott ki, csakúgy, mint előző két könyvének szereplőit. Igaz, szerelmes hőseit nem könyvéhez keresgélte még két évvel ezelőtt, csupán saját örömére, kedvtelésére. 2012 elején csak barátainak, ismerőseinek posztolta ki írásait a Facebookra, melyek magyar írók és művészek szerelmi életéről szóltak, arról, hogy ők is hús-vér emberek voltak, akik hűségesek, hűtlenek egyaránt voltak (aktuális) párjukhoz. A visszajelzések kedvezőek voltak, sőt egyre kedvezőbbek. Mind többen lájkolták ezeket az írásokat, melyek jóval többek voltak egyszerű bejegyzéseknél. Néhány hónap alatt már több tízezerre nőtt a Nyáry Krisztián-oldal rajongótábora, s ekkor vetődött fel a tanáremberben: mi lenne, ha ez az írásgyűjtemény kötetben is megjelenne. Sikerült könyvkiadót is találnia az ötlethez, a Corvina Kiadót, s így született meg az „Így szerettek ők” című kötet. Az internetes siker tehát könyv alakban is folytatódott, olyannyira, hogy a kiadvány 2013-ban elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját.

Nyáry Krisztián a kilencvenes évek első felében végezte el a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom–művészettudomány szakát, 1995-től egyetemi tanársegédként dolgozott tanulmányai színhelyén, kutatási területe pedig a XIX. század első felének magyar költészettörténete és a felvilágosodás kora lett. Bevallása szerint elsősorban a maga és olvasói szórakoztatására írta a különleges irodalmi-emberi szerelmes történeteket, igaz, később már úgy látta, az idő előre haladtával munkája olvasásnépszerűsítő funkcióval is bővült.

Felejtse el a Jogtár Csütörtököt!

Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói
mellé most táblagépet adunk!

További részletekért kattintson »

A posztolást még akkor sem hagyta abba, amikor megjelent a kötete, így adta magát, hogy megjelenjen a könyv folytatása. Míg az első kötet elsősorban a XX. századi magyar írók-költők szerelmi életéről szólt (József Attila, Radnóti Miklós, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Babits Mihály, Szabó Lőrinc), addig a második irodalmi szerelmeskönyv főleg XIX. századi irodalmi alakok történeteit dolgozta fel, immáron néhány bekezdéssel hosszabban (Kölcsey Ferenc, Jókai Mór). A legnagyobb visszhangot a Kölcsey Ferencről írt fejezet váltotta ki. Az erről szóló bulvárcikkek egyszerűen csak azt szűrték le belőle, hogy a magyar Himnusz szerzője valószínűleg homoszexuális volt, ám Nyáry Krisztián legfeljebb csak arról írt, hogy Kölcsey szerelmet érezhetett két férfi iránt, szerelmes versei is fennmaradtak, érzelmeit azonban elfojthatta. A költő hasonlóságot vélt felfedezni a barátság, a szerelem, a hazaszeretet érzései között, talán nem is tudta megkülönböztetni azokat.

Nyáry Krisztián már a második kötet megjelenésekor eldöntötte: nem lesz harmadik könyv a magyar írók-költők szerelmi életéről, mert az alkotók száma véges, így más téma után néz. Ám új munkájában is emberi sorsokról ír igaz történeteket. Főszereplői olyan XIX–XX. századi magyar emberek, akik közöttünk, vagy szüleink, nagyszüleink, dédszüleink idején éltek, és valamilyen cselekedetükkel, döntésükkel hősöknek tekinthetők. Egy részük mindenki számára ismert, mások kevéssé ismertek az adott korszak vagy az utókor számára. „Kiválasztásuk teljesen szubjektíven történt, ők az én személyes hőseim” – fogalmaz a szerző. Az ismertek közé tartozik Semmelweis Ignác orvos, aki a gyermekágyi láz okozta halálozási arányt csökkentette módszerével, s „az anyák megmentője”-ként emlegetik. Olyan erősen ragaszkodott tanaihoz, hogy orvostársai és családtagjai bolondokházába záratták, ahol ápolói agyonverték. Papp László háromszoros olimpiai bajnok sportoló története is tanulságos, akit az MSZMP párthatározattal tiltott el, hogy profi világbajnoki címért bokszolhasson. Cziffra György zongoraművésszel az ávósok követ törettek Recsken, hogy soha többé ne tudjon hangszeren játszani. Talán kevéssé ismert Bányai Júlia, aki férfinak öltözve harcolta végig a szabadságharcot, és Bem József századosa lett. Vagy Halassy Olivér, a világ első mozgássérült olimpikonja, aki egyetlen napon nyert aranyérmet vízilabdában és gyorsúszásban is, később rablógyilkosság áldozata lett. Széchenyi Ödönről, Széchenyi István fiáról is kevesen tudják, hogy ő hozta létre Magyarország első tűzoltóságát, majd pasa lett Isztambulban, ahol a város tűzoltóparancsnokaként már megbecsülték áldozatos munkáját.

Nyáry Krisztián tehát újabb érdekes kötettel lepte meg olvasótáborát.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Nem csak a húszéveseké az online világ

Növekvő ütemben terjed az internethasználat az idősebbek körében, bár a szépkorúak továbbra is lemaradásban vannak a fiatalabbakhoz képest. Egyebek közt ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss felmérése, amely az életkoron túl a nem, az iskolázottság, valamint a munkavégzési és a háztartásbeli körülmények internethasználatra gyakorolt hatását is vizsgálta.