115 vádlottat ítéltek el uniós támogatások elcsalása miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többéves börtönbüntetéseket szabott ki hétfőn a Fővárosi Törvényszék egy félmilliárdos csalássorozat ügyében, amely az uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó hivatalhoz köthető és összesen 117 vádlottja van – tudatta közleményben a Fővárosi Főügyészség.

Az ügyészség szerint az egyik vádlott, egy negyvenhárom éves férfi, aki az uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó hivatali rendszerben dolgozott vezető beosztásban, 2011-től a támogatások jogosulatlan megszerzéséért bűnszervezetet épített ki. Célja azoknak a területalapú támogatásoknak a megszerzése volt, amelyekre jogszerű földhasználók nem terjesztettek elő igényt.

A férfi 2012-ben bevonta a bűnszervezetbe egy hatvanéves, vezető beosztású kollégáját, aki később maga is kialakított egy külön, szervezett elkövetői kört. A két bűnszervezet 2011-2012-ben több mint ötszázmillió forintos vagyoni hátrányt okozott, és ennek mintegy kétszeresét akarta a továbbiakban megszerezni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban 2013-ban leleplezte a bűnszervezetet.

A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt emelt vádat összesen száztizennyolc ember ellen.

A Fővárosi Törvényszék nagyrészt a vádnak megfelelően hétfőn megállapította a 118 vádlottból 115 bűnösségét, egy vádlott az eljárás során elhunyt.

A törvényszék elsőfokú ítéletében a hatvanéves férfit hét és fél év börtönre, nyolc év közügyektől eltiltásra és hatmillió forint pénzbüntetésre, a negyvenhárom éves férfit nyolc év tíz hónap börtönre, hárommillió forint pénzbüntetésre és kilenc év közügyektől eltiltásra ítélte, és sok további vádlottat ítélt letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre, vagy sújtott pénzbüntetéssel, továbbá több mint százmillió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el.

Az ügyészség három nap gondolkodási időt tart fenn a perorvoslati nyilatkozata megtételére, így az elsőfokú ítélet nem jogerős – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Sajtóhírek szerint az eljárás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz köthető.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.