Ügyvédjelölti élet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Váry-Csomor Ditta 2006-ban szerezte meg jogi diplomáját a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Jelenleg szakvizsgái letétele előtt áll egy nemzetközi ügyvédi irodával együttműködő ügyvéd ügyvédjelölt munkatársaként. Családjában korábban senki sem foglalkozott joggal, szülei mérnökként, illetve tanárként dolgoznak, férjével, nővérével és a nővére párjával azonban a család első generációs jogászait alkotják. Szakterülete a munkajog, versenyjog, gazdasági jog. Mindenevő, legjobban a süteményeket kedveli. Szabadidejében szívesen olvas, főzőtudományát tökéletesíti és gyűjti az utazásai során szerzett élményeit. Mennyire volt…

Dr. Váry-Csomor Ditta
2006-ban szerezte meg jogi diplomáját a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Jelenleg szakvizsgái letétele előtt áll egy nemzetközi ügyvédi irodával együttműködő ügyvéd ügyvédjelölt munkatársaként. Családjában korábban senki sem foglalkozott joggal, szülei mérnökként, illetve tanárként dolgoznak, férjével, nővérével és a nővére párjával azonban a család első generációs jogászait alkotják. Szakterülete a munkajog, versenyjog, gazdasági jog.
Mindenevő, legjobban a süteményeket kedveli. Szabadidejében szívesen olvas, főzőtudományát tökéletesíti és gyűjti az utazásai során szerzett élményeit.

Mennyire volt könnyű friss diplomásként elhelyezkednie?

Az általános iskola óta az ügyvédkedés érdekelt, igazából nem is gondolkoztam más lehetőségben a jogi pályán. 2001-ben vettek fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, amely intézményre máig alma materként tekintek. Az ott tanító számos kiváló oktatóra, és az összetartó, egymást segítő hallgatókra, barátokra máig szívesen gondolok. Az egyetem elvégzése után számos ügyvédi irodába beadtam a jelentkezésemet, végül egy fiatal, ambíziózus ügyvéd mellett helyezkedtem el.

Viszonylag hamar találtam állást, és úgy tapasztaltam, hogy az évfolyamtársaim is néhány hét keresgélés után el tudtak helyezkedni, sőt, sokan még a mai napig ugyanannál az irodánál dolgoznak. 2006 júniusának végén kaptam meg a diplomámat, kis pihenés után szeptemberben kezdtem az álláshirdetéseket böngészni és a hónap végén már meg is kezdtem a munkát.

Mennyire volt lehetősége az önálló munkára és a szakmai fejlődésre?

A pályám kezdetén olyan helyet keresetem, ahol komplexebben ismerhetek meg egy-egy jogterületet és ahol egy adott ügyet a kezdetektől egészen a jogerős befejezéséig végigkísérhetek. Az iroda pont ilyen volt, a kollégám több jogterülettel is foglalkozott. Pontosan az önálló munkára való lehetőség volt az, ami ebben az irodában megtetszett. Számos üggyel foglalkoztunk, egyebek mellett a polgári jog, gazdasági jog, családjog, munkajog és – speciálisabb jogterületként – a közalkalmazotti jog területén. Számos ügyfelünk polgári jogi képviseletében járhattam el helyettesként az első tárgyalástól kezdve az ügy jogerős lezárásáig, volt olyan hetem, hogy 4-5 alkalommal vettem részt bírósági tárgyaláson.

Ezek szerint nem kávéfőzéssel és az ügyfelek fogadásával kezdte az ügyvédjelöltködést.

Egyáltalán nem! Érdemi feladatokat kaptam már rögtön az első napokban. Azt gondolom, hogy a jogi felsőoktatásban is aktívan résztvevő principálisom – szakmai felügyelete mellett – viszonylag nagy szabadságot adott egy-egy ügy kezelésében. Sokat jelentett számomra, hogy a kezdetektől bevont az érdemi munkába, és az ügyfelektől is jó visszajelzések érkeztek a munkámmal kapcsolatosan.

Az idősebb kollégák hogyan fogadták a pályakezdőt a tárgyalóteremben?

