Újra itt a Városmajori Színházi Szemle


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vidéki színházak legjobb szórakoztató előadásait mutatják be 2015. június 18-a és július 10-e között a Városmajori Szabadtéri Színpadon.


Örülhetnek a fővárosi színházbarátok: ezúttal nem kell sok-sok kilométert utazniuk, ha egy-egy vidéki színház produkciójára kíváncsiak, mert a színház jön házhoz. A Városmajor mégis csak közelebb van, mint Debrecen, Békéscsaba vagy Kaposvár. Megújult formájában, idén harmadik alkalommal rendezik meg a nem budapesti színházak szemléjét, a Budapesti Nyári Fesztivál részeként.

A megújulás egyik legfontosabb eleme, hogy a résztvevő produkciókat és alkotóikat szeptemberben díjazzák is. A legjobb előadás, rendezés, a legjobb főszereplők és epizodisták díját osztják ki, valamint közönségdíjjal és különdíjjal is jutalmaznak egy-egy produkciót. A versenyprogramba ezúttal hat vidéki és egy határon túli magyar színház egy-egy előadását válogatta be Jászay Tamás kritikus és Miklós Melánia, a szemle művészeti és kommunikációs munkatársa. Csaknem félszáz előadás megtekintése alapján választottak a 2014 márciusa óta bemutatott új darabok közül. Versenyen kívül két további színház is bemutatkozhat egy-egy művel.

Figaro házassága – Győri Nemzeti Színház (Fotók: Budapesti Nyári Fesztivál)

A Budapesti Nyári Fesztivál májusi sajtótájékoztatóján Bán Teodóra, a fesztivált szervező Szabad Tér Színház igazgatója elárulta: ezúttal is hosszas válogatás előzte meg a darabválasztást. A színigazgatókkal is egyeztettek, és a minőség mellett szempont volt az is, hogy szórakoztató legyen a produkció, és ne kísérleti darabok kerüljenek a szabadtéri színpad nézői elé. A Színházi Szemle vállalt célkitűzése, hogy a kőszínházak zárása utáni időszakban se maradjon minőségi színházi szórakozás nélkül az ország, és a Városmajor valódi színházi élményt nyújtson a közönségnek. Emellett e többhetes rendezvénysorozat szervesen illeszkedik a Budapesti Nyári Fesztivál több mint száz programja közé, színesítve a gazdag választékot és a műfajokat.

Lássuk, miként látja mindezt a bemutatókról döntő két szakember!

Miklós Melánia: „Sok jó előadást láttunk, ami újra megerősített bennünket szervezőként is abban, hogy érdemes odafigyelni a vidéki színházakban folyó munkára. Jó lenne többet utazni, azonban ez jelentős anyagi és időbeli ráfordítással jár, amit kevesen tehetnek meg. Ezért mi elhozunk egy csokornyit az ország szerintünk legjobb előadásaiból a Városmajorba, remélve, hogy a közönségnek is tetszeni fog.”

Jászay Tamás: „A szórakoztatás nem feltétlenül nevetés, az idei program éppen azt bizonyítja, hogy a klasszikusokat is el lehet újszerűen mondani, illetve lehet velük újat mondani, ami adott esetben szórakoztató. A beválogatott előadások mindegyike jól ismert, múltbéli, mitikus történetet dolgoz fel, illetve hangszerel át mai ritmusban.”

Íme a városmajori szemle darabjai:

García Lorca: Bernarda Alba háza – Békéscsabai Jókai Színház, rendező: Béres László (július 2-án)

Jelenet a darabból

Kovács Edit, Nagy Erika, Vadász Gábor főszereplésével Lorca utolsó, egyben legismertebb drámája flamenco zenével és tánccal elevenedik meg: gyász, magány szenvedély, tűz, féltékenység…

Kosztolányi Dezső: Édes Anna – Csíki Játékszín, Csíkszereda, rendező: Lendvai Zoltán (június 27-én)

Jelenet a darabból

Az egyetlen határon túlról érkező színház regényfeldolgozása a húszas évek Budapestjére visz el minket, a Tanácsköztársaságot követő időszakba, amikor a főhős új politikai karrier elé nézhet, a gyermekét gyászoló, megcsalt feleség kiutat keres, közben pedig megérkezik lakásukba az új szolgáló. A főszereplők: Czikó Juliánna, Veress Albert, Bartalis Gabriella.

Beaumarchais: Figaro házassága – Győri Nemzeti Színház, rendező: Erdeős Anna (június 23-án)

Mozart tette még híresebbé a szerzőt, de most zene helyett marad szimplán a szöveg, mely megállja helyét, különösen, ha jól adják elő. A főszerepekben Csankó Zoltánt, Agócs Juditot, Járai Mátét látjuk.

Mészáros Tibor: Istent a falra festeni – Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen, rendező: Mészáros Tibor (július 4-én)

A kocsmadráma helyszíne az ország egy kis faluja talán egyetlen utcájának „presszója”, ahol örömökről, bánatokról mesélnek a falu lakói, többek között Bakota Árpád, Ráckevei Anna, Vranyecz Artúr tolmácsolásában.

Bornemissza Péter nyomán Háy János: Magyar Elektra – Csiky Gergely Színház, Kaposvár, rendező: Horváth Csaba (június 20-án)

Jelenet a darabból

A királyi udvarban Elektra bosszúra szomjasan vár arra, hogy elmenekített testvéröccse, Oresztész visszatérjen – és bosszút álljon apja haláláért. Főszereplők: Takács Katalin, Szula László, Mohácsi Norbert.

Örkény István: Tóték – Miskolci Nemzeti Színház, rendező: Béres Attila (június 25-én)

A klasszikus magyar tragikomédia bemutatja: nem a test pusztul, hanem a lélek és az értelem. Örkény szerint ez a leépülés a háborús veszteségek legnagyobbika. Az őrnagyot Görög László, Tótot Szatmári György, a feleségét Nádasy Erika alakítja.

Székely Csaba: Vitéz Mihály – Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendező: Béres Attila (június 18-án)

Komikus történelmi tragédiát látunk, tizennyolc képben. A drámaíró a romantikus román vajdában, nemzeti hősben felfedezni véli a kalandvággyal megáldott karrieristát, akiben jól megfér egymás mellett a tisztesség és az álnokság. Főszereplők: Bajomi Nagy György, Csonka Szilvia, Szerémi Zoltán.

Szemlén kívül mutatják be a Balfék című előadást (július 9-én) – amely Feydeau: „A hülyéje” című is ismert vígjátéka – Mohácsi János rendezésében, a Kecskeméti Katona József Színházból, valamint Örkény István „Kulcskeresők”-jét (július 18-án) a Veszprémi Petőfi Színházból, Kéri Kitty rendezésében.

Kluwer International
Nemzetközi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

Az idei újdonságok közé tartozik, hogy a szervezők bevezetik a szemlebérletet és blogírókat is keresnek.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Nem csak a húszéveseké az online világ

Növekvő ütemben terjed az internethasználat az idősebbek körében, bár a szépkorúak továbbra is lemaradásban vannak a fiatalabbakhoz képest. Egyebek közt ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss felmérése, amely az életkoron túl a nem, az iskolázottság, valamint a munkavégzési és a háztartásbeli körülmények internethasználatra gyakorolt hatását is vizsgálta.