A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek a dologi jogot – ezen belül az elbirtoklást érintő – szabályai koncepcionálisan nem változtak, de az új szabályozás tartalmaz néhány új jogintézményt (pl. jogcímes elbirtoklás, tulajdoni hányad elbirtoklása), amelyek tartalmát a bírói gyakorlat hivatott a jövőben kitölteni, a konkrét ügyekben felmerülő jogértelmezési kérdésekben állást foglalni.
Az eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában részt vett bíró a felülvizsgálati eljárásból nincs kizárva – a Kúria eseti döntése.
A szabályozási megfelelés többek között segít biztosítani, hogy a vállalatok ne kövessenek el a cégkultúrát sértő, etikátlan vagy jogellenes gyakorlatokat. Segíthet ugyanakkor abban is, hogy a vállalat minden műveletet hatékonyan és a meghatározott előírásoknak megfelelően hajtson végre, mely az eljárások és folyamatok egyszerűsítését eredményezheti, javítva a működési hatékonyságot, csökkentve a költségeket.
A cégek feletti törvényességi felügyeletet taglaló önálló magyarázat mindeddig nem készült, csak cégeljárási kiadványok kisebb fejezetei foglalkoztak vele. A Wolters Kluwer gondozásában megjelent magyarázat e jogintézmény előírásait elméleti síkon és a jogalkalmazásban felmerült gyakorlati vonatkozásait is szem előtt tartva a lehető legteljesebb mértékben, részletesen dolgozza fel.
A csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége feltételeinek vizsgálata körében a bíróságnak elsődlegesen nem azt kell vizsgálnia, hogy az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét milyen jogi érvelés alapján támadja, hanem azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének melyik részét támadja – a Kúria eseti döntése.
A fizetési felszólítás a látszólagos egyszerűségéhez képest nagyon sok hibázási lehetőséget rejt magában, a laikus munkáltatónak nem mindig sikerül azt szabályosan, a megfelelő formai, tartalmi követelményeknek megfelelően kiadni.
A fizetési felszólítás a látszólagos egyszerűségéhez képest nagyon sok hibázási lehetőséget rejt magában, a laikus munkáltatónak nem mindig sikerül azt szabályosan, a megfelelő formai, tartalmi követelményeknek megfelelően kiadni.
Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a kereseten túlterjeszkedik – a Kúria eseti döntése
Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.
A közterületi ingatlanon engedéllyel, vagy engedély nélkül végzett fakivágás esetén a pótlás mellett vagy helyett kompenzációs intézkedésként a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű pénzbeli megváltás is előírható. Az a személy, aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet – a Kúria eseti döntése.