Nem éreztem semmiféle megkülönböztetést. Igazából csak a bíró látta az igazolványomban, hogy mikor vettek ügyvédjelöltként nyilvántartásba. Az idősebb kollégák is egyenrangú partnerként és kollégaként kezelik, aki helyettesként ellátja az ellenérdekű fél képviseletét. A bírósági tárgyalások legtöbbjén ügyvéd kolléga képviselte az ellenérdekű felet, ügyvédjelölt kollégával csak ritkábban találkoztam.

Az irodából aztán nemzetközi ügyfélkörrel és nemzetközi ügyekkel is foglalkozó ügyvédi iroda lett. A nemzetközi tapasztalat sokat segített a szakmai fejlődésben?

Mindenképpen. Egyrészt szakmai nyelvtudásomat is fejlesztette, mivel nagyrészt angol nyelven folyik a kommunikáció az Európa szerte kiterjedt hálózattal rendelkező külföldi irodával. Emellett a külföldi ügyfelek miatt számos új jogterületen szereztem tapasztalatot. Sok esetben teljesen másként kell egy multinacionális európai, vagy amerikai ügyfél problémáit megoldani, mint egy hazai vállalatét. Ez nagy lehetőség a számomra, hogy fokozatosan fejlesszem szakmai tudásomat és segít egy másfajta szakmai szemlélet megismerésében. Továbbá kollégámmal együtt lehetőséget kaptam arra is, hogy neves európai jogi szaklapokban publikáljunk, például az Eastlex vagy a Getting the Deal Through című lapokba a munkajog, versenyjog, gazdasági jog területét érintő aktuális jogi kérdésekben.

Miben különbözik egy európai és egy hazai vállalat képviselete, jogi problémájának megoldása?

Talán a legalapvetőbb különbség a kommunikáció módja. Míg a magyar ügyfeleket természetesen személyesen is ismerjük, addig egy nagy európai vagy világcég képviselőivel legtöbb esetben csak e-mailen, illetve telefonon kommunikálunk, személyes kapcsolat kialakítására nem nyílik lehetőség, továbbá a legtöbb esetben a határidők is sokkal szorosabbak, ami sokszor feszített munkatempót kíván. Hasonlóság viszont, hogy mindkét esetben nagyfokú precizitással és komplexen eljárva kell megoldani az ügyfél jogi problémáit.

Mindezek mellett jut-e idő a családra és a kikapcsolódásra?

Férjem szintén jogász, most áll az ügyvéddé válás előtt, emellett nővérem és párja is ügyvéd, így nyugodtan mondhatom, hogy egy első generációs jogász családban élek. Persze, fontos a kikapcsolódás, ezért próbáljuk a szakmai kérdéseket az irodában hagyni, de sajnos ez nem mindig sikerül. Férjemmel megpróbálunk minél többet utazni, hogy más kultúrákat, embereket ismerjünk meg, illetve a Balatonra is sokat járunk kikapcsolódni és feltöltődni.

Mit tanácsol annak, aki most fejezi be a jogi egyetemet?

Az egyetemi évek alatt a tanulmányok elsajátítása mellett a gyakorlatra mindenképpen nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Ehhez a szakmához – annak ismert buktatói miatt – elhivatottság kell. Annak érdekében, hogy már egyetemistaként dönthessünk, hogy valóban ezt a pályát akarjuk-e hivatásunknak választani, mindenképpen javasolom, hogy ne csak a minimum kötelező 6 hét gyakorlatot töltsék ki a végzős kollégák. Amennyiben lehetőség van rá, több ügyvédi irodába is menjenek el, ismerjék meg a különböző ügyvédi irodák munkastílusát, próbáljanak meg egy-egy ügyet az elejétől egészen a lezárulásáig végigkísérni. Szerintem nagyon hasznos az egyetemi évek alatt tárgyalásokra eljárni.

Az ügyvédjelöltet nem biztos, hogy egy másik kolléga is elkíséri a tárgyalásra, és bizony egyedül kell helytállni. Ilyenkor jól jöhetnek a tárgyaláson hallgatóként szerzett tapasztalatok. Továbbá mindenképp javasolom az idegen nyelvek tanulását, mert nem csupán nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező irodákban, hanem javarészt magyar ügyfelekkel rendelkező irodában is megkövetelik az egy vagy több idegen nyelv tárgyalóképes alkalmazását.

Dr. Pál Edith


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hormonok és gének bűvöletében

Egészséges életünk megőrzéséhez, eléréséhez tudatos életvitelre van szükségünk – állítják két nyári könyvújdonság szerzői.