13 évre ítélte a bíróság Tarsoly Csabát a Quaestor-perben


A Fővárosi Törvényszék 2024. szeptember 2-án ítéletet hirdetett abban a büntetőügyben, amelyben a Quaestor Értékpapír Zrt. vezetőjét és társait többek között 242 rendbeli társtettesként, bűnszervezetben, részben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolta az ügyészség.

A több mint 8 éve tartó tárgyalássorozat végén a törvényszék 10 vádlott vonatkozásában hirdetett ítéletet.
A bíróság többek között 7 rendbeli sikkasztás és 396 rendbeli (így egyes esetben bűnszervezetben, társtettesként, vagy részben folytatólagosan elkövetett) csalás bűntette miatt az I. rendű vádlottat – halmazati büntetésül – 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta őt a gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól.

Tarsoly Csaba, a Quaestor-per elsőrendű vádlottja és a cégcsoport korábbi vezére a vád szerint tíz társával együtt összesen 77 milliárd forint kárt okozott ügyfeleiknek.

Tarsoly az ötvenes évekre hajazó vádiratról, inkompetens szakértőkről és manipulált bizonyítékokról beszélt az utolsó szó jogán július végén: „A rám terhelt bűncselekményeket nem követtem el sem felbujtóként, sem tettesként, sem társtettesként” – mondta.

A Fővárosi Törvényszék augusztus végi sajtóközleménye azt írja, a nyomozati iratok meghaladták a 132 ezer oldalt, 2016 júliusa óta a Törvényszék összesen 359 tárgyalási napot tartott, ezekből 193 napon tanúkat, 73 napon pedig szakértőket hallgattak meg.

Példátlan mértékű csalássorozat

A Quaestor-ügy az ország eddigi legnagyobb pénzügyi csalása, az erről szóló tárgyalássorozat csaknem nyolc éve tart. A pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én levelet küldött az ügyfeleinek, melyben közölték, hogy a cég öncsődöt jelent. Az első közleményekben ezt a Quaestor még a Buda-Cash botrány miatti értékpapírpiaci pánikra és a piac „nem normális működésére” fogta: „a kialakult pánik során ügyfeleink olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit”, írták. Szinte azonnal kiderült, hogy az öncsőd mögött előremenekülés áll, a Quaestor ugyanis 150 milliárd forintnyi fiktív (tehát felügyelet nélküli, illegális) kötvényt bocsátott ki, és mellette évtizedeken át machinált értékpapírokkal is.

Két évvel később a 444 cikksorozata alapján írt, A Quaestor-ügy című könyv dolgozta fel azt, hogy hogyan tudták éveken át titokban tartani a példátlan mértékű csalássorozatot. Tarsoly Csaba a kilencvenes évek elején rájött, hogy rengeteg az olyan költségvetési intézmény (állami háttérintézmény, önkormányzat, takarékszövetkezet), ami sok pénzt kezel, de nem tud mit kezdeni a forrásaival. Az állami szerveknek negyedéves időszakokban kellett gazdálkodniuk a pénzükkel, jókora részre nem volt azonnal szükség, így az összeg egy-két hónapig tétlenül állt a bankszámlán. A Quaestor munkatársai befektetési lehetőséget ajánlottak ezeknek az intézményeknek, évtizedeken át az ebből érkező bevétel volt a pénzszerzésük alapja. Így anélkül tudtak forráshoz jutni, hogy az elindított projektjeik bármit is hoztak volna, közben viszont rengeteg pénzt égettek el ezekre. 2010-hez közeledve a győri ETO Park és a győri focicsapat lett a csoport legnagyobb pénznyelője, a két projekt nyolc év alatt körülbelül 16 milliárdot szívhatott el a cégből.

De a Quaestor nem csak így csalt. Az értékpapírlopás mellett ott volt még a nem engedélyezett kötvénykibocsátás is. A kötvényekkel való machinálást később kezdték el, hogy megpróbálják betömni a lyukakat. 2009 környékén dőlhetett el, hogy mindent a lakossági kötvényprogramra tesznek fel, azaz a kisbefektetőktől felszívott pénzből csempészik vissza a nagyobb ügyfelektől korábban eltulajdonított értékpapírokat. A szabályok kijátszásához ugyanazt a számlát használták, mint amit az értékpapírcsalásnál is: a T2-ről átvezetett, majd az ügyfeleknek eladott kötvények azonban valójában nem léteztek.

A csalássorozat nyomait a könyvelés meghamisításával tüntették el. Az összesen több mint kétszázmilliárdos csalás két évtizeden keresztül zajlott a hatóságok orra előtt.

Az ügyben több szálon zajlik a jogi procedúra. Tavaly a Kecskeméti Törvényszék első fokon két év börtönre ítélte Tarsolyt egy kapcsolódó ügyben. A vádirat szerint Tarsoly megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével fia cégének finanszírozásáról, amit színlelt értékpapír-vásárlásokkal lepleztek. Mellette zajlik az eljárás a Fővárosi Törvényszéken,ebben született most ítélet. Az első tárgyalást 2016-ban tartották, a per azóta tartott. Az együttes elkövetési érték meghaladja a 77 milliárd forintot, a büntetőjogi értelemben vett sértettek száma 755 fő.

Tarsoly Csaba júniusban azt nyilatkozta, lett volna esély a Quaestor-ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére, ezt a cég ingatlanjai, például az ETO komplexuma fedezte volna. Szerinte a felszámolók „elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával”.

Forrás: Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya és Telex


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 18.

Szigorítana a dohányfüstmentesebb környezet érdekében az EU

Az Európai Bizottság dohányfüstmentességet vezetne be bizonyos kültéri tereken is azzal a céllal, hogy az emberek, elsősorban a gyermekek és fiatalok hatékonyabb védelmet élvezhessenek a passzív dohányzás és az aeroszolok hatásaival szemben.

2024. szeptember 18.

Uniós szóvivő: megkezdik a 200 millió eurós bírság levonását

Az Európai Bizottság megkezdi levonni a Magyarországnak szánt esedékes uniós kifizetésekből az EU bírósága által az országra kiszabott 200 millió eurós bírságot, miután a magyar kormány a határidőig nem fizette be az összeget – jelentette be a bizottság szóvivője szerdán.

2024. szeptember 17.

Digitális identitást javasol a cégeknek a Draghi-jelentés

Európa drámai változások előtt áll, a világkereskedelem lassul, a geopolitika töredezetté válik, a technológiai változások felgyorsulnak, a régóta bevált üzleti modellek megkérdőjeleződnek, és néhány kulcsfontosságú gazdasági függőség hirtelen geopolitikailag sebezhetővé válik – hívta fel a figyelmet Mario Draghi volt olasz miniszterelnök és az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke kedden Strasbourgban.