14 milliárd kell a bírói életpályamodellhez

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Óriásiak az elvárások a bírósági szervezettel szemben, ugyanakkor az egzisztenciális megbecsülés ezzel nincs szinkronban – mondta Handó Tünde az Országos Bírói Tanács (OBT) ülését megelőzően. Az ülésen köszönt le a testületet eddig irányító Bicskei Ferenc, és veszi át a soros elnökséget Gerber Tamás.  

Az OBH elnöke elmondta: miközben egyre komolyabb eredményeket mutatnak fel az ítélkezés gyorsaságában és minőségében, a szervezetben dolgozók egzisztenciális megbecsülése „nem ilyen ütemben erősödik”. Hangsúlyozta: a bírói életpályamodell nem a béremelésről szól, hanem a 2004-es bérszínvonal visszaállításáról, ugyanis akkor volt legutóbb jelentősebb bérrendezés a bírósági szervezetben.

Handó Tünde egy kérdésre válaszolva közölte: az életpályamodellhez kapcsolódó illetményemeléshez 14 milliárd forintra lenne szükség. 

Kitért arra: a bírói tanács ülésén számot ad az OBH féléves eredményeiről, például arról, hogyan alakult az ítélkezés hatékonysága. Jelezte: tavaly több mint 31 ezerrel több ügyet fejeztek be a bíróságok, mint amennyi érkezett, vagyis dolgozzák le az ügyhátralékot. A folyamatban lévő ügyek száma 4 százalékkal csökkent 2014 végéhez képest, a törvényszékeken – ahol „a legnehezebb és legbonyolultabb ügyek vannak – a csökkenés 26 százalékos volt, az ítélőtáblákon 10 százalékos.  

Handó Tünde szólt arról, hogy 2015-ben is befejeződött egy éven belül az ügyek 86 százaléka, míg a két éven túli ügyek száma is csökkent, 11 százalékkal. Nagyobb arányú volt a csökkenés a törvényszéki első fokon, itt 25 százalékkal esett vissza a két éven túli ügyek száma, a közigazgatási és munkaügyin pedig 21 százalékkal. 

Az OBH elnöke közölte, hogy tavaly többször is született elmarasztaló ítélet az emberi jogi bíróságon a perek elhúzódása miatt. Megjegyezte: ezek a határozatok 2001-2002-2007-ben indult bírósági ügyeket érintenek, és nem a 2012 után indult ügyekben születtek az elmarasztalások.  

A vezetői pályázatokkal kapcsolatban elmondta: a bírósági szervezetben mintegy 2900 bíró van és 741 bírósági vezető dolgozik különböző szinteken. Ebből 119 vezető beosztás – ez a bírósági vezetők 16 százaléka – az, amelyről az OBH elnöke rendelkezik, a többi vezetői álláshely betöltésénél a törvényszéki, ítélőtáblai elnökök, valamint a Kúria elnöke rendelkezik döntési jogosítvánnyal. 

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! Részletes program és jelentkezés >>

Kiemelte: a törvény az OBH elnökének szigorú rendelkezéseket ír elő a pályázatok nyilvánosságával, az elbírálások indoklásával kapcsolatban, a többi vezetőnek nincs ilyen kötelezettsége. Handó Tünde ugyanakkor hozzátette, az OBH szeretne jó példát mutatni, és internetes oldalán közzéteszi a pályamunkákat, a meghallgatási jegyzőkönyveket, és ő maga is felvállalja, hogy egy-egy döntést milyen indokokkal hozott meg. Ez az átláthatóság az egész államszervezet számára példamutató lehet – jegyezte meg. 

Az OBH elnöke egy kérdésre válaszolva elmondta, a Kúria a terveik szerint 2019-ben, a bírói hatalomról szóló törvénycikk elfogadásának 150. évfordulóján költözhetne vissza régi épületébe, amelyben jelenleg a Néprajzi Múzeum működik. 

Bicskei Ferenc, az OBT leköszönő elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, a testület az elmúlt fél évben foglalkozott a készülő integritási szabályzattal. Megjegyezte: fontos, hogy a szabályzat megteremtse a bíróságok átláthatóságát, de ugyanolyan fontos, hogy a bírák védelmével is foglalkozzon. 

Az integritáshoz az is hozzátartozik, hogy a bírák valóban függetlenek legyenek. A bírák védelmet várnak a nemtelen külső – például a közvélemény vagy a sajtó részéről érkező – támadásoktól – tette hozzá. 

Bicskei Ferenc szerint tarthatatlan, hogy 12 éve nincs béremelés az igazságszolgáltatásban. Hozzátette: a készülő bírói életpályamodell azonban nemcsak a bérekről szólna, hanem az infrastruktúráról, a munkakörülményekről, és egyéb juttatásokról, „amelyek arra hivatottak, hogy méltó életpályát rajzoljanak a bírák és bírósági alkalmazottak elé, és garantálni tudják a bírák függetlenségét”. 

Emlékeztetett arra: az OBT-nek egyetértési joga van, amikor az OBH vagy a Kúria elnöke olyan pályázót szeretne kinevezni, aki a véleményező testületek többségi támogatását nem nyerte el, illetve nem az első helyre rangsorolták a helyi bírói testületek. Elmondta, tavaly 197 pályázatot írtak ki, ebből öt esetben kívánt eltérni az OBH elnöke a rangsortól, az OBT három esetben egyetértett az eltéréssel, két esetben – mindkettő a Budapest Környéki Törvényszéket érintette – megtagadta azt. Az OBH elnöke két vezető kinevezéséhez is kérte az OBT hozzájárulását, és meg is kapta azt. 

Gerber Tamás, az OBT soros elnöke arról beszélt, az integritási szabályzat és az etikai kódex lesz az a két alappillére a bírósági szervezetnek, ezek biztosítani tudják a bíróságok átláthatóságát, nyíltságát. Közölte: a testületnek a következő fél évben értékelnie kell, hogy az új igazgatási szabályzat be tudja-e tölteni a neki szánt szerepet, és tovább kell dolgoznia azon, hogy mihamarabb elfogadják az életpályamodellt. 

(MTI)

---